Ebben az előadásban most nem elsősorban a kukorica-vetőmagok genetikai hátterét, hanem inkább a piaci helyzetét tekintenénk át. Kezdjük egy szélesebb körű kitekintéssel. Az első témakör a világ népességének alakulása számszerűsítve.
Az eltelt kétezer év alatt mintegy 300 millióról 7 milliárdra nőtt bolygónkon az emberiség létszáma, és a tudósok ezt a létszámot 2050-re 9-11 milliárdos nagyságrendre prognosztizálják. Önkéntelen adódik a kérdés: ha ilyen rövid idő alatt ilyen mértékben növekszik a Föld népessége, hogyan tudjuk majd élelemmel ellátni?
A következő kérdéskör a klímaváltozással függ össze. Várható, hogy a gazdasági versenyben az olaj helyét a víz fogja betölteni. Ha figyelembe vesszük, hogy a Föld vízkészletének csupán 2,5 százaléka édesvíz, és ennek 60-70%-át a mezőgazdaság hasznosítja, akkor felmérhetjük, milyen komoly kihívást fog ez okozni. A vízigényt kukoricára vonatkoztatva ismerjük: 1 kg szárazanyag előállításához 3-400 liter vízre van szüksége a kukoricanövénynek.
Továbblépve az élelmiszer-szükséglet irányába azzal szembesülünk, hogy a következő 50 esztendőben gyakorlatilag annyi élelmiszert kell termeljünk, amennyit az elmúlt tízezer évben összesen termelt az emberiség. Ebből adódik a következő kérdés, hogy mekkora az igény a világ legnagyobb volumenben termesztett növényéből, a kukoricából.
A 2014-es adatok alapján a kukoricából 939 millió tonna volt a világ össztermése. Az ötéves előrejelzések szerint ez a mennyiség további 63 millió tonnával növekszik, amely jelentősen befolyásolhatja az árakat is. Éves szintre lebontva ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy a világon 12,6 millió tonnával többet kell termelni évente.
1. ábra: Mennyivel növekszik a világ kukoricaigénye a következő évben az előrejelzések szerint?
Az ábrán azt is láthatjuk, hogy ennek a többletnek 60%-a vetésterület-növekedésből jött létre. Az elmúlt években tehát a pluszeredmények a kukorica területnövekedéséből jöttek. Ez pedig nem folytatható a végtelenségig, ezért a jövőben a termesztéstechnológia lesz a terméseredmények növelésének a kulcsa.
Amikor kukoricáról beszélgetünk, nem tudjuk kikerülni a jelenlegi helyzet áttekintését, hogy hol tartunk ma, és hogy mennyire jövedelmező vagy nem jövedelmező a kukorica termesztése. Vessünk egy pillantást arra, hogyan alakult az elmúlt 10 esztendőben a kukorica terményára a chicagói tőzsdén. Napjainkban 3,5 USD/bu, de a 2013–2014. esztendőkben 8 dollár fölé is felkúszott a kukorica ára.
Ha összehasonlítjuk a kukorica és az olaj árának alakulását, akkor két hasonló görbét kapunk, hiszen az olajár is 30 dollár körül áll, míg korábban 100 dollár is volt.
2. ábra: Árprognózis 2017-től
A jelenlegi helyzet ugyan nem kedvező, mert ilyen körülmények között a kukoricatermesztés számos gazda számára nem nyereséges, kérdés, hogy megváltozhat-e, megfordulhat-e ez a trend. Amit az elemzők ma mondanak: ahhoz, hogy a 2016. esztendőben a kukorica ára drasztikusan megváltozzon, vagy a keresletben, vagy a kínálatban kell valaminek történnie.
Látnunk kell, hogy milyen összefüggés van a kukoricakészletek alakulása és az árak között, azaz gyakorlatilag a kukoricaárak annál magasabbak, minél alacsonyabb a rendelkezésre álló készlet napokban számolva. Amikor 35 napra elegendő kukoricakészlet volt, akkor bushelenként 7 dollár körül alakult a kukorica ára, most viszont 55 napra elegendő készlet nyomja le az árakat.
Mit várhatunk a jövőben? A mai előrejelzések és számítások 2017-től és utána 4,15–4,5 dollárra árazzák be a kukoricát, tehát mintegy 30%-os emelkedést prognosztizálnak. Most jöjjünk közelebb, és nézzük meg, hogyan néz ki a kukoricatermesztés az EU 28-ak területén.
3. ábra: Kukorica-vetésterület az EU-28-országokban
Látható, hogy Franciaország vezet több mint 3,2 millió hektáros területtel, amiben nagyon jelentős a szemes kukorica aránya, Németországban sok a silókukorica, és a biogázprogram is jelentősen tudta növelni a kukorica vetésterületét, és harmadik helyen van Románia, 2,5 millió hektárral. Romániában azonban a 2,5 millió hektárból csupán 1,8 millió hektáron termelnek hibridkukoricát, ami azt jelenti, hogy már az is jelentős termésemelkedést fog hozni, ha leváltják a nyílt elvirágzású fajtákat hibridekre.
Mi az ötödik helyen vagyunk 1,2 millió hektárral, de ha csak a szemes kukoricát nézzük, akkor gyakorlatilag Románia, Franciaország és Magyarország a sorrend. Lássuk, hogyan néz ki ez a termésátlagok tekintetében!
2013 száraz esztendő volt, 2014 viszont jó kukoricás év volt Európában, és a 2015. megint egy gyengébb esztendőnek bizonyult. Ami viszont ebből az ábrából látható, az az, hogy vannak olyan országok, amelyek – ha jó, ha rossz esztendő van – gyakorlatilag a 4 tonna környékén vannak. Ebbe a szerény klubba Románia tartozik, amiben nyilván jelentős szerepe van a nyílt elvirágzású fajtáknak, de ha változik a hibridarány, biztosan javulni fognak az eredmények is.
A top mezőnyben Franciaországban, Olaszországban, Németországban minden egyes esztendőben 8 tonna/hektár fölött volt a termésátlag, és Spanyolország, ahol gyakorlatilag szinte az egész kukorica-vetésterület öntözött, folyamatosan 10 tonnát tudott produkálni.
Érdemes még szemügyre venni az EU-országok kukoricaegyenlegét is. Látható, hogy az Európai Unión belül a kukoricának a felhasználása, azaz a kukorica iránti igény folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és nagyon-nagyon kevés olyan esztendő volt, amikor többet tudtunk termelni, mint amennyi igény volt az Európai Unión belül.
A legtöbb esztendőben 1,3 millió tonnától egészen az idei esztendőig 18 millió tonna kukorica behozatalára kényszerülünk rá. Ez nagyon fontos adat Európa és Magyarország szempontjából is.
5. ábra: Az EU-28 kukoricaegyenlege 2003-2015 között
Milyen megoldási lehetőségek vannak e kérdés rendezésére az Európai Unión belül? Az egyik, hogy az országok között, tehát EU-n belüli export-import történik.
A következő ábrán azt láthatjuk, hogy melyek azok az országok, amelyek behozatalra szorulnak, illetve melyek azok az országok, amelyek exportőrként jelennek meg a kukoricapiacon.
Magyarország azon kevesek közé tartozik, amelyek exportőrként vannak jelen az EU-n belül, versenyezve a franciákkal meg néhány déli országgal. Lépjünk még közelebb hazai területre, és vegyük szemügyre a kukorica-termésátlagok alakulását Magyarországon 2000-től 2015-ig.
A hazai termésverseny-eredményeket nézve: Mikó Ferenc 2010-ben 18,3 tonnát ért el több mint 5 hektáron. A legutóbbi öt év átlaga viszont Magyarországon 6 tonna/hektár. Tehát Magyarországon is csak harmadát használjuk ki a kukorica potenciáljának. Mi van a kettő között? Ami elveszik. A biotikus és az abiotikus tényezők. Itt van az egyik kulcs a termesztéstechnológiában.
Vetőmagos cégnél dolgozom, és meg vagyok győződve arról, hogy jelentős terméstöbblet van a kezünkben a biológiapotenciál kihasználása terén. Behozhatjuk az új hibrideket, láthatjuk, hogy a kukoricából tudunk jó eredményeket elérni, meg még többet, mert benne van a kukorica terméspotenciáljában, de sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy miként tudjuk kiiktatni azokat az akadályokat, amelyeket befolyásolni tudunk.
Ezek azok a biotikus tényezők, mint a gyomirtás, a rovarkártevők elleni védekezés vagy más termésnövelő anyagok alkalmazása.
fotó: Shutterstock
Hogyan tudjuk a kukoricát minél jobban olyan kondícióba hozni, hogy a biotikus stresszfaktorokra is fel legyen készülve, hiszen különben a potenciál kétharmadát elveszítjük a kukoricaföldön? A hazai körülmények között azonban még sok lehetőségünk van a termésátlagok javítására, az észszerűbb műtrágya-felhasználástól számos más termesztéstechnológia-elem pontosítása terén.
Fel kell ismernünk, hogy az általános közvélekedéssel szemben a rovarkártétel is érzékeny akadálya a magasabb termésátlagoknak, különösen a sokszor lebecsült molykártétel. A moly szinte észrevétlenül elvisz 5–10%-ot a kukoricatermésből, és akkor még a bogárról nem is beszéltünk. Igen fontos tényező a gyomirtás.
Nyilván a preemergens gyomirtásnak van rengeteg előnye, de az utóbbi időben nagyon-nagyon elfordultunk az utolsó pillanatos gyomirtásokban a késő postok felé. Ez akár 20%-ot is el tud vinni a kukoricatermésből. A hibridekben láthattuk, hogy jelen van az óriási terméspotenciál, amit pontosabb termesztéstechnológiával jobban ki tudunk használni, különben veszni hagyjuk a termés kétharmadát.
A növényt pedig fel tudjuk kondicionálni olyan szintre, hogy minél jobban ellen tudjon állni a stresszkörülményeknek, hiszen rendelkezésünkre állnak azok a herbicidek, rovarölő szerek, amelyek okszerű használatával segíthetjük a kedvezőbb terméspotenciál kihasználását növényeinknek.
Jelentős tényező a hibridek ismerete és a hibridhez kapcsolódó agrotechnika alkalmazása úgy, mint a hibridspecifikus tőszám, a vetésidő és műtrágyahasználat. A hazai nemesítő cégek eddig is rendelkeztek a helyi körülményekhez adaptált technológiaajánlással, de a külföldi cégek is egyre jobban felismerik ennek a jelentőségét.
Lejegyezte: drip.
