Ezen előírások megfogalmazásakor az elsődleges szempont mind jogalkotói, mind támogatáspolitikai oldalról az volt, hogy a gyepek megőrizzék természetes és hosszú távon fenntartható megújulási képességüket – ezzel nemcsak gazdasági, de egyéb célokat is (társadalmi, környezeti) szolgálva. A NAK összefoglalta, hogy az egyes korlátozásokat milyen szakmai megfontolások hívták életre.

Területi korlátozások esetén a gyepterület adott részeit kaszálatlanul szükséges hagyni. Ennek több szempontból is jelentősége van, mindamellett, hogy az így megőrződött növényzet egyfajta „magbankként” elősegíti a gyep természetes megújulását, ugyanakkor ökológiai folyosóként is funkcionálnak a többi élőlény számára, ezáltal biztosítva a különböző élőhelyek közötti átjárhatóságot. Ez a szerepük a beporzó fajok megőrzése kapcsán egyre inkább felértékelődik, érdemes a kaszálatlanul hagyott területeket úgy meghatározni, hogy minél hosszabb ideig legyen rajta elérhető virágzó növényzet.

legelő

A legeltetéshez és kaszáláshoz kapcsolódó szabályok ismertsége az agrártámogatásoknak köszönhető – fotó: Pixabay

Időbeli korlátozások esetén a kaszálást/legeltetést adott időszakban nem vagy csak engedéllyel lehet végezni. AKG-ból ismerős lehet, hogy június 15-e előtt nem kezdhető meg a kaszálás, ami elsősorban a földön fészkelő madarak védelmére irányul – erre az időpontra már nagyjából túl vannak a költési ciklusuk kritikus részén. Legeltetés kapcsán kiemelendő a téli legeltetés engedélyhez kötése, aminek fő oka a gyepek túlhasználatának elkerülése (pl. taposási kár a nedvesebb talajon).

Egyéb korlátozások közül megemlítendő a legeltethető fajok, megfelelő legelőnyomás és a kaszálás módjának meghatározása. A meghatározott legeltethető fajok, illetve a megfelelő legelőnyomás különösen fontos, hiszen a változatos gyepes élőhelyeink kialakulásához jelentős mértékben hozzájárult a több évszázados külterjes, pásztoroló állattartás. A különböző fajoknak más a legelési képe, más a legelőnyomása – egy jól beállított legeltetési rendszerrel például a gyepek özönnövény-mentesen tartása (kölcsönös megfeleltetés követelmény) is sikeresen elérhető.

A kaszálás módjához kapcsolódó előírások úgyszintén az élővilág megőrzését hivatottak elősegíteni: a vadriasztólánc alkalmazása lehetőséget teremt a növényzetben megbújó állatoknak a menekülésre, a kiszorító kaszálás pedig biztosítja, hogy nem alakulnak ki zárványterületek, csapdába ejtve ezáltal az állatokat.

Úgyszintén érdemes megemlíteni, hogy a helyesen megválasztott sebességnek (5 km/h) és a vágásszélességnek (3 m) is jelentős szerepe van a természetkímélő kaszálás során.

Gyakran előforduló hiba, hogy az AKG és/vagy Natura 2000 gyep kompenzációs támogatást igénylők fokozottan figyeljenek a kaszálásbejelentők megküldésére – kaszálás megkezdése előtt 5 munkanappal írásban szükséges értesíteni a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot.