• A cukorrépa ma már nem is annyira megszokott darabja egy vetéstervnek…

Sajnos mostanában nem. Van még hasonló ritka növényünk, mint például a szója, ezeket termeljük. Állatunk nincs. A központ Hajúdböszörményben van annak ellenére, hogy itt kevés területünk van, a gazdaságunk inkább Polgáron és környékén fekszik. Ebből fakadóan alapvetően gyenge adottságú földjeink vannak, az aranykorona átlaguk nem haladja meg a tizenötös értéket, úgyhogy ebből Böszörmény 38, Polgár meg 9 AK étékű. Hordalékos talajok, illetve Böszörmény határában mezőségi öntéstalajok, a polgári hordalékosabb, valamikor tiszai ártér volt, emiatt kicsit kavicsosabb, szélsőségesebb.
Tudni kell, hogy lassan tíz éve forgatás nélkül művelünk, (eke nélkül, mulcs­művelés, elvétve direkt vetés), fo­lya­matosan haladunk az egyre kevesebb talajművelés irányába és általában intenzív technológiát használunk. Tavaly kukorica-termésversenyen országosan negyedikek lettünk, forgatás nélkül pedig az elsők. Nagyon jó termésátlagaink vannak a gyenge területek ellenére, elég eredményes a gazdaság. Vállalkozásunk eszközparkja technikailag nagyon jól felszerelt, kevés géppel, kevés emberrel dolgozunk.

  • Azt is lehet tudni, hogy mennyi az a kevés?

Jelenleg három alkalmazottam van, ők traktoron ülnek. Két traktorom és egy teleszkópos rakodóm van, ami tud pótkocsit vontatni, gyakorlatilag kiszolgálási traktorként használjuk. Amit nem tudunk elvégezni, azt bérmunkában csináltatjuk vagy édesapámékkal vagy külsősökkel.

  • Tápanyag-utánpótlás?

Tápanyag-utánpótlás elsősorban műtrágyákra alapozott, elvétve használunk szerves trágyát.

  • Szerves trágyát honnan lehet beszerezni?

A környéken van állattartás. Böszörményről azt kell tudni, hogy a termőterületre vetített szarvasmarha létszám talán az országban az egyik legmagasabb. Böszörmény határában – inkább mondjunk kisebb számot – legalább 2000 fejős tehén van.
A szervestrágya forgatás nélkül körülményes dolog, nem is igazán kedvelem. Szántásos rendszerben megoldható, de borzasztó sok energiával és munkával jár. Míg azt kiviszi az ember a földre, összepakolja, visszarakja, szétszórja, leforgatja. A forgatás nélküli művelésnél viszont a bedolgozás nagyon ritkán igazán jó hatásfokú, mivel nincs eke. Akkor lehetne beledolgozni, ha olyan lenne az állaga, hogy az morzsalékosan szórható. Annak idején, amikor meg kellett csináltatni a talajvizsgálatokat először kézzel vettünk mintát. Ezután átálltunk arra, hogy egy céggel mintáztatunk. Gyakorlatilag nekünk már hat éve vannak tápanyag-térképeink. Annak ellenére, hogy még nem volt hozzá szóró, nem volt hozzá GPS, akkor is úgy mintáztattunk, hogy azt később is használni tudjuk.
Foszfort, káliumot általában, ha nem is azt mondom, hogy egy az egyben a térkép alapján, de mindenképpen ezzel összhangban juttatjuk ki. Legalább tábla szinten optimalizáljuk mennyiségét, összetételét stb. és ahol nagyon nagy a szórás ott még hozzáigazítjuk. A mostani műtrágyaszórónk még nem tud térkép alapján szórni, viszont azt meg tudjuk csinálni, hogy a területet annyira nagy részekre osztjuk, ami még kezelhető hagyományos módon. Tudjuk, hogy a táblának melyik részébe kell több és melyik részébe kevesebb és ezt az adagolást a traktoros saját maga is meg tudja csinálni. Ahol kevesebb kell ott gyorsít, ahol több kell ott lassít. Ha tudjuk hogy egy 50 ha-os tábla 10 ha-ján több kell, akkor ott kiszáll, átállítja a szórót és utána folytatja a munkát.

  • Baktériumtárgyát használnak?

Szoktuk használni, de nem általános. Csupán szárbontásra használjuk. A legtöbb esetben, azért nem kell, mert a tíz év forgatás nélküli művelés miatt annyira intenzívvé válik a talajélet, hogy gyorsak a lebontási folyamatok. Mondok egy példát. A tavalyi kilenc tonnás kukorica után lazítóval elvégzett talajmunka, a forgóborona után már nincsen kukoricaszár és nem volt forgatás. Egyszerűen a talaj annyira gyorsan bont, hogy tavaly október óta megette a kukoricaszárat.

  • A kukorica termelési versenyben is voltak sikereik.

Igen, ez úgy történt, hogy az egyik üzemi táblánkkal, amelyik szépen mutatott, júniusban testvérem úgy döntött, hogy benevezünk. Akkor már a kultúra kész volt mindennel, nem kapott semmi extrát sem.

  • Most térjünk rá, hogy miért választották a precíziós technikát?

A precíziós növénytermesztés nagyon szerteágazó feladat. Abból, amit eredetileg precíziós gazdálkodásnak neveznek, tehát a térképre alapozott tápanyag-utánpótlás, a térképre alapozott vetés, a tápanyag-pótlást most már kezdtük, de még nem úgy, ahogy az automatizált gépekkel a vetést. A növényvédelemben pedig még nem használjuk.

  • Milyen műveleteknél alkalmazzák?

Az automata kormányzásnál, a forduló automatikáknál, a flottakövetésben alkalmazzuk. Amit pedig most kezdünk el használni, tavaly óta van először GPS-szakaszolású permetezőnk, az idén vettünk hozzá ugyanilyen GPS vezérelte sorelzárású kukorica vetőgépet. Ezek igazából részlegesen érintik a precíziós gazdálkodást. Ugyanis ezek azok, amelyek a gyakorlatban könnyen használhatók, könnyen alkalmazhatók. Amikor 2007-ben felújítottuk a gépállományunkat, vettünk több Autotrack-ready traktort, akkor már úgy választottunk, hogy azok erre alkalmasak legyenek. Mindig jövőre tervezünk. Megmondom őszintén én ´98-ban találkoztam először az egész precíziós gazdálkodással. Középiskolában informatikát tanultam és azért mentem az agrárra, mert úgy láttam, hogy ez egy nagyon hasznos technika, meg kell tanulni, hogy hogyan kell használni, mert ez egy nagyon nagy technológiai előny. Onnantól kezdve folyamatosan nyomon követtem a fejlődését és hosszú idő után jött el az a pont, amikor azt mondtam, hogy elkezdünk rá beruházni és folyamatosan készítjük fel a gépparkot. Az első olyan gép, ami erre képes lett volna, az egy 2003-ban vásárolt permetező volt. A permetezőt azonban hamarabb eladtuk, minthogy rá került volna a sor, hogy használni tudjuk rajta ezt a funkciót, de már akkor is megvolt rá a lehetőség.  2007-től vannak erre képes traktoraink, 2010 –től pedig minden egyes gépen rajta van a GPS és nem cserélgetjük közöttük. Amikor egyedül kezdtem gazdálkodni úgy döntöttem, hogy mindent ennek rendelünk alá. Most eljutottunk oda, hogy saját gépekből minden megvan alapban, mindegyiknek van saját automata kormányzása, és most már a GPS-el mindent tud, amit neki kell, de ez egy nagyon hosszú és költséges folyamat volt.

  • Mennyire területnagyság függő ennek alkalmazása a megtérülés szempontjából?

Ez egy olyan dolog, hogy ha nekem öt hektár lenne, viszont tulipánt termesztenék rajta, meg fejes káposztát, akkor is meglenne, mert akkor is azon a pici területen meg lehet termelni a költségét.Ha meg lenne 1000 ha kaszálóm, akkor már nem érné meg, mert összesen nem hozna annyit, hogy ezt ki lehessen gazdálkodni. Ez sokkal inkább az intenzitástól függ, hogy most ezt elbírja az ember, ki bírja fizetni vagy sem, de ez ugyanúgy igaz akármilyen kombájnra, traktorra, munkagépre, vagy bármire. Ugyanúgy kell erre tekinteni, mint hogy ugyanolyan, volt egy ekém, most veszek egy új ekét, akkor tudom, hogy azt könnyebb lesz húzni, kevesebb a kopása. Ugyanúgy gép, ugyanúgy fizetni kell érte, javítani kell, ugyanúgy szerviz szerződése van stb. Ez nem olyan, mintha vesz az ember traktort, akkor most kér bele légkondit, vagy nem. Ez egy külön gép, aminek megvan az ára is.

  • Milyen megtakarításokkal lehet számolni?

Ezt külön nem számoltuk. Nagyon sok mindentől függ, de legfőbbképpen a kezelőtől. Mondjuk egy olyan TSz-ben ahol ez a traktoros már húsz éve ott dolgozik és minden évben elvet 3000 ha kukoricát, ő nyílegyenesen fog menni,  tökéletesen fognak illeszkedni a csatlakozó sorai stb. De ha ilyen traktorost nem tudok felvenni, akkor itt nincs annyi ilyen munkája, hogy ez a rutinja megmaradjon. Mivel nekünk fiatal, kevésbé tapasztalt kezelőink vannak, így óriási terhet vesz le a vállukról az, hogy nem ők kormányoznak. Felvesz két pontot és onnantól a traktor tudja a saját dolgát. Neki van így arra ideje, hogy nézze a gépet, nézze a munkát, nézze a beállításokat, jól dolgozik-e stb. Ha nem kell már semmit figyelnie, akkor akár facebookozhat a mobilján.

  • Ez vonatkozott a 3000 ha-ra. Más területen sem ismertek a lehetséges megtakarítások?

Ebben a formában nagyon nehéz pontos adatokat lefektetni, mert nincsenek jó viszonyítási alapok, nehéz mihez számolni. A párom az egyetemen tanít és ezt kutatja Phd-ként. Ő készített ilyen számításokat, de azért azok elméleti számok. Ha akarjuk, ki lehet mutatni egészen nagy számokat is, de ha mást akarunk, akkor ki lehet mutatni a majdnem semmit is. Egy rutinos gépkezelőhöz képest én megkockáztatom, hogy a kormány automatikának szinte nulla hozadéka van, mert ő olyan pontosan tud menni. Én, aki néha ülök a gépbe, hozzám képest már nagy a megtakarítás. De számos olyan tétel is van, amelyekkel nagyon jól lehet számolni. Ha a gép önmaga dolgozik a táblán GPS-szel akkor mindig maga mellé forog, és főleg egy kisebb gépnél, keskeny munkaeszköznél nagyon sok idő az, amit a táblavégi fordulóban tölt. Ha mondjuk egy 200 LE-s traktornak vissza kell fordulni önmaga mellé 3 m-re, akkor vagy Y-ba kell forognia vagy nagy íveket kell leírnia és az mind-mind idő és üzemanyag. Ezzel szemben a GPS-szel mindig nagy ívekben fordul és ez határozottan érződik a napi teljesítményben. Egy 3 m-es gabonavető GPS nélkül elvet 25 ha-t, GPS-szel elvet 30 ha-t. Ez egy nagyon jó dolog, de nehéz számszerűsíteni. Ha egy olyan traktorról beszélek, ami egy 3 m-es kombinált eszközt húz akkor nagyon jelentős, ha pedig egy permetező gépről, ami 27 m-re fordul, akkor ott teljesen érdektelen.

  • Üzemanyag megtakarításra gondoltam.

Ez technológia függő és nem a precíziós gazdálkodás eredménye. Itt van például a sávos művelés, ami nemigazán létezik precíziós gazdálkodás és a GPS nélkül. Mi ezt elkezdtük használni, mert ez egy nagyon jó dolog, ezt Amerikában láttam először. Amerikában mindenki aki találkozik vele használja. Nagyon haladós, nagyon olcsó. Olcsó a gép főleg ott, olcsó a technológia, olcsó használni, igazából nem igényel különösebb felkészültséget és csak előnyei vannak. Itthon ez azért fog kevésbé bejönni, mert az emberek már az eke elhagyásától is ódzkodnak, most attól, hogy a területnek eleve meg sem műveljük a kétharmadát azt nagyon nehéz keresztülvinni. Amerikában ahol a direkt vetésből térnek vissza így ebbe a művelésbe, hogy „én nem művelem meg a földet, de a sávot, azt azért megcsinálom”, az a direkt vetésnek meghagyja minden előnyét és kijavítja az összes hátrányát. Folyamatosan mentünk el a direkt vetés irányába és így úgymond ha nem is visszafordultunk, de Amerikában látszik hogy a direkt vetést ezzel nagyon szépen kijavították. Ugyanez igaz nálunk a napraforgónál. A napraforgót nagyon nehéz gyomirtani, ez egy csapásra kiveszi a gyomirtási problémákat, ugyanis a sorköz nehezen gyomosodik, lehet használni a glifozátot prepost gyomirtásra, a sort úgyis villámgyorsan be fogja árnyékolni és ott pedig nem lesz gyomosodás. Rengeteg műveletet kivált, gyakorlatilag egy lépésben. Elhagyhatom a tarlóhántást, az alapművelést, a magágy készítést és a sorközműveléseket. Ez rengeteg idő, rengeteg művelet. Ennek csak előnyei vannak. Ezt is meg kell majd tanulni használni, mert azért nem annyira egyszerű dolog, mint amilyennek látszik.

  • Mennyire nehéz megtanulni a GPS használatát a gyakorlatban?

Az elején az alkalmazottak egyszerűen nem voltak hajlandók használni. Az első időszakban teljes volt a passzivitás. Utána jött az a szakasz, amikor kimentem, beállítottam, kerültem vele valamennyit, odaadtam, „tessék menjél vele” és akkor elkezdték használni és rájöttek, hogy ez milyen jó dolog. Amikor leállítja a traktort az kikapcsol és mikor visszaindítja már nem működik. Két ilyen nap és bújták a könyvet, hogy kell visszakapcsolni, hogy kell beállítani. Ez a kormányautomatikára igaz, az összes többit ha nem akarja használni, akkor nem is fogja. Például ugyanez a dokumentációnál, hogyha a vetőgép automatikusan adja át az adatokat a dokumentációnak, hogy hova milyen tőszámot vetett akkor megvan. Kézzel a traktoros nem fogja beállítani. Ez például sokáig nehezen működött. A számítógépen kijelölöm, hogy melyik földön milyen munkákat kell csinálni. Letöltjük a chipet, chipkártyát beletesszük a GPS-be. Kimegy a földre, és mikor megáll a föld szélén, a gép képes arra, hogy felismerje hol van és felajánlja, hogy milyen munkaműveletek vannak ahhoz a táblához. Ha ott kiválasztaná, hogy mit szeretnék, képes lenne arra, hogy mindent beállítson. Beállítja a kormányautomatikát, megmondja milyen vetőmag kell, milyen dózisban, milyen beállításban, amihez van térkép ott felajánlja, hogy töltse be a térképet. Amíg ezt megszokják, megtanulják az két-három év, pedig a gép mindent a kezükbe ad, és egész mondatokban kérdez. Egyébként ez egy nagyon komoly probléma lesz hamarosan, hogy aki képes lenne használni, az nem hajlandó a mezőgazdaságban dolgozni. Aki pedig hajlandó, az meg alkalmatlan ennek használatára. Ezzel viszont az a baj, hogy például a sávos művelésnél, ha nem úgy van megcsinálva a talajművelés, akkor odavan az év. Nincs hol javítani. Ez a közlejövőnek egy nagyon komoly problémája lesz. Egy egyszerű traktoros nem igazán tudja, (nem is hogy nem tudja, nem akarja) ezeket megtanulni. Nagyon sok munkaerő nagyon rövid idő után megy el, mert nem boldogulunk egymással.                drip.