Azután az is eszembe jutott, hogy mostanság ebben a biodízel termesztési zöld program kampányban, vajon a repce vetésterülete is ennek jegyében nőtt-e a duplájára?

Amikor ismerkedtem a repcetermesztés fortélyaival, még a duplanullás, erukasav-mentes fajtákat próbálták a köztermesztésbe vinni. Ma a hibridek jelentik az élvonalat. Akkor még a sütés-főzéshez is számításba vettük olaját, azóta már az étkezésre is alkalmasabb repceolaj környezetbarát üzemanyaggá avanzsált.

Az őszi káposztarepce azonban - sokak hiedelme ellenére - nem igénytelen növény. Még a számára kedvezőbb dunántúli termőtájakon is okozhat csalódásokat, ha nincs kiszolgálva tápanyagokkal s figyelmes, hozzáértő növényvédelemmel. A közelmúltban találkoztam olyan, több száz hektárról 3-4 tonnás átlagtermést betakarító gazdákkal, akiknek szomszédságában hasonló termőhelyi adottságok között bizony 1,5-2,0 tonnás átlagterméssel is be kellett érniük a termelőknek. A hektáronként hiányzó 1,5-2,0 tonnát akkor ott számomra nyilvánvalóan csupán a pénzhiány okozhatta, hiszen úgy a műszaki technikai feltételek, mint a szakmai hozzáértés megegyezett, azonos volt. Azt már csak halkan fűzném hozzá, hogy az egyiket külföldi számláról, míg a másikat hazai zsebből finanszírozták.

Visszakanyarodva a repcéből dízelolajat témakörhöz, míg az útszéli virágzó repcéket számoltam, a sárgálló olajnövényekről az is eszembe jutott, hogy itt a küszöbön a globális klíma változás. Miért? Mert sokan az elmaradt telet is már a várható felmelegedés előjelének vélik, az üvegházhatásért pedig főként a fosszilis energiahordozók egyre növekvő felhasználását okolják, amelynek mérséklését az olajos növényekből előállítható üzemanyagok helyettesítésével lehet majd a jövőben megoldani. Élelmiszernövények helyett tehát inkább energia növényeket termesszünk, arra nagyobb szüksége lesz Európának - olvasom sok agrárium jövőképet rajzoló tanulmányban. Ez még majd a vidéken élők s gazdálkodók helybenmaradását is támogatja, egyúttal csökkenti az olajfüggőséget, ráadásul a környezetünket sem szennyezi annyira, nem is beszélve a globális felmelegedés elleni küzdelemben betölthető szerepéről. Az energia növények között pedig a repce is rangos helyet kaphat. Tovább haladva az úton egyszer csak elfogytak mellőlem az árok szélén nőtt virágzó repcék. Tavaly a termést szállító járművek bizonyára másfelé kanyarodtak rakományukkal. Maradt időm hát azon is gondolkodni, hogy valóban olcsóbb olajat adnak-e majd az erőgépekbe, hő-központokba ezek a növények, hiszen egy liter biodízel megtermeléshez másfél-két liter fosszilis eredetű energiahordozóra van szükség a szabatos energiamérlegek számítása szerint. Így már az olajfüggőség csökkentésének reménye is foszladozni látszik a légszennyezés csökkentésének hipotézisével együtt. A szabatos energiamérleg serpenyőiben ugyanis azoknak az anyagoknak is helyet kell hagyni, amelyek a növénytermesztéséhez szükségesek legyen az gép, vagy műtrágya, amelyek úgyszintén energia fogyasztó légszennyező tényezői a majdan ezt "megváltó" energianövénynek. Így talán még a globális felmelegedésnek sem akkora gátja, mint azt az energianövény termesztésre ösztönző prognózisok sugallják.

Milyen érdek fűződik hát ehhez a számtanhoz, amely ilyen képlet alapján adja el a légszennyezés csökkentését a társadalomnak? Azt a kérdést is érdemes lenne végig gondolni ezután, hogy milyen pénzből épül ez a klímaváltást orvosló biodízel, vagy bioetanol üzemhálózat? A globális klímaváltozásra egyébként is volt már néhány példa a Föld-történeti kutatások, de még a meteorológiai feljegyzések szerint is(pl. H. Ditz 1867-ben "A magyar mezőgazdaságról" készített népgazdasági tudósításának Klíma fejezetében is olvashatunk ilyen adatokat) miközben a fosszilis energiahordozóink akkor még békében szunnyadtak, érlelődtek a Föld mélyében. Közben meg is érkeztem a nógrádi krumpli termelés térségébe, így már nem maradt időm továbbgondolni milyen biomassza előállítás hozhat valódi megoldást növekvő energiaéhségünk kielégítésére. Burgonyát viszont sok kis s nagy táblába ültettek errefelé a gazdák, nyilván a megnövekedett téli-tavaszi krumpli kereslet eredményeként. Valamikor pedig ebből is készítettek motalkót akár a traktorokba is a feleslegek hasznosítása érdekében. És még az állatok is szívesen fogyasztották, míg el nem tanácsolták a mosléktól a sertéseket. Pedig néha még most is orromban érzem a főtt krumpli s kukorica dara illatát, amikor nagyanyámmal kézzel morzsolgatva a langyos lében összekevertük egy vödörben.

drip