Hazánkban egyre több gazdaság nyit a precíziós, pontosabban a helyspecifikus gazdálkodás irányába, mely segít megérteni a területek változékonyságát. A helyspecifikus növénytermesztés a táblán belüli heterogenitáshoz való alkalmazkodást jelenti, melynek célja az inputanyagok leghatékonyabb felhasználása. Ehhez azonban ismernünk kell a területeinket, valamint a növények növekedését befolyásoló elemeket, különös tekintettel a hozamot korlátozó tényezőket.

Ezen technológia alkalmazásával nem táblaszinten, hanem annál kisebb kezelési egységekben (menedzsment zónákban) gondolkodunk, melyek azonos termőképességű, ezáltal azonos kezelést igénylő részegységek.

A helyspecifikus gazdálkodás a hatékonyabb inputanyag-felhasználás mellett az ismereteken alapuló döntéshozatalban nyújt nagy könnyebbséget, mely következtében

a beavatkozások a megfelelő inputanyaggal, megfelelő mennyiségben, megfelelő helyen, megfelelő időben és a megfelelő formában realizálhatók.

műtrágya

A technológia alkalmazásával nem táblaszinten, hanem annál kisebb kezelési egységekben gondolkodunk, melyek azonos termőképességű, ezáltal azonos kezelést igénylő részegységek – fotó: Shutterstock

Ezen döntéshozatali folyamat megkönnyítése érdekében a Timac Agro Hungária Kft. 2016-ban bővítette YIELD SERVICE szolgáltatását, és elindította a YIELD SERVICE + szolgáltatást az AgriDron Kft.-vel együttműködésben.

Azóta mintegy 20.000 ha-on végeznek teljeskörű tápanyagutánpótlási szaktanácsadást a kezdeti lépésektől a differenciált dózisú kijuttatásig.

A program első lépése a kezelési egységek, vagyis menedzsment zónák lehatárolása több évre visszamenő, biomassza térképek alapján. Az egy területen lévő menedzsment zónák eltérő fizikai féleséggel és/vagy humusztartalommal bírnak, ezért rendkívül fontos ezen talajfoltok pontos lehatárolása. A lehatárolást követően, a GPS-szel rögzített talajmintavétel az előzőleg elkülönített menedzsment zónákból történik.

Minden esetben bővített laboratóriumi vizsgálatot végeztetnek a talajmintákból, hiszen ennek következtében kapunk információt a fő tápelemek mennyiségén túl az egyéb tápanyagok (mezo- és mikroelemek) mennyiségéről és egymáshoz viszonyított arányukról, mely információk alapvetően meghatározzák a tápanyag-utánpótlást.

A talajvizsgálati eredmények kiértékelése külön-külön történik az egyes zónákra vonatkozóan, ennek megfelelően pedig talajfolt-diagnosztika valósul meg, melyből információ nyerhető az adott táblarészen jelenlévő terméslimitáló tényezőkről. Teljes tápanyaggazdálkodási tervdokumentációt, differenciált nitrogén-, foszfor- és kálium- tápanyagkijuttatási tervet és arra alapuló precíziós térképeket készítenek a talajvizsgálati eredmények alapján. A tervdokumentáció elkészítése után a gépparkkal kommunikálni tudó formátumban történik meg a kijuttatási fájl átadása. A cég a gépi kommunikáció megvalósulásában is segítséget tud nyújtani.

búza

Ha pontosan ismerjük a területünket és ehhez igazítjuk a tápanyag-kijuttatást, magasabb hozamokat érhetünk el – fotó: Shutterstock

Sokszor felmerül azonban az a kérdés, hogy mekkora befektetéssel jár, nem jelent-e több ráfordított időt a differenciált kijuttatás, és mi az előnye?

Befektetést tekintve, manapság az erőgépek többsége GPS-es rendszerrel rendelkezik, ami a helyspecifikus gazdálkodás egyik alappillére. Ezen kívül a tápanyag-kijuttatás vonatkozásában egy mérleges műtrágyaszóróval kell rendelkezni. Ha ezek a feltételek adottak, akkor kivitelezhető a differenciált-tápanyagkijuttatás.

Munkaszervezés szempontjából sem jelent nagyobb terhet a kijuttatásifájlalapú tápanyag-utánpótlás a normál, fixdózisú használathoz képest, hiszen minimálisan tér el. Az elmúlt években a programhoz csatlakozott termelők és munkagép-kezelők pozitív visszajelzései alapján elmondható, hogy

a munkavégzés nem bonyolódott, a kijuttatás tervezhetőbbé vált.

A menedzsmentzóna alapú talajmintavételi eredmények hatására megismerhető az adott terület változékonysága, és kivitelezhetővé válik az egyes eltérő talajfoltok megfelelő kezelése. Emellett a helyspecifikus gazdálkodás nagy előnyeként említhető, hogy a tervezési folyamat során az inputanyagok mennyisége pontosan megállapítható.

A táblaméretek és menedzsmentzóna méretek ismeretében mind a műtrágya mennyisége, mind a vetőmag-szükséglet pontosan számítható a precíziós tervben, így nincs feleslegesen rendelt műtrágya és vetőmagmennyiség, illetve év közben felmerülő extra inputanyag-igény. A kijuttatásitérkép alapú kezelés minimalizálja a gépkezelői hibából adódó helytelen dózis kijuttatását is.

Általánosságban jellemző Magyarországon, hogy kevés olyan mezőgazdasági tábla van, ahol a táblaátlag alapú műtrágya-kijuttatás nem jelent egyes foltokban alul-, másokban túldozírozást. Az elkészített műtrágyázási tervekben nem ritkán a 0 kg/ha vagy minimális mennyiség és akár 200 kg /ha feletti dózisok is megtalálhatók (1. ábra). Főleg a kálium és foszfor műtrágyázási tervekben a minimum 100 kg/ha-os eltérés táblán belül igen gyakorinak mondható. A nitrogén esetében, elsősorban a szaktanácsadási módszernek köszönhetően ennél kisebb eltérések a gyakoriak.

1. ábra

1. ábra: Precíziós talajvizsgálati eredmények kiértékelése (Magyarázat: Vasút: táblaátlag, SCH009, SCH010, SCH011, SCH012, SCH013: menedzment zónánként javasolt hatóanyag)

A Timac-Agro szakemberei több helyszínes, több ismétléses kísérleteket végeztek kukoricában, amely esetben differenciált tőszám, differenciált nitrogén, differenciált tőszám és differenciált nitrogén együttesen került alkalmazásra, melyet a területen gazdálkodó partner, üzemi technológiájához hasonlítottak. Az eredmények azt mutatták, hogy az üzemi technológiához képest a legnagyobb termésmennyiség-növekedést a differenciált nitrogénkijuttatás esetén lehetett elérni (2. ábra). Azonban ebben az esetben már közbelépett a foszfor- és kálium terméslimitáló tényezőként, mivel azok nem eltérő dózisban lettek kijuttatva.

2.ábra

2. ábra: Kukorica termésmennyisége (t/ha) (Magyarázat: N: differenciált nitrogén, T: differenciált tőszám, TN: differenciált tőszám és nitrogén együttesen, U: üzemi technológia)

Ha azonban rendszerben gondolkodunk, és a fő tápanyagokat differenciáltan juttatjuk ki az egyes menedzsmentzónákba, akkor jelentősebb és egyöntetűbb hatást érhetünk el. Ez esetben is végeztek kísérletet, melyben főnövényként kalászos szerepelt. Ebben az esetben az ősszel kijuttatott alaptrágyát is differenciálták, valamint a fejtrágyaként kijuttatandó nitrogén-mennyiséget is.

Felvétel készült az állományról március 27-én, majd az NDVI képek alapján megtörtént a nitrogén differenciálása. Majd május 14-én újabb állományfelmérés készült, mely esetén jól látható a két kép közötti különbség, az eltérő dózisú nitrogén pozitív hatása, mely az állomány egyöntetűségében is megnyilvánul (3. ábra).

térkép

3. ábra: Drónfelvétel alapú fejtrágya-differenciálás

Amennyiben heterogén területen gazdálkodik, és szeretné tudatosan kezelni a különböző talajfoltokat, keresse a Timac-Agro munkatársait bizalommal, hogy együttesen a legnagyobb potenciált hozhassa ki belőle.

Kertész Orsolya (Dunántúl) 
20/316-7287 
Orsolya.Kertesz@hu.timacagro.com

Szűcs Lilla (Kelet-Magyarország)
20/416-4362 
Lilla.Szucs@hu.timacagro.com