Az időjárás minden évjáratban jelentősen befolyásolja az adott év termését. Idén a szélsőségesen száraz téli időszak, az utóbbi száz év legenyhébb tele és az átlagostól eltérő, meleg és száraz tavasz összesűrítette a vegetációs időszakot. A csapadékszegény időjárás következtében a növényvédelmi munkák, a fejtrágyázás hatékonysága minimális volt.

Az őszi kalászosok fejlődését rendkívül negatívan befolyásolta az átlagosnál melegebb, csapadék mentes tavaszi időszak. Május első hetében jelentős mennyiségű csapadék hullott, amely megváltást jelentett a már kikelt illetve már kelőfélben levő kukoricánál és a 2-4 leveles állapotú napraforgónál is. Jót tett a csapadék a kalászos vetéseknek is, de komolyabb termésnövelő hatás a későbbi érésű búza állományokban jelentkezett. Ilyen előzmények után nem lehettek senkinek reményei a betakarítható termés tekintetében.

A korai fejlettségnek megfelelően nagyon korán, június 4-én megkezdődött a megsült, koravén árpák aratása a déli megyékben. Június 10. körül már a búzát is elkezdték vágni a kombájnok és június 20-án már az egész ország aratott. Voltak olyan gazdák, akik Péter-Pál napjára már el is felejtették az aratást.

Az őszi búza növényállományok heterogén képet mutattak országszerte. Az átlagosnál gyengébb volt a bokrosodás és a szokottnál alacsonyabb lett a szár. Az április eleji minősítéshez képest, a jó minőségű területek aránya 56%-ról 42%-ra, a közepesek aránya 31%-ról 34%-ra, a gyengék 12,6%-ról 24%-ra csökkent a betakarításig. A műtrágyázás gyenge hatékonysága is negatívan befolyásolta a növényállomány bokrosodását és fejlődését. Őszi búzából 1 millió 118 ezer ha a betakarítható terület. Az aratás országos szinten 3,67 t/ha átlagterméssel befejeződött és 4 millió t búza került a magtárakba, vagy mindjárt értékesítésre.

Az őszi árpa sínylette meg leginkább az áprilisi csapadékszegény időjárást. A növényekre a kényszerfejlődés volt jellemző, az alacsony szár (25-60 cm) és a koravén árpák kis kalászokat hoztak. Az április 6-i állapotfelmérés szerinti 55%-os jó minőségű terület-arány a hónap végére 41%-ra esett vissza, ezzel párhuzamosan a közel 12%-ról 25%-ra nőtt a gyenge minősítésű területek nagysága. Jelentősebb kártételt a vetésfehérítő bogár valamint a gabonafutrinka okozott, a korán vetett területeken a vírusfertőzés is jellemző volt. Az őszi árpa betakarítható területe 187.171 ha volt, az országos termésátlag 3,67 t/ha, az össztermés pedig 688 ezer t nagyságrendű lett. A termésátlag megyénként jelentős szórást mutat (2,2-4,7 t/ha között).

Tavaszi árpából 143 ezer ha-t vetettek, ami 2 ezer ha-ral magasabb a tavalyinál. A korai vetések jól keltek, de a szárazság miatt nagyon korán, 20-30 cm-es szármagasság mellett, április közepén megindult a kalászolás. Ezeknél az állományoknál már a májusi csapadék sem volt képes pozitív irányba módosítani a várható terméseredményeket. A később vetetteknél a kelés már csak 70-80%-os volt, míg az északi országrészeken a vetés vontatottan, hiányosan kelt ki. A szárazság miatt a növények fejlődése lelassult, megállt. A bokrosodásnak indult területeken vetésfehérítő bogár és a levéltetű kártételével jelentkezett. Jellemző volt a gyomosodás jelentős mértéke. A tavaszi árpát 142.246 ha összterületről takarítottak be 2,56 t/ha-os termésátlaggal.

A rozs, tritikále állományokat a búzához hasonlóan a heterogenitás, a gyenge fejlettség és közepes terméskilátás jellemezte. Rozsból 41.214 ha-t takarítottak be, a termésátlag 1,9 t/ha. Tritikáléból a 136.046 ha betakarított terület termésátlaga 2,9 t/ha.
Zabból 61.346 ha a teljes terület, 2,3 t/ha a várható termésátlag.

A szalma betakarítását összesen 1 millió 534 ezer hektáron, a tarlóhántást pedig 1 millió 929 ezer hektáron kell elvégezni. Ezen munkák végzése folyamatos, jó ütemben halad.
A magborsó összes területe 20.673 ha, amelynek betakarítása befejeződött 2,2 t/ha termésátlaggal.

Az őszi káposztarepce betakarított 222.991 ha területén 2,22 t/ha volt a termésátlag.
A betakarítás idejére megalakultak a Megyei Aratási Koordinációs Bizottságok, amelyek figyelemmel kísérték a megyékben, régiókban a betakarítást illetve jelentették az Országos Aratási Bizottság felé azokat a gondokat és problémákat, amelyek az aratás során keletkeztek. Gép-, kombájn- és tárolókapacitás hiányról egyetlen megyéből sem számoltak be.

Tűzkár több helyen történt, de országos szinten ezek jelentős gazdasági károkat nem okoztak.