Süle Katalin elmondta: elsőként a tavaszi árpát és a zabot vetik el a gazdák. A tavaszi árpa vetésterülete várhatóan meghaladja a 3280 hektárt, 1122 hektáron zabot, 1750 hektáron tavaszi búzát, 2430 hektáron pedig szóját termelnek. A tavasz végén több mint 48 ezer hektárnyi területen kezdődhet el a kukorica és a napraforgó vetése.

Tájékoztatása szerint a megyében a legnagyobb a kukorica vetésterülete, összesen több mint 44 ezer hektáron termelnek hibridkukoricát szemestermény, siló és vetőmag céljára. A tavaszi vetésű növények magágy-előkészítése mintegy 2 ezer hektáron már befejeződött, és folyamatban van az őszi kalászosok fejtrágyázása és gyomirtása is. Az összesen 37 860 hektárnyi terület közel felén már végeztek a munkával. Az ősszel elvetett (14 160 hektár) káposztarepce fejtrágyázását 6400 hektáron, a gyomirtást pedig 4600 hektáron végezték el.

Kép: Zalai Hírlap Online

Az agrárkamara megyei elnöke beszélt arról is, hogy a falugazdászok tájékoztatása szerint az őszi vetések többségükben jól sikerültek, a szántók kedvező képet mutatnak. Az őszi káposztarepce csaknem 60 százaléka jó minősítést kapott, míg az őszi árpa 36 százaléka nagyon jó minősítést, 49 százaléka pedig közepeset.

Az őszi árpa 36 százaléka jó, több mint a fele pedig közepes minőségű. A rozs 90 százaléka, míg a tritikálé 60 százaléka kapott közepes minősítést. Süle Katalin összegzése szerint Zala megyében mind az őszi, mind a tavaszi szántóföldi növényeket optimális körülmények között tudták elvetni. Az állomány nem szenvedett károsodást, jól vészelte át a telet, így az eddigi eredmények alapján - ha az időjárás az évszakoknak megfelelő, továbbra is kedvező lesz - jó hozamra számíthatnak a zalai gazdák.