Bár az elmúlt évben megjelent az olcsó kínai torma az európai piacon, a magyar termelők szerint a hajdúsági torma továbbra is megőrizte erős pozícióját. A szakma úgy látja: a vásárlók és a feldolgozók továbbra is ragaszkodnak a magyar termék kiemelkedő minőségéhez.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a kínai import rövid időre ugyan lenyomta a felvásárlási árakat, tartós veszélyt azonban egyelőre nem jelent a hazai ágazatra. A magyar torma ugyanis nemcsak az Európai Unióban számít meghatározó terméknek, hanem világszinten is erős szereplő.

Magyarország Európa tormanagyhatalma

Hazánk az Európai Unió legnagyobb tormatermelője, az uniós termelés közel felét adja. A termőterület szinte teljes egészében Hajdú-Bihar vármegyében található, ahol a híres hajdúsági torma termőtáj 13 települést foglal magába.

A „Hajdúsági torma” ráadásul 2009 óta uniós oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel is rendelkezik, ami tovább erősíti piaci értékét.

Az országban jelenleg mintegy 1500 hektáron termesztenek tormát, éves szinten 11-12 ezer tonnás terméssel. Magyarország a világon is jelentős termelőnek számít: Kína és az Egyesült Államok mögött az élmezőnyben van.

Exportban erős a magyar torma

A hazai tormaexport volumene ugyan tavaly 13 százalékkal csökkent, értékben mégis jelentősen nőtt. A kivitel értéke elérte a 8,4 milliárd forintot.

A magyar torma legfontosabb exportpiacai:

  • Németország,
  • Lengyelország,
  • az Egyesült Királyság,
  • Svédország,
  • Ausztria,
  • Csehország,
  • Románia,
  • valamint Szlovákia.

A feldolgozóipar szerepe egyre erősebb: ma már a hazai termelés 90-95 százalékát dolgozzák fel, és csak kisebb rész kerül friss fogyasztásra.

A klímaváltozás és az import is veszélyt jelent

A termelők helyzetét ugyanakkor egyre több kihívás nehezíti. A klímaváltozás, az aszály, az öntözési költségek növekedése, valamint az ukrán és lengyel konkurencia is nyomás alatt tartja az ágazatot.

A torma különösen érzékeny a szélsőséges nyári időjárásra, ráadásul egyre gyakoribbak azok a betegségek is, amelyek károsítják a gyöktörzset.

A termelés költségei közben jelentősen emelkedtek:

  • nőtt a műtrágya ára,
  • drágább lett az öntözés,
  • emelkedtek az energiaárak,
  • és a gépesítés is komoly beruházást igényel.

A szakértők szerint ma már legalább 7-8 tonnás hektáronkénti termés szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodás nyereséges maradjon.

Kiszorulnak a kisebb gazdaságok

Az ágazatban egyre látványosabb a koncentráció: a kisebb, félhektáros vagy egy hektáros gazdaságok fokozatosan háttérbe szorulnak, miközben a nagyobb, 5-15 hektáros, professzionális üzemek erősödnek.

A kistermelők egy része ezért már nem a nyers tormagyökér értékesítésében látja a jövőt, hanem a magasabb hozzáadott értékű feldolgozott termékek előállításában.

Nemcsak húsvétkor egészséges

A torma nemcsak hagyományos húsvéti étel, hanem természetes immunerősítő is. Magas C-vitamin-tartalma mellett baktérium- és vírusölő hatást is tulajdonítanak neki.

A szakértők szerint ráadásul házikertben is könnyen termeszthető: tavasszal vagy ősszel ültethető, és megfelelő gondozás mellett már a második évtől erős, vastag gyökereket hoz.

Forrás: mfor.hu

Indexkép: Shuttertsock