A gyomirtók (azonos módon ható gyomirtó szerek) éveken át tartó folyamatos használata nyomán rezisztencia alakulhat ki, így egyre nehezebb a különböző növénykultúrák gyommentesítése. A Syngenta támogatásával megvalósuló új kutatás fényt derít arra, hogy mely gének felelősek a gyomirtó szereknek ellenálló gaz-populációk kialakulásáért.

A disznóparéj rengeteg fejfájást okoz a kukoricát és szóját termesztő gazdák körében. Ez a szívós gyomféle ugyanis képes arra, hogy a leggyakrabban használt gyomirtókkal szemben ellenálló telepeket alakítson ki. “Ha ugyanazt a készítményt alkalmazzuk huzamosabb ideig, a gyomoknak csak egy nagyon kis része marad meg, és szaporodik, ezek viszont már ellenállóak lesznek a szerrel szemben. Mintha szelektálással kifejezetten rezisztens gyomokat próbálnánk termeszteni” – összegezte a problémát a Phys.org-nak nyilatkozva Rong Ma, az illinoisi Egyetem posztdoktori kutatója.

szója gyomirtása

Szója gyomirtása permetezéssel – fotó: Shutterstock

A növények alapvetően két módszerrel védekezhetnek a gyomirtók ellen: jellemző esetben egy mutáció megakadályozza, hogy a vegyszerben található molekulák összekapcsolódjanak azokkal a fehérjékkel, amelyeket el kéne pusztítaniuk, így a szer hatástalan marad. Ez a folyamat ismert és jól beazonosítható.

Előfordul azonban, hogy a gyomok más módon védekeznek: a metabolikus rezisztencia lehetővé teszi a számukra, hogy enzimeikkel “kimossák” az irtószert(vegyszert), mielőtt az elérné a célját, a fehérjéket.

kutatók már azonosították a védekezésre használta enzim típusokat, de nem tudják, pontosan melyik enzim felelős egy adott gyomirtóval szembeni ellenálló képesség kialakításáért. Ezt hivatott orvosolni a Syngenta által támogatott kutatási program. Ennek során sugárzó anyaggal megjelölt gyomirtót fecskendeznek egy-egy levélbe, majd megfigyelik, mennyi szer maradt a levélben, miután a növény megpróbálta feldolgozni. Minél alacsonyabb a vegyszermaradvány szintje, annál ellenállóbb a gyom az adott vegyszerre.

A mérések közelebb vitték a szakértőket a rezisztenciáért felelős gén azonosításához, Rong Ma és kollégái úgy látják, a levél befecskendezési módszert gyakorlatilag bármilyen gyomfélén alkalmazhatják, és a közeljövőben gyorsteszteket dolgozhatnak ki a rezisztencia kimutatására.