Az időjárás minden évjáratban jelentősen meghatározza az adott év termését. Így volt ez idén is, amikor a szélsőségesen száraz téli időszak és az átlagostól eltérő meleg és száraz tavasz becsapta a növénykultúrákat. 2007 első negyedévében a lehullott csapadék mennyisége országosan 70-170 mm volt.

Az átlagnál nagyobb mennyiségű (150 mm feletti) csapadék hullott Somogy, Zala, Veszprém, Vas, Baranya és Győr-Moson-Sopron megyékben, az átlagnál kevesebb pedig (70-90 mm között) Nógrád, Békés, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar megyében. Április hónapban azonban országos szinten csak 0-10 mm közötti csapadékot mértek mindössze. Az őszi vetésű növények a vegetációs időszakát figyelembe véve összességében mintegy 150-200 mm csapadék hiány mutatkozott április végéig. Az átlagosnál magasabb hőmérséklet miatt április hónapban az őszi vetésű növényeknél a vegetáció felgyorsult. A csapadékszegény időjárás következtében a növényvédelmi munkák, a fejtrágyázás hatékonysága minimális, amely nagymértékben befolyásolja a kultúrák állapotát.

Április végére már katasztrofális volt a helyzet, hiszen 30-40 napja nem hullott csapadék. Az őszi kalászosok fejlődését is rendkívül negatívan befolyásolta az átlagosnál melegebb, csapadék mentes tavaszi időszak. Amennyiben az előre megjósolt május eleji csapadék nem érkezik meg, úgy az előzetesen közepes nagyságúra becsült termésátlaghoz képest is jelentős termés kieséssel kellett volna számolni. Május első hetében jelentős mennyiségű csapadék hullott, amely megváltást jelentett a már kikelt illetve már kelőfélben levő kukoricánál és a 2-4 leveles állapotú napraforgónál is. Jót tett a csapadék a kalászos vetéseknek is, de komolyabb termésnövelő vagy termés-stabilizáló hatása már csak a későbbi érésű búza állományokban jelentkezhet. Az őszi árpa sínylette meg leginkább az áprilisi csapadékszegény időjárást. A növényekre a kényszerfejlődés jellemző, a kalászolás stádiumában vannak az állományok. Jellemző az alacsony szár (25-60 cm), a koravén árpák kis kalászokat hoztak.

A lehullott csapadék az őszi árpa állományok zömében jelentősebb termésnövelő hatással nem járt. Az április 6-i állapotfelmérés szerinti 55%-os jó minőségű terület-arány a hónap végére 41%-ra esett vissza, ezzel párhuzamosan a közel 12%-ról 25%-ra nőtt a gyenge minősítésű területek nagysága. Jelentősebb kártételt a vetésfehérítő bogár valamint a gabonafutrinka okoz, a korán vetett területeken a vírusfertőzés is jellemző. Őszi árpából 187.418 ha került elvetésre, amely mintegy 5%-kal nagyobb az előző évben betakarított területnél.

Összességében országosan gyenge-közepes terméssel lehet számolni. Az őszi búza a kalászolás szakaszában van országszerte. A növényállomány heterogén képet mutat, a növények alsó harmadán a levelek és a szár teljesen sárga, a felsülés jelei mutatkoznak. Az átlagosnál gyengébb a bokrosodás és a szokottnál alacsonyabb szár az állományokban. Nagy szüksége volt a búzának is a csapadékra, de a következő 2 hét időjárása még meghatározó lesz a termés kialakulására. Június elejére az április eleji minősítéshez képest, a jó minőségű területek aránya 56%-ról 42%-ra , a közepes minőségűek aránya 31%-ról 34%-ra, a gyenge minőségűek 12,6%-ról 24%-ra változik. Több helyen a vetésfehérítő bogár nagy kártétele várható, de nem elhanyagolható a levéltetű fertőzés sem. A műtrágyázás gyenge hatékonysága is negatívan befolyásolta a növényállomány bokrosodását és fejlődését. Az őszi búza vetésterülete 1.114.435 ha, amely minimálisan, de nagyobb az előző évben betakarított területnél. Csak közepes termés várható. A rozs, triticale állományokat a búzához hasonlóan a heterogenitás, a gyenge fejlettség és közepes terméskilátás jellemzi. Tavaszi árpából 143 ezer ha-t vetettek a gazdák, amely 2 ezer ha-ral meghaladja a tavalyi területet. A korai vetések jól keltek, de a szárazság miatt nagyon korán, április közepén megindult a kalászolás, 20-30 cm-es szármagasság mellett. Ezeknél az állományoknál már a májusi csapadék sem lesz képes pozitív irányba módosítani a várható terméseredményeket.

A később vetetteknél a kelés már csak 70-80%-os volt, míg az északi országrészeken a vontatott, hiányos kelés a jellemző. A szárazság miatt a növények fejlődése lelassult, megállt. A bokrosodásnak indult területeken vetésfehérítő bogár és a levéltetű kártételével kell számolni. Jellemző a gyomosodás mértékének jelentős növekedése.

Lukács József
osztályvezető
MgSzH Központ