A kezdeti időszakban még a megszokott rendben indult a növény fakadása, majd fejlődése. Április első dekádjának a végén tapasztaltuk a rügygyapotos állapotot, illetve a déli tájakon a rügyfakadás kezdetét. A nyárias időjárás érkezése áprilisban és a talaj megfelelő vízkészlete szokatlan gyorsaságú fejlődésre késztette a növényeket, egy-két hét elteltével már a rövid hajtás állapotot figyeltük meg az ültetvényekben.

A rügyfakadás előtti időszak tipikus kártevője, a kendermagbogár, ami az utóbbi években óvatosan „visszalopózkodott” a szőlőskertekbe, most nem okozott gondot. A szőlőlevélatka rügykárosító rassza is alig mutatta magát kihajtás után.

A rövidhajtás-állapotban lehetett felfedezni a nemezes gubacsatka jelenlétét. Bár a kártevő terjedése mérsékelt maradt, a védekezési technológia sikeressége érdekében mégis elkezdték az ültetvények kezelését ellene, hiszen a nemezes bevonat kialakulása előtt lehet könnyebben elérni a kártevőt.

A tarka szőlőmoly igyekezett lépést tartani a szőlő gyors fejlődésével, a déli tájakon már április végén elérte a rajzáscsúcsot, s május első napjaiban már a kikelt kis lárvákat figyelték meg. A kártevő életfolyamatait nagymértékben az időjárás irányította, ekkor még dél-észak irányban egyre nagyobb időbeli elmaradás mutatkozott, amikor délen rajzáscsúcs mutatkozott, akkor az északi borvidékeken még csak elindult az imágó felszaporodása.

A szokásos betegségek közül a lisztharmat számára alakult ki kedvező környezet április második felében, de szerencsére a betegség tüneteit a hónap végéig nem találtuk meg. Nem sokáig tartott ez a kedvező állapot, május elején már érkeztek hírek a lisztharmat első tüneteinek megjelenéséről az Egri, majd a Szekszárdi Borvidékről. Korán indult a védekezési szezon, már május 10-15. táján elindultak a permetezők, hogy megelőző jelleggel védjék az ültetvényeket a betegség támadása ellen.

szőlő

Szőlőlisztharmat fürtön.

A látványos hajtásnövekedésnek és a lisztharmat elleni kezelések kén hatóanyagának köszönhetően az atkafertőzés lassan veszített jelentőségéből. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a kéntartalmú szerek használatát a nappali magas hőmérsékletek miatt kellő elővigyázatossággal, a déli órákban a permetezések leállításával kellett megoldani a perzselés megelőzése érdekében.

Május utolsó dekádjában sok minden megváltozott. No nem a szőlő fejlődésében, hisz az töretlenül ment előre, s ekkorra már általánosan kezdődött a virágzása. A virágzás maga egy érzékeny fenológiai stádium a szőlőben, de a megelőző időszak kedvező időjárási feltételei között intenzív hajtásnövekedés s annak eredményeképpen dús lombozat alakult ki, ami még fokozta a betegségek támadására való fogékonyságot. Ehhez társult az időjárás változása, végre megérkezett a nagyon várt csapadékos időszak. Ez így együtt kedvező feltételeket teremtett a peronoszpóra fertőzéséhez.

Meg is lett az eredmény, ezekben a napokban találták meg a betegség első tüneteit Zala megyében. (Érdekes, hogy már ekkor eldőlt: a nyugati határszél a maga csapadékosabb körülményeivel a peronoszpórafertőzés területe lesz, míg a kevésbé esős keleti országrész ültetvényei a lisztharmat támadásai miatt szenvednek.)

szőlő

Peronoszpórafertőzés szőlőleveleken.

Aztán a hónap végén újabb kártevők csatlakoztak a szőlőt támadókhoz, megkezdődött az amerikai szőlőkabóca és az amerikai lepkekabóca lárvakelése. Ekkor a népesség még igen szerény mértéket ért el, de a megfigyelés mindenképpen indokolt volt.

A lisztharmat és a peronoszpóra elleni kezeléseket helyenként – főleg a viharos, jégesős térségekben – a szürkepenész elleni védelmet biztosító hatóanyaggal kellett kiegészíteni.

A szőlő továbbra is intenzíven fejlődött, június 10. táján már zöldborsónagyságú bogyókat láttunk a fürtökben, s ennek megfelelően a fürtök kezdtek lefordulni. A védekezéseket nehezítette a továbbra is igen intenzív hajtásnövekedés és a zöldmunkák lassú haladása, elmaradása.

A lisztharmat szinte országosan terjedt, de a keleti országrészben erősebb volt a fertőzési nyomás. A lombfertőzés gyenge-közepes erősséget ért el a levelek 5-10%-án. Sajnos ekkorra már a fürtön is megjelent a betegség tünete, bár csak észlelési szinten. A peronoszpóra is intenzíven terjedt ebben az időszakban, és az általános fertőzési helyzetből kiemelkedett a nyugati határvidék fertőzési nyomása. Ekkor még csak gyenge fertőzési nyomásról beszélhettünk a levelek 8-10%-án, a fürtök is fertőződtek, bár kisebb arányban.

Az amerikai szőlőkabóca lárvái zömében L2-L3 fejlődési állapotot értek el erre az időszakra, de találtak már L4 lárvákat is. A termelők elkezdték a kártevő elleni kezeléseket, s ezzel együtt az amerikai lepkekabóca ellen, illetve a zöld cserebogár rajzó imágói ellen is permeteztek. A három kártevő nem igazán a hatóanyag-kombinációban adott nehéz feladatot, sokkal inkább a permetezéstechnikában. El kellett érni a legalsó hajtásokat is (amerikai szőlőkabóca) és a felső hajtásokat, vitorlákat is (zöld cserebogár).

szőlőkabóca

Ha ilyen elmosódott alakot látunk a szőlőfonákon, akkor az valószínűleg az amerikai szőlőkabóca lárvája.

Június utolsó dekádjának kezdetére újabb érzékeny fenológiai állapotot ért a szőlő fejlődése, megkezdődött a fürtzáródás. A megelőző hét időjárása igen változékonyan alakult. Általában esőt kaptunk, szinte országosan, ami nagyon kellett már. Sajnos a csapadék gyakran zivatar, jégeső formájában érkezett, s vihar kísérte – ez kimondottan kedvezett a szürkepenész fürtfertőzésének, így korán meg kellett kezdeni a betegség elleni védekezést. A tarka szőlőmoly 2. nemzedéke is emelkedő számban repült, hamarosan el kellett kezdeni a tojásokat vagy a kelő lárvákat célzó kezeléseket.

Június végére befejeződött a fürtzáródás, sőt Baranya megyében már a Csaba gyöngye fajta zsendülését is észlelték. Igaz, ez az egyik legkorábbi érésű fajta, de még ennek tudatában is korainak ítéltük ezt az állapotot. A betegségek tekintetében nagy változás nem történt, mind a lisztharmat, mind a peronoszpóra terjedt, bár a terjedés lassuló ütemet vett fel. Baranyában a szürkepenész jelent meg a jégesők és viharok után, majd Csongrád megyében is megfigyelték a betegség tüneteit. Ebben az időszakban fertőzött a szőlő feketerothadása is.

szőlő

Jégverés szőlőn. Súlyos jégverés után indul a rothadási folyamat.

Az amerikai szőlőkabóca imágóinak megjelenése is ebben az időszakban kezdődött, vagyis a megfigyeléshez ki kellett rakni a sárga ragacslapokat. Mint ismeretes, a növényvédelmi hatóság egy imágók ellen időzített kezelést is javasol a vektor gyérítésére.

Július első felében folytatódott a bogyók telítődése és a zsendülés, a színeződés. A bogyók már elvesztették fogékonyságukat a lisztharmat és a peronoszpóra fertőzésére, de az említett betegségek továbbra is terjedtek a lombozaton. A fürtöt veszélyeztette viszont a szürkepenész és a fekete rothadás terjedése. Ezt segítette a jégverés, a vihar, a szőlőmolylárva-kártétel s mindenfajta sérülés. Megjelentek az ESCA-tünetek is, s hogy teljes legyen a kép, a fitoplazmák károsításának tünetei is.

Július második felében folytatódott a szőlő szokatlanul gyors, a normális ütemet megelőző fejlődése. Július közepétől szedték a Csaba gyöngyét, de azt követően ment tovább a korai fajták szedése, s a hónap végén már az Irsai Olivér szedésére készültek a szőlősgazdák.

Ebben az időszakban továbbra is jelen volt az ültetvényekben a peronoszpóra, bár fertőzése a melegedő és szárazodó körülmények között visszaesett. Csökkent a lisztharmat fertőzése is, de a lombozatot továbbra is veszélyeztette. A fő károsítóvá a szürkepenész lépett elő. Több tényező a kórokozó számára kedvező együtt állása hozta ezt. Többek között a korai fertőzések, majd azt követően a lassú terjedése, a fertőző tömeg szaporodása. Segítette az időjárás alakulása is, s a lombozat belsejében kialakuló nedves, páradús mikroklíma is. A fürtök zsendülése, a cukorfok emelkedése és a bogyóhéj elvékonyodása is ebbe az irányba hatott.

szőlő

A szürkepenészes fürtrothadás nem kegyelmez.

Aztán kiteljesedett a forróság és szárazság augusztusban. A szőlő érése még inkább felgyorsult, s a hónap végén már általánosan szedték. A betegségek tekintetében a kialakult aszályos viszonyok fékezőleg hatottak, szinte minden kórokozó aktivitása csökkent. Előfordultak helyi zivatarok, jégesők, s ezek következtében a lokális körülmények a szürkepenészes rothadás gyors kiteljesedését hozták. A seregélyek támadása és a darazsak kártétele is segítette a fürtrothadást. Ilyen területen a fürtkár mértéke elérte a 10-30-(40)%-ot is. Máshol, kevésbé kitett területeken a fürtkár mértéke megmaradt a 3-5%-os tartományon belül.

darázs

Korai érés, korai darázskártétel, majd rothadás másodlagosan.

A peronoszpóra igazából a leveleken tudott felszaporodni a tenyészidőszak alatt, károsításának mértéke térségtől függően a leveleken 10-50%-ot ért el. A lisztharmat szintén a lombozatot támadta súlyosabban, de annak mértéke is 5-30% között maradt. Az amerikai szőlőkabóca folyamatosan rajzott a hónapban, így érdemes volt még egy védekezést végrehajtani a szüret előtt.

Ebben az időszakban már egyértelművé vált, hogy az aszályos körülmények is rontanak a szüret kilátásain. A bogyók és fürtök kisebb léhozammal kecsegtettek. A szokásos időben végrehajtott szüret tavaly egy kicsit megkésettnek tűnt, addigra a savak már csökkentek a bogyókban, s az a minőség csökkenését eredményezte.

Szeptember elején egy rövid csapadékos időszak okozott átmeneti erősödést a fürtrothadás terjedésében, de ez már valóban csak átmeneti jellegű lett, hiszen ezt követően hosszú, száraz ősz érkezett, így a termelők be tudták fejezni a szüretet időben.

Megfigyeléseink szerint a lisztharmat-kazmotéciumok fejlődése megtörtént, nagy számban teleltek a többéves részeken, így a betegség fellépésére számítani kell. A peronoszpóra ugyan kisebb elterjedtséggel fertőzte a tőkéket, de ősszel volt lehetősége az oospórák kinevelésre, vagyis erre is számítani kell. A szürkepenész pedig azt mutatta meg tavaly, hogy kedvező körülmények között mindig megjelenik, s könnyen a legveszélyesebb kórokozóvá lép elő.

A szőlő aranyszínű sárgasága betegség az egyik legsúlyosabb gond napjainkban, de megfigyeléssel, a fertőzött tőkék megsemmisítésével és a vektor elleni hatékony védekezésekkel, vagyis közös akarattal, közös cselekvéssel megállítható.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.

A fotók a szerző felvételei.