"Három monília gomba faj fertőzi a csonthéjas gyümölcsfáinkat. A károsításuk helyét, felismerhetőségüket a következő táblázat foglalja össze:
|
Mivel valamennyi monília gombafaj a fákon, annak kérgén, a fennmaradt gyümölcsmúmiákon telel, a téli lemosó permetezés elengedhetetlen. Erre alkalmas valamennyi réz hatóanyagot tartalmazó gombaölő szer. Vegetációs időszakban a virág és gyümölcsfertőző moníliák ellen a következő hatóanyagok engedélyezettek: a szabad forgalmú ciprodinil, fenhexamid, fenpirazamin, penkonazol, ciprodinil + fludioxomil, boszkalid+piraklorstrobin és a II. forgalmi kategóriás fluopiram, izofetamid, tebukonazol, tebukonazol+ fluopiram. Valamennyi felszívódó hatású.
Levélnyélen és levélen kifejlődött szürke színű sztrómák – fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna
Virágfertőzésnél a nyílás kezdetén a tömeges virágzáskor és a sziromhullás idején ajánlott kezelni a fákat a felsoroltak valamelyikével. A 3 permetezés közül az utolsó, a sziromhullás utáni a hajtásvédelmet szolgálja. A kontakt hatású tribázikus rézszulfát is alkalmazható csökkentett dózisban Az idei szezon az utolsó a szintén kontakt hatású mankoceb alapanyagú fungicidek monília elleni felhasználására.
Fertőzött, lankadó kajszihajtás – fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna
A jelenlegi extrém időjárás miatt a moníliák elleni védelem gyakorlata átgondolásra, módosításra szorul. Az elmúlt hetek alatt folyamatosan, napokon keresztül csíráztak a monília konídiumok, és fertőzésre alkalmas volt a gyümölcsfák állapota: folyamatosan vagy nedvesek voltak a levelek az esőtől vagy igen magas volt a levegő páratartalma. Napokban folytatott vizsgálataink szerint a fákon maradt elhalt, fertőzött virágokon, virágkocsányokon, leveleken és levélnyeleken, zöld hajtásokon a monília gomba telepei sűrűn tenyésznek, sűrűn képződnek a szürke színű sztrómák, aktívan szórják fertőző konídiumaikat.
Fertőzött levélnyél – fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna
A megszokott gyakorlattól eltérően sürgősen és ismételten permetezés(ek) szükséges(ek) a gomba szaporodásának leállítására, ha még gyümölcsöt szeretnénk idén szüretelni. A fentiekben felsorolt szisztemikus hatású gombaölő szerek mellett, azokkal együtt javasolt használni a kontakt hatású gombaölő szerek valamelyikét is.
Elhalt cseresznyevirágot beborítja a Monilia laxa – fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna
Ahol a fakorona elérhető, és van rá munkaerő, a fertőzött, tünetes hajtások, ágak visszacsonkolása jól kiegészíti a kémiai védekezést, azzal is csökkenthető a gomba extrém fertőzési nyomása. Visszavágásnál az egészséges fás részből ajánlott 15-20 cm szakaszt eltávolítani” – tanácsolja Dr. Némethy Zsuzsanna.
Ezek alapján terveztem a szokásos védekezési lépésekbe egy kémiai kezelést is beilleszteni, de lássuk sorban:
Elsőként a tünetek kajszin való megjelenése után nagyon alapos lemetszéssel eltávolítottam a fertőzött részeket. Be kell vallani, hogy igyekeztem betartani az ajánlást, mely szerint az egészségesnek tűnő 15-20 cm-es darabot is vágjunk le a tünetes résszel együtt, de nem könnyű és természetesen nem méricskéltem. Ez valamikor május 10. táján történt.
Ezt követően néhány kisebb száradó hajtás ismét megjelent a fán május 20. körül. Ezeket nem távolítottam el azonnal, így a kémiai kezelés időpontjában a fákon voltak.
Régebbi fertőzés tünete kajszin – fotó: Tóth Miklós
A kezelés május 26-án történt a következő készítményekkel:
- Cuproxat FW (tribázikus rézszulfát), fél dózissal (2,5 L/ha), Az általános fertőtlenítő hatására és a monília elleni hatására számítva.
- Folicur Solo (tebukonazol) 1,0 L/ha, szintén a monília ellen.
- Merpan 80 WDG (kaptán) 1,5 kg/ha, az egyre inkább terjedő sztigminás levéllyukacsosodás ellen.
- Mospilan 20 SG (acetamiprid), 0,125 kg/ha, a kolóniaképző levéltetvek ellen.
A kezelést a kajszi fákon kívül megkapták a meggyfák is, ekkor már ott is mutatkozott néhány tünetes hajtás.
A fa védekezik, lezárja a járatokat a kórokozó előtt – fotó: Tóth Miklós
Megállapítások 7 nappal a kezelés után:
- a kezelés hatására lomb károsodás nem jelentkezett – perzselés, hervadás, színváltozás -, jelét sem láttam.
- Az első lemetszések után és a kezelés előtt jelentek meg új fertőzött részek, de a kezelés után már csak egy hajtás hervadt, majd száradt le. Elképzelhető, hogy a fertőzési folyamat már előre haladt a kezelés időpontjára, de erre vizsgálat nem történt.
- A fa védekezik, megpróbálja gyantával megállítani a kórokozó belső terjedését.
- Megindult az új hajtások fejlődése, azok már egészségesnek tűnnek.
Az új hajtások egészségesek – fotó: Tóth Miklós
Fentiek alapján lehetne örülni, de hozzá kell tenni, hogy néhány nap múlva átnézve a fát ismét találtam 5 db fertőzött részt, bár ezek régebbi elhalt hajtásoknak, virágoknak tűntek, amit a lemetszéskor nem vettem észre – ez a negatív megállapítás. A pozitív eredmény az, hogy a környékbeli (nem kezelt) fákhoz viszonyítva lényegesen jobb a helyzet. Azoknál továbbra is terjed a betegség, heti 20-30 új száradó, tünetes rész jelenik meg.
Tavalyi múmia és most is aktív, a hajtás hervad – fotó: Tóth Miklós
A kezelés után lemetszett fertőzött részeken kajszinál csak egy tavalyi múmián találtam meg a gomba telepeit. Ezzel szemben a meggyfáról lemetszett részeken, főleg a gyümölcskezdemény szárán több helyen is megtaláltam a szürke telepeket.
A gyümölcs szárán szürke telepek – fotó: Tóth Miklós
Adalékok az értelmezéshez:
- A kajszi fa kicsit megkésve, kb. 10 %-os virágzásban kapta meg az első monília elleni kezelést (tebukonazol), majd ismétlést teljes virágzásban.
- A meggy precízen időzítve kapta a kezeléseket (tebukonazol), az első virág nyílásakor, fővirágzásban majd a sziromhulláskor.
- Kajszin a tüneteket már a virágzás végén lehetett észlelni.
- Meggyen a virágzás végéig nem jelent meg tünet, majd csak a fejlődő gyümölcs szakaszában.
- Nem foglalkoztunk eddig az időjárással, pedig igen nagy a befolyása a fertőzés alakulására. Májusban gyakorlatilag folyton esett, hűvös, nedves körülmények alakultak ki, amely a kórokozó fertőzését segítette. Június elejétől végre beköszöntött a napsütés és a meleg, ez viszont a fának és nekünk segített. Valószínűleg a kezelések, a lemetszések, az időjárás kedvező alakulása és a fa vitalitása hozta az eredményt, mely szerint a kajszi fa láthatólag most mentes a betegségtől, a meggyen még van 2-3 levágandó beteg rész.
Kései fertőzés meggyen – fotó: Tóth Miklós
Összefoglalva
Megállapíthatjuk, hogy a régi kórokozó (M. laxa) és az új (M. fructicola) egyre agresszívebbek lettek. (Hol van már a régi mondás – A köd elvitte a meggyet – ami azt jelentette, hogy nem lesz termés, de a fa alig sínylette meg.) A fertőzési időszakot tekintve a kettő jól kiegészíti egymást, így még a kései időszakban is számítani kell károsításukra.
A kórokozónak kedvező körülmények között a fertőzött részeken kialakuló telepeken sporulál a gomba, a konídiumok pedig újabb fertőzési ciklust indítanak el. Így alakult az idei tavasz is, a csapadékos májusban, a virágzás után tömegesen jelentek meg a tünetek.
Miután e két kórokozó a múmiákon, fertőzött részeken, fák kérgén telel, a lemosó permetezés kiemelt szerepet kap a védelemben. Ezt követően a virágzás időszakában minimum 2 alkalommal, de csapadékos időjárásban háromszor is védekezni kell. Fontos az időzítés, hogy ne hagyjunk időablakot a fertőzéshez.
A fertőzést segítő körülmények között még virágzás után is kezelni kell a fáinkat. Ebben a réz is szerepet kaphat, de ez nagy figyelmet követel, finomszemcsés, kevésbé perzselő termék kiválasztásával. Érdemes előzetes érzékenységi tesztet végezni.
A fertőzött részek levágása, eltávolítása nagy feladat, de nélkülözhetetlen, s többször meg kell ismételni. Segíteni kell a fát az önvédelemben. A technológiafejlesztés területén át kell gondolni, hogy elég eszköz áll-e rendelkezésre, vagy a védekezési időszakot ki kell terjeszteni, s ehhez újabb hatóanyagot, terméket kell találni.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide!
Vegyél részt Te is az Agroinform közösségi növényvédelmi adatszolgáltatásában!
_fill_540x300_0.jpg)
