Sokan még mindig tartanak a február 4-étől érvényes új működési rend számukra hátrányos következményeitől, pedig „ez összességében mindenkinek nyertes helyzet”. Minderről Darabos Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) főigazgatója beszélt az Agroinform.hu-nak.
Két dolog ösztönözte a változtatásokat. Egyrészt az a kihívás, hogy minden eddiginél intenzívebben kell felkészítenünk a tagságunkat a 21. század kihívásaira. Ez hatalmas feladat, hiszen olyan eszközök, megoldások „jönnek szembe” nap mint nap, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a korábbi gazdálkodási módszerek létjogosultságát. Akik ezt figyelmen kívül hagyják, előbb-utóbb kiszorulnak a versenyből.
Az ezzel kapcsolatos feladatokat valahogy bele kellett építeni a rendelkezésre álló erőforrásainkba – ez volt a másik ösztönző momentum. Megnéztük, hol vannak hatékonysági tartalékaink. Átvilágítva az elmúlt egyéves időszakot, a falugazdászi hálózatban találtunk még lehetőségeket.
Tehát a változtatásnak – szemben a különböző híresztelésekkel – nem a leépítés vagy bármiféle költségcsökkentés a szándéka! Az eddigi létszámmal dolgozunk tovább, de az erőforrásaikkal hatékonyabban kívánunk gazdálkodni, hogy ezeket az új feladatokat el tudjuk végezni. A NAK ilyen módon a falugazdász-hálózat részére egy újfajta feladatkört határozott meg: a gazdálkodók felkészítését a 21. század kihívásaira.
Darabos Tamás: a falugazdász-hálózat átalakításának nem a leépítés vagy a költségcsökkentés a szándéka, hanem a hatékony működés – fotó: Agroinform.hu
Miből állnak a működésbeli változások?
Eddig az irányításban a megyei szint volt az alapegység. Mivel a megyék között hatalmasak a különbségek – például Szabolcsban több mint 70 falugazdászunk dolgozik, Nógrádban pedig csak nyolc –, kialakítottunk egy 67 körzetből álló falugazdászrendszert. Ennek tagjai – 8-10 fős csapatokra kell gondolni – nagyjából azonos mennyiségű feladatot látnak el.
Hány gazdálkodó jut egy-egy ilyen csapatra?
Nagyságrendileg több száz körzetbeli gazdálkodó jut egy-egy falugazdászra, de sajnos nem minden gazdával van napi kapcsolatunk. Noha az agráriumban mindenki a legkisebbeket félti, hogy nem jutnak információhoz, a falugazdászok munkájában pont fordított a helyzet: általában a legkisebbekkel vannak kapcsolatban. A nagyobbakkal már sokkal ritkábban, pedig a 21. századi változások őket ugyanúgy elérik. Az a célunk, hogy nekik is segítsünk!
A változtatásokhoz az is hozzá tartozik, hogy megkeressük azokat a gazdálkodókat is, akik eddig nem jöttek be hozzánk.
Belső álláspályázat útján a legjobb falugazdászokat választottuk meg körzetvezetőnek. Bátran állíthatom, hogy van egy 67 főből álló szakmai elit csapatunk. Tagjait az elmúlt félévben rendszeresen kommunikációs, vezetői és szakmai feladatokkal „treníroztuk”, hogy naprakészen, valós tudással irányítsanak és dolgozzanak a körzetükben.
Ez a felépítés már önmagában is hatékonyságnövelő tényező, hiszen a 67 körzetvezetőt be lehet ültetni egy terembe mondjuk egy feladatkijelölő megbeszélésre vagy továbbképzésre. Aztán hazamennek, és elmondják annak a 8-10 falugazdásznak, aki hozzájuk tartozik. Tehát csak egy áttételen megy keresztül az információ.
Mit tapasztalnak az átalakításból a szolgáltatásaikat igénybe vevő gazdálkodók?
Korábban az volt a szervezőelv, hogy minden településen mindenképp legyünk ott egy kicsit. Ez egyáltalán nem bizonyult hatékonynak. Mert ahol nagyon kevés az ügyfél, ott előfordult, hogy félórás ügyfélszolgálatokat tartottak a kollégák, ezért viszont másfél órát kellett utazniuk. Összességében tehát két óránkba került, hogy adott esetben senki se nyissa ránk az ajtót. Ez a legkisebb településeken nagyon gyakran megesett.
Most hoztunk egy olyan szabályt, ha valahová odamegyünk, legalább 3 órát ott kell tartózkodnunk. Ahol erre nincs igény, oda ritkábban megyünk.
.jpg)
A jövőben ott lesz jelen a falugazdász, ahol szükség van rá, de ha hívják őket, mennek
Akkor emiatt vannak az átalakítás elleni tiltakozások?
Vannak olyan települések, ahol annyira kevés a gazdálkodó, hogy gyakorlatilag havonta egyszer sem szükséges kimennünk. Néhány érintett önkormányzati vezető rosszul éli meg ezt a változást. Pedig mindössze annyit jelent, hogy továbbra is megyünk, de csak akkor, amikor szükség van ránk, amikor hívnak minket. Azóta már több helyen is felajánlotta a polgármester, hogy számba veszi a gazdálkodói igényeket, és jelzi a falugazdásznak.
Tehát eddig fogadóórák voltak – vagy bejött valaki vagy nem –, most pedig igény szerint tervezik az alkalmakat?
Igen, és ez a legkisebb településekre vonatkozik, ahol – a falugazdászok korábbi nyilvántartásai alapján – nem lehet azzal számolni, hogyha odamegyünk, biztosan lesz valaki.
Hogyan működik az új rend?
Február 4-én indultunk el az új ügyfélszolgálati renddel. December közepén hoztuk meg a döntést erről, azóta folyamatosan kommunikálunk az érintettekkel: plakátokat helyeztünk ki, hivatalosan is közöltük a települések vezetőivel a változást, a NAK honlapján is elérhetők az új nyitvatartási idők. Akik igénybe vették a falugazdászok segítségét, értesültek a változásokról. Ráadásul – főleg a kisebb településeken – minden érintett tudja a falugazdász telefonszámát, bármikor egyeztethet vele.
Mivel bővült a falugazdászok feladatköre?
Eddig a hatósági ügyintézés, például az őstermelői igazolványokhoz kapcsolódó ügyintézés volt a legjellemzőbb, valamint az egységes kérelemhez kapcsolódó ügyintézés támogatása. Főleg a legkisebbek és az idősebbek körében. Természetesen szakmai információkkal is igyekeztünk ellátni a partnereinket. A falugazdászok részéről is megfogalmazódott az az igény, hogy az adminisztráció ellátásától szeretnének a gazdálkodás támogatásának irányába elmozdulni.
A falugazdászok szolgáltatásai az adminisztráció mellet egyre inkább a gazdálkodás támogatásának irányába mozdulnak el
Mi tesznek a már szóba hozott 21. századi technológiák gazdálkodásba illesztéséért?
Úgy gondoljuk, hogy falugazdászoknak elsősorban nem a precíziós technika eszközeivel kell foglalkozniuk. Sokkal inkább az eszközhasználat céljával: hogy miért érdemes precíziósan gazdálkodni, hol és miképp lehet általa költségeket megtakarítani és terméshozamot növelni. A lényeg tehát a szemléletmód, az erről való gondolkodás átalakítása.
Van-e olyan falugazdászi tapasztalat, hogy az idők folyamán nőtt a fogékonyság a precíziós technológiák iránt?
Igen, főleg a jó példák erejét érzékeljük. Ugyan a precíziós eszközöket a mindennapi gyakorlatban még viszonylag kevesen használják, de azt tapasztaljuk, sokan játszanak a gondolattal, hogy beszerezzék ezeket, mert „másoknak már van”.
Egyébként akkor fogják jobban megmozgatni a gazdálkodók többségének fantáziáját a precíziós technológiai eszközök, amikor már a kereskedelmi forgalomban is széles körűen elterjednek, és ezáltal olcsóbbak lesznek. Nekünk az a dolgunk, hogy az innovatív technológiákat bemutassuk tagjainknak, elmondjuk, miért és mire jók.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
