A megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői az észlelést követően azonnal jelezték a mezei pocok egyes területeken való nagymértékű elszaporodását.

A pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 RB nevű rágcsálóirtó szer, illetve annak hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban! A hatóanyag valóban nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat felsoroló ún. pozitív listán, ez azonban nem azonos a tiltott kategóriával.

Egy hatóanyag akkor kerül fel a pozitív listára, ha azt a gyártója kéri és megfelel a hatályos előírásoknak. Jelen esetben a klórfacinon felvételét - vélhetően az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt - nem kérték, így nem is szerepelhet a pozitív listán. A csalétek állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára - indokolt esetben - szükséghelyzeti engedély adható.

A klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgált növényvédő szer, jelentős mennyiségű ismerettel rendelkeznek a szakemberek annak hatásáról, mind a célszervezetek, mind a nem célszervezetek vonatkozásában. Az engedélyt kiadó hatóság a szükséghelyzeti engedély kiadását megelőzően minden esetben alaposan megvizsgálja, hogy az adott növényvédő szer alkalmazása jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot a hasznos és közömbös szervezetekre. Ez az elemzés természetesen a Redentin75 RB esetében is megtörtént.

A szükséghelyzeti engedély kiadását szakemberek végzik, az engedély kiadása nem automatikus. Használatát indokolhatja, hogy a termelők elveszíthetik akár teljes termésüket, valamint fennáll annak a veszélye is, hogy - hatékony megoldás hiányában - a termelő illegális megoldásokhoz folyamodik. Elegendő visszaemlékezni arra a mintegy tíz évvel ezelőtti esetre, amikor jelentős számban pusztultak el a darvak illegálisan előállított (monokrotofosz hatóanyaggal csávázott gabonaszem) csalétek miatt.

Európa más tagállamainak eljárását vizsgálva találhatunk egyéb engedélyezett technológiát is, konkrétan a bromadiolon hatóanyagot, amely rágcsálóirtásra Magyarországon is engedélyezett biocidként, azaz patkányméregként. Az engedélyét gyorsan és aránylag egyszerűen át lehetne venni, azonban a bromadiolon hatóanyag ökotoxikológiai tulajdonságai jóval kedvezőtlenebbek, mint a Redentin hatóanyagának, a klórfacinonnak.

A magyar növényvédelmi intézményrendszer, beleértve a szakmapolitikát, a hatóságot és a gyakorlati szakember-gárdát is, évtizedek óta a fenntarthatóság, a környezet és a természet maximális kíméletének irányába vezeti a növényvédelmi tevékenységet. Ennek jegyében a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működő Növényvédelmi Bizottság tagjai sorába meghívást kapott a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A soron következő ülés június 26-án esedékes. Eddig a NÉBIH-nél egyik szervezet sem emelt kifogást a szükséghelyzeti engedély kiadása ellen. Az engedély kiadásáról szóló határozat nyilvános, IDE kattintva megtekinthető.