Az agrotechnikai elemek közül a tápanyag utánpótlás az egyik legfontosabb tényező. A tápanyaggal megfelelően ellátott növény ellenállóbb lesz a környezeti stresszekkel szemben és kevesebb víz felhasználásával építi fel szervezetét, mint egy tápanyaggal rosszul ellátott növény. (1. táblázat)

Ezért fontos, hogy a talajaink megfelelően legyenek ellátva tápanyaggal. Azonban a kijuttatott tápanyagok erősen kötődhetnek az agyagásványokhoz és meghatározó tényező a talaj kémhatása is (pl. foszfor és a kálium). Egyes elemek pedig könnyen kimosódhatnak, mint például a nitrogén. A műtrágyázás hatékonyságát erősen befolyásolja a csapadék ellátottság is, hiszen sokszor előfordul, hogy a kijuttatott műtrágya aszályos időszakban még egy hónap múlva is megtalálható a területen. Ugyanakkor egy csapadék ellátottsággal jól induló évben is, mint a 2013-as év tavasza, amikor az őszi kalászosok jól fejlettek, ilyenkor is fontos, hogy a növény fejlődésének kezdeti időszakában könnyen felvehető tápelemekhez jusson, mert mint a 1.ábrán is látható március végére április elejére általában már több vizet párologtat el egy kalászos állomány mint az ilyenkor rendelkezésre álló csapadék mennyiség, mely nagymértékben meghatározza a tápelem felvételi lehetőségeit a búzának.


1.ábra: A búza evapotraszspirációs vízmérlege (Gödöllő, 50 éves csapadékátlag, mm)

A kijuttatott műtrágya koncentrációján és mennyiségén túl talán a legfontosabb, hogy a növény az adott fejlődési stádiumához tartozó legfontosabb tápelemeket megfelelő arányban tudja beépíteni a szervezetébe. Ezeket az arányokat szokták felborítani a különböző környezeti tényezők és ezáltal az egyes elemek hiánya miatt a túlsúlyban lévő elemek nem fognak hasznosulni. Az őszi búza esetében a két legfontosabb elem a nitrogén és a foszfor aránya fontos a növény fejlődéséhez. A relatíve optimális N/P aránynak a bokrosodás stádiumában 10,5 és 11,4 között kell lennie ahhoz, ha egy 5 t/ha körüli termést akarunk elérni. Ez az arány azt jelenti, hogy a búzában a bokrosodás stádiumában a nitrogénnek 4-4,5 %-ban míg a foszfornak 0,38-0,4 %-ban jelen kell lennie, hogy a tápanyagok beépülése megfelelő legyen. Ha a nitrogén túlsúlyban van akkor ez az arány N/P 15-re is kitolódhat, ami azt eredményezi, hogy hiába raktuk ki a nitrogént, mert a foszfor hiánya miatt nem fog beépülni a növény szervezetébe és relatív tápanyaghiányt fog eredményezni. Ennek az ellenkezője is igaz, ha a foszfor kerül túlsúlyba és a N/P arány 8 –ra süllyed akkor pedig a foszfor hasznosulása lesz kétséges. Általában a nitrogén minden esetben valamilyen műtrágya formában (szilárd, folyékony) kikerül a területre, de a foszfort sokszor nem veszik figyelembe. Még ha alap műtrágyaként ki is adjuk a búza alá a már említett feltáródási problémák miatt, a hirtelen fellépő, tápelem arányokban keletkező zavarokat nem képes kompenzálni az a kevés foszfor ami rendelkezésére áll a növények számára a talajban felvehető formában. Az időjárási, talajtipus és agronómiai okokból adódó tápanyagellátottsági és a tápelem arányok eltolódásából adódó zavarokat nagyadagú folyékony műtrágyázási technológiával megfelelő mértékben lehet orvosolni. A RADISTART FL (18m/V% Foszfor, 9 m/V% Nitrogén, 0,11 m/V% Vas, 0,06 m/V% Mangán, 0,012 m/V% Bór, 0,01 m/V% Cink, 0,006 m/V% Réz, 0,002 m/V% Molibdén) magas foszfor tartalma biztosítja a kalászosok kritikus időszakaiban a megfelelő tápelem arány fenntartását. A foszfor mellett megtalálhatók azok a mezo és mikroelemek is amelyek szintén szükségesek a fontosabb tápelem arányok megtartásához, mit például a foszfor/vas, foszfor/molibdén, vas/molibdén, réz/molibdén vagy a cink/moibdén kapcsolatában ezáltal biztosítva a kalászosok megfelelő bokrosodását és a tenyészőkúp megfelelő differenciálódását a megfelelő termés képződéséhez. (2. ábra) A RADISTART FL dózisa 15 l/ha. A RADISTART FL jól kombinálható gyomirtó-, gombaölő- és rovarölő szerekkel.


2.ábra Radistart FL hatása a bokrosodásra Békés 2012
videó: www.cheminova.hu

A tápelem arányok fenntartása érdekében a foszfor mellett olyan korszerű folyékony nitrogén műtrágyát alkalmazzunk, mely túlsúlyával nem gátolja más tápelem felvételét, ugyanakkor hosszabb ideig képes szolgáltatni a nitrogént a növény számára. Ilyen készítmény a SPEEDY (Összes nitrogén (N) 240 g/l (ebből 120 g/l karbamid-nitrogén, 60 g/l nitrát-nitrogén, 60 g/l ammónium-nitrogén), 10 g/l kén (SO3), 5 g/l cink (Zn), ásványi őrlemény (zeolit) 30 g/l, kelátképző: EDTA), melynek nitrogén tartalmához fokozatosan jutnak a növények a különböző nitrogén összetevőknek köszönhetően. A tápelem arányok fenntartása és a tartósabb hatás érdekében a Speedy olyan tápelem feltáródást szabályozó anyagokat is tartalmaz, amelyek nem csak a különböző nitrogénformák felvehetőségét szabályozzák, hanem a termékben nagyobb arányban megtalálható kén, cink, kalcium, magnézium, vas, bór feltáródását és felvehetőségét is elősegítik, biztosítva a nitrogén és a fontosabb tápelemek növényen belüli koncentrációját. A Speedy különböző nitrogén formáinak a tápanyag szolgáltató képessége tehát sokkal tovább tart a formulációnak köszönhetően, mint egy hagyományos folyékony nitrogén műtrágya esetében. (3.ábra) A hagyományos folyékony nitrogén műtrágyákat nagy koncentrációban csak rövid ideig tudják felvenni a növények, de hasznosítani csak egy részét képesek, hiszen a nagy nitrogén koncentrációt a többi tápelem koncentrációja arányaiban nem tudja követni. Ezáltal a nitrogén és más tápelemek hasznosulása is gátolt lesz. A Speedy fokozatos nitrogénszolgáltató képessége egyensúlyi helyzetet teremt a tápelem arányok között biztosítva a többi tápelem felvételét is. Dózisa bokrosodás kezdetétől 20 l/ha, zászlóslevél kiterülésekor 5 l/ha.


3.ábra. Hagyományos nitrogén oldat és a Speedy nitrogén szolgáltató képességének összehasonlítása  Forrás: Nutrikon Kft., 2012.

 

Tamasi József
Cheminova Magyarország Kft.

Bővebb információ a Cheminova honlapján >>>