A szójabab nem csupán állati takarmány, hanem meghatározó szereplője lehet Európa jövőbeli élelmiszer-önellátásának – hangsúlyozta Matthias Krön, a Donau Soya elnöke az Agroinform Szója Stratégia webináriumán.
A szakember kiemelte, hogy most van itt az idő a magyar gazdák számára, hogy vezető szerepet vállaljanak a kontinens fehérjeellátásának biztosításában.
Európa jelenleg csupán 8 százalékban képes önellátásra fehérjeforrások tekintetében, a többit főként Dél-Amerikából importálja. Ez azonban hosszú távon nem fenntartható – tette hozzá Krön. A megoldás a helyben termesztett hüvelyesek, különösen a szója előtérbe helyezése lehet, amely egyszerre gazdaságos és környezetkímélő, mivel nitrogénmegkötő képessége révén javítja a talaj minőségét, miközben alacsony energiaigénnyel termeszthető.
Folyamatos növekedés, de még mindig van hová fejlődni
A Donau Soya, amely 11 éve működik nonprofit szervezetként, ma már 34 országban segíti a szójatermesztést, több mint 9 000 termelővel és közel ezer partnerrel dolgozva együtt. Céljuk nem csupán a piac védelme, hanem a rendszerszintű változás elősegítése – üzleti lehetőségek megteremtésével, miközben társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásokra kínálnak választ.
Az elmúlt években az európai szójatermelés 7,5 millió tonnáról 13,5 millió tonnára nőtt. A legnagyobb termelők Olaszország, Franciaország, Magyarország, Ausztria és Románia, de egyre több területen, például Németországban, Lengyelországban és Svédországban is bővül a termelés, köszönhetően a kedvezőbb nyári csapadéknak. A Kárpát-medence, ezen belül Magyarország pedig továbbra is kiemelkedő szerepben marad.
Krön szerint kisebb technológiai fejlesztésekkel is kiváló terméseredményeket lehet elérni hazánkban, így a magyar mezőgazdaság továbbra is meghatározó maradhat a szójatermesztésben.
A szója szerepe túlmutat a takarmányozáson
Noha a szója Európában elsősorban állati takarmányként ismert, emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként is egyre nagyobb teret nyer.
Világszerte naponta egymilliárd ember fogyaszt szójatermékeket. A szója évezredek óta része az ázsiai étrendnek – Kínától Indonéziáig. Európában a legismertebb termékek közé tartozik a szójaszósz, de egyre népszerűbb a tofu, a tempeh és a szójatej is.
A szója feldolgozása két nagy irányvonalat követ: az egész babból készült élelmiszerek, valamint a különböző frakcionált termékek, például olaj, liszt, fehérjekoncentrátum vagy izolátum előállítását. Szinte minden csokoládé tartalmaz szójalecitint, ami jól mutatja, mennyire nélkülözhetetlen a növény az élelmiszeriparban.

Matthias Krön – Fotó: Donau Soja
Magyarország előnyös pozícióban a szójapiacon
Magyarország különleges helyzetben van az európai szójapiacon. Hagyományosan erős állattenyésztési ágazatával, valamint a már jelenlévő GMO-mentes húsfeldolgozó üzemekkel kiváló kiindulópont lehet a magas minőségű, nyomonkövethető szójatermékek előállításához.
Ráadásul a nyugat-európai fogyasztók – különösen Ausztria, Németország és Svájc piacain – kifejezetten keresik a GMO-mentes termékeket. Güssingben működik egy olajmalom, amely konkrét felvásárlási lehetőséget kínál a magyar termelőknek, miközben a bioszója iránti kereslet folyamatosan nő.
Az osztrák biotermelők sikeres példája megmutatja, hogy a szója termesztése magas jövedelmet biztosíthat a magyar gazdáknak is.
Vegyszermentes szójatermesztés: megvalósítható és nyereséges
A Donau Soya szerint a mechanikus gyomirtás a szárazabb területeken is eredményesen helyettesítheti a vegyszeres védekezést. Ausztriában ez már általánosan alkalmazott módszer, amely hozamban sem marad el a vegyszeres megoldástól. Ez azt igazolja, hogy a szóját akár vegyszermentesen is fenntarthatóan és gazdaságosan lehet termeszteni.
A precíziós gazdálkodás eszközei tovább javíthatják a hatékonyságot. Krön külön kiemelte a magyar gazdák technológiai felkészültségét, ami versenyelőnyt biztosíthat számukra az európai piacon, ha ezeket az eszközöket a szójatermesztés során is alkalmazzák.
Erdőirtásmentesség és az EUDR szabályozás
Krön szólt az új Európai Erdőirtás-mentességi Rendeletről (EUDR) is, amely előírja, hogy a szója- és faalapú termékek csak igazoltan erdőirtásmentes forrásból kerülhetnek forgalomba. Bár a szabályozás életbe lépése egy évvel csúszik, a cél világos: átlátható, nyomon követhető ellátási láncokra van szükség.
A Donau Soya segítséget nyújt a termelőknek az új elvárások teljesítéséhez, például átvilágítási nyilatkozatok elkészítésével és tanácsadással. A nagykereskedők egyre inkább csak erdőirtás-mentes szóját hajlandók megvásárolni – ez már nem trend, hanem elvárás.
A szója jövője együttműködéssel épül
Krön szerint Magyarország kulcsszerepet játszhat abban, hogy Európa megszabaduljon az amerikai szójaimporttól. Ehhez azonban elengedhetetlen az együttműködés a gazdálkodók, feldolgozók és kiskereskedők között.
„A szója nem múló divat, hanem a jövő egyik alappillére. És a jövőt most kell elvetnünk" – zárta előadását Matthias Krön.
Szerző: Horváth Attila/Agroinform
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)


_fill_360x200_0.jpg)





