Tovább nőtt az ökológiai másodvetés területe az előző évekhez képest, 2020-ban 250 – 300 ezer ha körül várható. A termelők a haszonnövények vetésforgóját a szakmai előírásokat többé-kevésbé betartva tervezik meg minden évben. Tapasztalatunk szerint a szakmailag felkészült gazdálkodók a zöldítés során elvetett másodvetésű növényeket is ilyen okszerű elvek alapján alkalmazzák. A termelők az ökológiai másodvetésből származó előnyöket élvezhetik, amennyiben átgondolt keverékválasztással és agrotechnikával végzik el zöldítést.
Facélia, mint kiváló méhlegelő – fotó: Etalon Vetőmag Kft.
A termelőknek a következőket kell mérlegelni:
• A talajadottságok ismerete (kötött, laza, homok, erózió stb.)
• Vetésforgó (elővetemény, következő kultúra)
• Vetésidő (főnövény lekerülés után közvetlen, ősz eleje)
• Beforgatás időpontja (őszi, tavaszi)
A legnagyobb területen elvetett zöldítő vetőmagkeverékek
Kalászos és keresztes komponensű keverékek
Zöldítő keverék: Derecskei Rozsika (80 % zöldrozs, 20 % olajretek)
A keverékekben szereplő fajok részben áttelelőek, amelyek a téli takarással védik az eróziónak és deflációnak kitett talajokat. A keverékben tömegarányra vetítve nagyobb arányt képviselnek a kalászosok, amelyek gyökérzete nem hatol mélyre a talajban, így nem szárítja ki a mélyebb talajrétegeket. A kártevőkre kevésbé érzékenyek, így biztonságosabb kelés érhető el.
Az áttelelő fajnak köszönhetően késő nyári vagy őszi vetéseket is jól tolerálják. Csekélyebb zöldtömeget hoz, mint más keverékek, így a talajba dolgozás akár egy menetben is történhet. A legkedvezőbb árú keverékek ebbe a csoportba tartoznak. A kukorica és napraforgó előveteményeként jól beilleszthető.
Keresztes komponensű keverékek
Zöldítő keverék: Zöldítő páros (60 % olajretek, 40 % mustár)
A mustár, az olajretek és a repce erős gyökérrendszere a talaj művelt rétegeit lazítja, a „felesleges” tápanyagokat a gyökerükben raktározzák el az utóvetemény számára (elsősorban a nitrogént és a foszfort), mely a bedolgozást követően szabadul fel és válik elérhetővé a következő kultúrák számára. Ezen keverékek nagy zöldtömeget (40-150 t/ha) hozhatnak létre, így a nagy biomasszának köszönhetően a talajba nagy mennyiségű szerves anyag kerül visszapótlásra.
Az erős és mélyre hatoló gyökérzet segít helyreállítani a talaj víz-, hő-, és levegőháztartását. Az összetömörödött talajok esetében nagymértékben javítja a talajok szerkezetét, pórustérfogatát. A nyári vetéseknél a kelés során érzékeny a bolhakártételre, amely akár teljesen megsemmisítheti az állományt (növényvédőszer-használati tilalom). A mélyre hatoló gyökérzet jelentős mennyiségű vizet használ fel a talajból, amely a következő kultúrára is kihatással lehet csapadékszegény körülmények között.
Olajretek – mustár keverék nagy zöldtömeget hagy maga után – fotó: Etalon Vetőmag Kft.
Pillangós komponensű keverékek
Zöldítő keverék:
Derecskei Pillangós (60 % takarmányborsó, 20 % szegletes lednek, 20 % lóbab)
Derecskei Zaborló (60 % lóbab, 20 % borsó, 20 % homoki zab)
A zöldítési rendeletben elfogadott 32 faj közül 20 pillangós. Az egyik legismertebb tulajdonságuk, hogy a légköri nitrogént meg tudják kötni, így a talajban felvehetővé válik az utóvetemények számára. A megkötött nitrogén jelentős tápanyaggal gazdagítja a talajt. A dús gyökérzetnek köszönhetően mobilizálják a tápanyagokat és egyben megakadályozzák az alsóbb rétegekbe történő kimosódást.
A pillangósok kártevőkre kevésbé érzékenyek. Az áttelelő fajok akár télen is védik a talajt a defláció és az erózió ellen. Hátrányuk, hogy a zöldtömeg mennyisége nem olyan kiemelkedő, mint más zöldtárgya keverékeknek. Vetésnormájuk magasabb, mint a legtöbb zöldítő keveréknek, ez válhat előnyére és hátrányára is (logisztika, kijuttatás módja). A téli talajtakarást nem minden keverék tudja megvalósítani, ugyanis bizonyos fajok fagyérzékenyek. Pillangósok kivételével szinte minden kultúrának ajánlott elővetemény.
Pohánka alapú keverékek
Zöldítő keverék: Derecskei Kártevőmentes + N (60 % pohánka, 20 % bíborhere, 20 % homoki zab)
A pohánka (hajdina) előnyös tulajdonsága, hogy a talaj szempontjából igénytelen és jól tolerálja a szárazságot. Száraz körülmények között az egyik legmegbízhatóbb gyomelnyomást biztosítja. 10-30 t/ha biomasszát hoz létre, gyors növekedésének és rövid tenyészidejének köszönhetően nagy szerepe van a zöldtrágyázási technológiában. Méhlegelőként is kiválóan hasznosítható.
Pillangós komponens esetén számolni lehet a légköri nitrogén-megkötéssel is. Hatékonyan véd az erózió és defláció ellen is. Gyors kelésüknek köszönhetően jó gyomelnyomó képességgel rendelkeznek. A fajok eltérő virágzása miatt méhlegelőként is kiválóan alkalmazhatóak.
Hátrányukra írható, hogy csekélyebb zöldtömeg-mennyiség létrehozására képesek. Nincs mélyreható, talajlazító hatásuk. A pohánka és a bíborhere a legtöbb termesztett kultúrának kiváló elővetemény, a további komponensek (pillangós vagy keresztes) határozza meg az utóvetemény korlátozásokat.
Pohánka kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik – fotó: Etalon Vetőmag Kft.
Minderről bővebben a honlapunkon: www.vetomagderecske.hu
Bővebben a zöldítő keverékekről: Etalon Vetőmag Prospektus
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
