Majd ez a sor kezdődik előlről és a legjobb esetben folyamatosan megy tovább. Most tavasszal itt az idő arra, hogy ismét elkezdjünk egy ilyen folyamatot a tavaszi vetésű növényekkel.

Most még fejtörést okoz, hogy melyik területre mit is tegyen a termelő és melyik területen mikor fog tudni egyáltalán talajmunkát végezni. De a tervezést legalább el kell indítani és előre információkat szerezni arról, hogy a 2015-ös évben hogyan tudja a legmagasabb terméshozamot elérni a legalacsonyabb költségekkel.

Hiszen a lényeg hogy mennyi a különbözet, mennyi marad az Ön zsebében.

Ebben szeretnék Önnek egy kis segítséget nyújtani, hogy az információrengetegben megtalálja azt a szakmailag is megalapozott döntést, amellyel el tudja érni azt, hogy a legtöbb maradjon a zsebében.

Mi az Agrova Kft. (a Phylazonit termékcsalád kizárólagos forgalmazója) teljes technológiát javasolunk Önnek. Kezdje a növénytermesztést a talajoltással (Phylazonit Talajoltó), utána jön a lombtrágyázás (Energia Humin), majd zárja a sort a betakarítást követően tarlóbontással (Phylazonit Tarlóbontó). Ezek közül ezúttal a talajoltásról szeretném Önt tájékoztatni, hiszen ez az első lépés.

Miért kellene nekem talajoltással foglalkozni? Ezt a kérdést nagyon jó, hogy feltette magának és most meg szeretném erre adni a választ:

Sokat foglalkozunk termelőként a gyomok és a termelt növény talaj feletti részeivel. Az elsővel azért, hogy kiirtsuk őket, a másiknál pedig azért, hogy támogassuk és minél szebb, valamint termelékenyebb állapotba tartsuk.

Nézzünk egy kicsit a talajba, a felszín alá. Van ott egy még fontosabb tényező, ami nélkül nem tud létezni a növény, ami segítséget ad, hogy nedvességet és tápanyagot vegyen fel, és így ami hozzájárul a növény életéhez. Ez nem más, mint a Gyökér!

A gyökér és a gyökér közvetlen környezetében lévő talaj alkotja az úgynevezett rizoszférát. A növénytermesztés szempontjából a talaj legfontosabb része ez a közeg, hiszen itt zajlik le az összes biológiai és kémiai folyamat. A rizoszférában amit látunk, az a főgyökér és a mellékgyökerek. De van, amit nem látunk – ezek a gyökérszőrök és hajszálgyökerek, pedig ezeknek is kiemelkedő fontosságuk van. Hogy miért?

Induljunk ki először is onnan, hogy a talajban vannak olyan élő szervezetek, amelyek nélkülözhetetlenek a növénytermesztés szempontjából, ezek pedig a baktériumok. Gondoljon bele abba, hogy a kovászos uborka, a joghurt, az emberi emésztés, sok gyógyszer alapanyaga mind baktériumok eredménye. Tehát baktériumok nélkül nem csak növénytermesztés nincs, de földi élet sem.

De hogyan jön ez a rizoszférához?

A talajon belül a gyökérzónában (rizoszféra) a legnagyobb a baktériumállomány – ezen belül is a gyökérszőrök és hajszálgyökerek közvetlen környezetében. Vannak különböző anyagok, amelyet a növény a gyökerén keresztül választanak ki, ezeket használják a baktériumok. Ezen kívül vannak olyan anyagok, amelyet a baktériumok termelnek és a növény tudja hasznosítani közvetlenül vagy közvetett módon.

Nézzük néhány ilyen tényezőt!

Igen fontos az, hogy a növény a gyökéren keresztül veszi fel a tápanyagot. Ez lehet akár a talajban lévő tápanyagforrás, akár a műtrágyával kijuttatott NPK. Ezt a növény úgy tudja felvenni, hogy szerves savakat bocsájt ki a környezetébe, amellyel oldja a környezetében lévő tápanyagokat, majd így azt fel tudja venni.  Ez energiába kerül a növénynek. Ugyanezen szerves savakat a baktériumok is képesek kiválasztani, tehát, ha megfelelő számú baktérium van a gyökér közvetlen környezetében, akkor segíti a növényt a tápanyagfelvételben, így annak kevesebb energiát kell ezen folyamatra használni. Ezt a „megtakarítást” a saját testének felépítésére és a termésképzésre tudja a növény fordítani.

Kezeletlen                                                                                            Phylazonittal kezelt

A másik igen fontos tényező a gyökérképződés segítése. Ugyanis a baktériumok különböző hormonokat termelnek, amelyek elősegítik a gyökér növekedést és fejlődést. Ha van egy fejlettebb gyökerünk, akkor egyértelmű, hogy sokkal stabilabb alapokon fog állni a növény, ami annak egészségi állapotán és stressztűrő képességén is meg fog látszani. Valamint, nagyobb felületről tud a növény tápanyagot és nedvességet felvenni. Nem utolsósorban pedig a nagyobb gyökérzet a talaj szerkezetére is közvetlen hatással van.

A gyökérzónában lévő nagyobb baktériumállomány hatással van tehát a tápanyagfelvételre, amelynek köszönhetően a növényünk tápanyag ellátottsága kedvezőbb lesz – és amit fontosnak tartunk, hogy nem lökésszerűen, hanem folyamatosan.

De hogyan lehetséges a gyökérzónában megnövelni a baktériumállományt?

Ennek az egyetlen eszköze a Phylazonit Talajoltó készítménnyel történő Talajoltás. Ennek a segítségével baktériumokat tudunk bevinni a gyökér közvetlen környezetébe.

Ennek a legegyszerűbb, legolcsóbb módja az, ha a vetőgépre felszereljük az erre alkalmas kijuttató szerkezetet és ezzel közvetlenül a maghoz injektálja a Phylazonit Talajoltót. Ezen technológia alkalmazásával nincs plusz taposási kár, könnyű a gép vízzel és Phylazonittal való kiszolgálása, nem igényel plusz munkaerőt. A felszerelt tartály méretének kiválasztásánál meg kell nézni, hogy mennyi hektáronként kell a vetőmagos tartályt újratölteni. Ennek megfelelően kell a Phylazonit kijuttató tartályát megválasztani, hogy ez a két művelet egy megállással megoldható legyen.

Amennyiben kérdései vannak a talajoltással vagy annak technológiájával kapcsolatban akkor kérem keressen bennünket. Elérheti régióvezetőinket:

 

 

 

Vajda Péter
Az Agrova Kft. és Phylazonit Kft. ügyvezetője