A vadászati egyesületek jellemzően tőkeszégények és gyakorlatilag nem vagy csak kevés pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek. Működésképtelenségük esetén sem a vadkármegelőzésről, sem a keletkező vadkárok megtérítéséről nem tudnak majd gondoskodni, sőt az afrikai sertéspestis elleni védekezésben sem lesznek képesek résztvenni a vadászatra jogosultak – írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elemzése.

A vadászegyesületeknek az afrikai sertéspestis elleni védekezésben is jelentős szerepük van – fotó: Pixabay

A külföldi vadászvendégek elmaradásából származó bevételkiesés pótlása érdekében minden lehetséges megoldást érdemes végiggondolni. Az elmaradó külföldi bérvadászak miatti bevételkiesést a haza bérvadászok számára történő értékesítéssel lehetne csökkenteni. A Kamara azt tanácsolja a vadászatra jogosultaknak, alaposan gondolják át, melyek azok a kiadások illetve költségek, amelyeket későbbre halaszthatnak.

A vadhús helyben történő felhasználásának ösztönzésével és helyi értékesítési gyakorlat kialakításával át lehetne hidalni a lőttvad-értékesítés akadozását. A túlzott mértékű árengedmények helyett, a Kamara például az elejteni kívánt őzbakon felül további példány(ok) térítésmentes terítékre hozatalának felajánlását, esetleg speciális csomagok kialakítását (lőtt vad húsának elvitelével, üzekedési időben történő válogató vadászatra visszatérési lehetőséggel stb.) javasolja.

A hamarosan kezdődnek a vadkárelhárító vadászatok – fotó: Pixabay

Rohamosan közeledik a vadkár-megelőzés megtervezése, megszervezése és végrehajtása. Ösztönözni kell valamennyi vadászt, hogy a tavaszi vetések és kelések ideje alatt hatványozottan vegyenek részt a vadkárelhárító, egyéni vadászatokon.

Összességében elmondható, hogy a helyi, környező vadászok összefogása és aktivitása nélkül nehezen lesz megmenthető a hazai vadgazdálkodási egységek bizonyos része.

A NAK teljes elemzése itt olvasható.