Az elmúlt években a faj látványos gyorsasággal terjedt el Európa számos országában. A kukorica hazánkban a legfontosabb és a legjövedelmezőbb szántóföldi kultúra. Vetésterülete meghaladja az 1 millió hektárt.

A "hagyományos" kártevőkhöz - drótférgek, cserebogár pajorok, kukoricamoly, vetési bagolylepke, gyapottok-bagolylepke, stb. - 1995-ben egy új faj társult. Ez az amerikai kukoricabogár, ami tehát már több mint tíz éve jelen van az országban. Az elmúlt években a faj látványos gyorsasággal terjedt el Európa számos országában. A kártevő népességét a növény- és talajvédelmi szolgálatok valamennyi megyében ivari csalogató csapdával és sárga színű ragacsos lappal évente felmérik.

Ezen túl a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok szakemberei hat éve a kukorica vetésterület kb. 5 %-án mérik fel a kukoricabogár lárvája által okozott kártétel mértékét. Az elmúlt négy évben az inváziós faj az ország több déli megyéjében gazdasági kártételt okozott.

Az utóbbi néhány év tapasztalatai

Az amerikai kukoricabogár előrejelzése nem könnyű feladat. Ehhez érdemes számba venni azt, hogy az elmúlt években hogy alakult a kártevő népessége, kártétele az adott időjárási körülmények között. Az egynemzedékes faj fejlődésmenete, rajzása és kártétele az utóbbi három évet összehasonlítva meglehetősen eltért egymástól. 2003 egy rendkívül meleg és aszályos év volt, az eddigi legnagyobb és legerősebb mértékű kártétellel. Ezzel szemben 2004 és 2005 jóval hűvösebb és kifejezetten csapadékos évek voltak, s a kártétel mértéke jelentősen elmaradt a 2003. évitől. 2005-ben a faj egyedfejlődése a hűvös, nedves talajban lelassult.

Mind a lárvák kelése, mind a bogarak megjelenése másfél-, kéthetes késéssel indult 2003-hoz képest. Az első lárvákat 2005. május 31-én észleltük az ország déli megyéiben. 2004-ben június 2-án jelentek meg az első lárvák. Az aktív hőösszeg-számítás alapján május végétől volt várható a lárvakelés. A sok eső miatt mintegy 40-60 %-os lárvapusztulás gyérítette a kártevő népességét. 2005-ben a bogarak rajzása június 21-én indult. Egy évvel korábban még később, június 27-én észleltük az első bogarat.

Az elmúlt évben a kártevő rajzása július végén és augusztusban volt intenzív. Ezzel szemben 2003-ban június végén-július első felében tapasztaltuk a legerősebb rajzást. A tavalyi rajzás szeptember és október hónapokban is meglepően intenzív volt. A 2005. szeptemberi csapdafogás egyedszám és arány tekintetében is az eddigi legnagyobb volt, még a júliusi fogást is felülmúlta. Az októberben fogott bogarak száma is jóval felülmúlta a korábbi években, e hónapban fogott egyedek számát.

Figyelemre méltó jelenség, hogy a bogárnépesség azon déli és középső (Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) megyékben, ahol jelentősen csökkent a monokultúrás kukoricaterület aránya, ott visszaesett. Ezekben a megyékben a kártevő népessége egy alacsonyabb szinten kezd stabilizálódni. Az ettől keletre, északra, nyugatra lévő (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém, Somogy megye nyugati fele) megyékben viszont számottevően nőtt. Ezért emelkedhetett az átlagos bogárfogás (1236 egyed/feromon csapda; 133 egyed/sárgalap).

Az összesített fogási eredmények alapján megállapítható, hogy két év (1998 és 2004) kivételével a bogárnépesség határozottan nőtt. A valamennyi megyére kiterjedő gyökérkártétel-felmérés során 7641 hektáron fordult elő valamilyen mértékű kártétel. Ez kevesebb a 2003. évinél. Tavaly első ízben már Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is regisztráltuk a lárvák által okozott gyökérkártételt. A károsított terület becsült nagysága kb. 53300 hektárra tehető, amiből kb. 8600 hektáron alakult ki növénydőléssel járó kár.

Növénydőléssel járó kártételek legnagyobb területen Hajdú-Bihar, Somogy, Tolna, Baranya és Békés megyében fordultak elő. Ilyen mértékű kártételek általában a magántermelők 2. éves, talajkezelésben nem részesített tábláin alakultak ki.

Több megyében a végrehajtott vetésváltás eredményeként a lárvakárosított terület drasztikusan csökkent, illetve áthelyeződött más régiókra. A csökkenésben valószínűleg közrejátszott még az is, hogy 2. éves kukoricát rendszerint vetéssel egy menetben kiszórt teflutrin hatóanyagú granulátummal védik a lárvák ellen. Tolna, Baranya, Somogy, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye bizonyos körzeteiben a jelentős bogárnépesség miatt mintegy 28500 hektáron az imágók ellen légi úton, illetve hidas traktorral védekeztek. Ez a terület kevesebb a korábbi évekhez képest.

Árukukoricában már nem annyira elterjedt gyakorlat a bogarak elleni védekezés, mint volt két-három évvel ezelőtt, de a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica termesztésben a technológia része. Ezeken a táblákon nem volt ritka a kétszeri permetezés. A légi (merevszárnyú repülőgép, helikopter) kijuttatás aránya jelentősen lecsökkent, míg a hidas traktorral végzett permetezés részaránya számottevően nőtt. Tavaly a gyakori esők akadályozták a bogarak elleni állományvédelmet.

A változások okai

Az utóbbi három évben érzékelhető változások következtek be a kukoricatermesztés gyakorlatában és a "kukoricabogár-fronton".

1. Meghatározónak bizonyult a vetésváltás mindinkább terjedő gyakorlata. A korábbi évekkel szemben a kistermelők sem becsülik le a kártételi veszélyt, és megtanulták "tisztelni" a kártevőt. A nagy gazdaságokban általánossá váló vetésváltás következtében Békés megyében kb. 5-10, Baranyában 18, Bács-Kiskunban és Somogyban, pedig 30 %-ra esett vissza a három évvel ezelőtti 40-50 %-os monokultúrás területi arány. Baranya megyében a nagyfelületű, hosszú 5-8 éves monokultúra teljesen megszűnt, és a három év utáni visszavetés is radikálisan lecsökkent.

2. A 2003. évi rendkívül meleg és száraz tavasszal, illetve aszályos nyárral szemben 2004-ben és 2005-ben teljesen más időjárás uralkodott. Az utóbbi két év átlagosnál hűvösebb valamint csapadékosabb tavasza és nyara miatt 10-14 nappal később indult és el is húzódott a lárvakelés valamint a bogárrajzás. A kukorica fejlődése számára kedvező volt a tenyészidőszak csapadék mennyisége és eloszlása. A lárvakelés időszakában lehullott nagy mennyiségű csapadék egyes helyeken lárvapusztulást eredményezett. A tenyészidőszak lárvakártétel szempontjából döntő periódusában leesett bőséges csapadék (a termőréteg tartósan jó vízellátottsága) hatására júliustól a károsított kukorica gyökérzete intenzíven regenerálódott a nedves talajban. A tövenkénti ugyanannyi lárva tavaly nem okozott olyan mértékű kárt, mint 2003-ban. Kevésbé dőltek meg és kevésbé "lúdnyakasodtak" a tövek, bár a lárvák a gyökereken táplálkoztak. A kedvező időjárás jóvoltából több megyében rekord, illetve rekord közeli kukoricatermést takarítottak be. Egyes helyeken a nagyobb zöld- és csőtömeg miatt augusztusban, szeptemberben következett be növénydőlés. Ezek egy része viszont nem a kukoricabogár kártételének tulajdonítható (sekélyen gyökeresedés, nagy zöld tömeg).

3. A talajfertőtlenítés és a vetőmagcsávázás elterjedt alkalmazása (teflutrin, karbofurán, karboszulfán, terbufosz, imidakloprid, stb.) is lényeges momentum. Azon gazdaságok zöme, amelyek kukorica után idén ismét kukoricát vetettek (2-3. évben), a legtöbb helyen vetéssel egy menetben, sorkezeléssel kijuttatott rovarölő granulátummal védekeztek a lárvák ellen. A termelők tapasztalata szerint a teflutrin eredményesen alkalmazható. Ez a megoldás az esetek nagy részében a gazdasági kártételi küszöb alatt tartotta a gyökérkár mértékét. A többi hatóanyag megítélése nem egyértelmű. Az állományban tőpermetezéssel végzett védekezés területi aránya nem számottevő.

4. Az amerikai kukoricabogár imágók ellen a megelőző évben végzett állománypermetezések gyérítő hatása sem hagyható figyelmen kívül. Baranya és Tolna megyei megfigyelések szerint az imágórajzás idején végzett kétszeri állománypermetezés képes annyira lecsökkenteni a nőstények által lerakott tojások számát, hogy ott a következő évben ismét vethető kukorica. A következő évi lárvanépesség nagyságát befolyásoló tényező a tojásrakás idején uralkodó időjárás. Az augusztusi erősen csapadékos időjárás ebből a szempontból a faj számára nem volt kedvező, a szeptemberi és októberi, nyár végi időjárás annál inkább. Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben - az idei, különösen a szeptemberi, októberi figyelemre méltóan nagy egyedszámot alapul véve - 2006-ban nagyobb lárvakártétel és bogárnépesség várható.

Idén, a vetésváltás még szélesebb körű alkalmazásával, - amely lárvafertőzés esetén rendeletileg kötelező - tovább csökkenthető a gyökérkártétel és az imágónépesség, különösen ott, ahol erre van elegendő terület. Egyes megyékben, pl. Bács-Kiskun, Tolna, viszont az utóbbi két év tapasztalatai (nem dőlt meg az állomány) miatt ismét nőhet a kukorica után vetett kukorica területe. Mi a teendő? Meg kell akadályozni a kártevő népességének további növekedését, illetve ahol már elkezdődött, ott tovább kell csökkenteni a jelenlegi szintet. Ennek a legjobb módja a vetésváltás. Az elmúlt évek tapasztalatai megerősítik azt a tényt, hogy már a 2. éves kukoricában is kialakulhat gazdasági kártétel. Ez, ahogy tapasztalhattuk, különösen a száraz években következik be. Csapadékos évjáratban és öntözött állományban a kukorica képes új gyökerek fejlesztésével regenerálódni, így pótolni a gyökérveszteséget és a terméskiesést.

Az agrár-környezetvédelmi célprogramok is ösztönzik a gazdálkodót, hogy a gyökérkártételt ne vegyszeres úton, hanem a vetésváltás alkalmazásával előzze meg. A rajzó bogarak a bibeszálak rágásával okozhatnak terméscsökkenést. A kukorica virágzás menetének, a kukoricabogarak egyedszámának, és a nőstény egyedek fejlettségének (a potroh tojástartalma alapján) a rendszeres megfigyelésével lehet táblaszinten megalapozottan dönteni az állományvédekezés szükségességéről, idejéről. Dr. Ripka Géza Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat Budapest