A repceterület drasztikus csökkenése, (kb. 50%), valamint a kaszat kedvező ára mindenképpen ez irányba tereli a termelőket. Természetesen a piacon sok minden változhat még az értékesítésig, de az előjelek kedvezőek, ebből lehet és kell kiindulni. A napraforgó esetében az elmúlt évek fejlesztései megteremtették a feltételeket, mind genetikailag, mind növényvédelmi szempontból a legmagasabb termelési színvonal eléréséhez. A hibridek terméspotenciál tekintetében messze nincsenek kihasználva, a 2-3 tonna közötti országos átlag ennek csak a fele. A növényvédelem területén a két kritikus kérdés az elmúlt években megoldódott, a gombabetegségek ellen rendkívül hatékony termékek jelentek meg a piacon, az új technológiának köszönhetően a gyomirtás kérdése is kezelhető lett a problémás területeken.

Ha a feltételek ily módon javultak, akkor mi az oka, hogy a terméseredmények ezt nem követik? Természetesen ennek több oka is van, de a legmarkánsabb a tápanyag kérdése. Húsz–huszonöt évvel ezelőtt, amikor kisebb termőképességű hibrideket, gyengébb molekulákat használtak, és mégis hasonló, vagy legalábbis nem okkal gyengébb terméseredmények születtek, akkor Magyarországon évente 400-500 ezer tonna NPK műtrágyát használtunk fel. Most 150-200 ezer tonna a felhasznált NPK mennyisége. Ennek a napraforgó duplán az áldozata: egyrészt a lecsökkent mennyiségből még kisebb részarány jut közvetlenül a napraforgó táblákra (élelmes növény, megoldja), másrészt a többi növény is kevesebbet kap, azt is célzottan, vetéssel egy menetben, stb., így értelemszerűen a vetésforgón belül kevesebb bevitt tápanyag maradékához fér hozzá.