Június második felében az ország nagy részében még többnyire kellemesen meleg, napos idő uralkodott, csak néhol alakultak ki záporok és zivatarok. A hónap végén azonban tartós hőhullám vette kezdetét, amely július első napjaiban is folytatódott.
A hét második felében ugyan több helyen kialakultak zivatarok, ezek azonban jellemzően csak kisebb területeket érintettek. A térség egészét tekintve az elmúlt közel három hét csapadékszegényen alakult, ami jelentős mértékű aszály kialakulásához vezetett. A csapadék területi eloszlása rendkívül egyenetlen volt, ezért egymáshoz közeli területek között is számottevő különbségek alakultak ki a talajnedvességben és a kultúrnövények vízellátottságában.
Az aratás országszerte a végéhez közeledik. Az őszi árpa betakarítása gyakorlatilag befejeződött, a repce és az őszi búza aratása pedig a legtöbb térségben már az utolsó szakaszában jár.
Az idei hőhullámok és a csapadékhiány miatt a kalászosok a szokásosnál 1–2 héttel korábban értek be, így a betakarítás is előrehozódott. A terméseredmények térségenként jelentős eltérést mutatnak: ahol tavasszal elegendő csapadék állt rendelkezésre, ott átlagos vagy helyenként átlag feletti hozamokat takarítottak be, míg az aszály sújtotta területeken a kényszerérés következtében gyengébb termések születtek. A repce hozamai összességében kedvezőbb képet mutatnak, mint a kalászosoké, azonban az Alföld szárazabb térségeiben ennél a kultúránál is érezhető volt a vízhiány terméscsökkentő hatása.

1. ábra: Repedezett talaj és hervadó napraforgó – Fotó: Lepres Luca
A napraforgó-állományok többsége jelenleg virágzás végén, illetve a kaszatfejlődés kezdeti szakaszában jár. A tartós meleg és száraz időjárás egyelőre mérsékelte a gombás betegségek terjedését, ugyanakkor a záporokkal érintett területeken továbbra is fennáll a diaportés és alternáriás fertőzések, valamint a fehérpenészes tányérrothadás kialakulásának veszélye. A rovarkártevők közül elsősorban a poloskák és helyenként a gyapottok-bagolylepke lárváinak megjelenése indokolhat fokozott állományellenőrzést. A virágzás időszakában a rendszeres megfigyelés és a megfelelő időzítésű növényvédelmi beavatkozások továbbra is meghatározóak a termésbiztonság szempontjából.
A kukoricamoly első nemzedékének levonulását követően hamarosan megkezdődik a második nemzedék rajzása, amely már közvetlenül a fejlődő csöveket veszélyezteti. A lárvák a levelekről gyorsan berágnak a szárba és a csőbe, ezzel nemcsak közvetlen terméskiesést okoznak, hanem utat nyitnak a fuzáriumos fertőzéseknek is, amelyek mikotoxin-képződés révén jelentősen ronthatják a termés minőségét és értékesíthetőségét. Ezért kiemelten fontos a rajzás és a tojásrakás folyamatos nyomon követése, valamint a védekezés megfelelő időzítése, még a lárvák berágása előtt.
A hőhullám és a tartós szárazság jelentősen visszafogta a szőlő fejlődését, a fiatalabb ültetvényekben már a vízhiány tünetei is megjelentek. A lisztharmat fertőzési nyomása továbbra is alacsony, de a még fogékony fürtök miatt a védekezést nem szabad elhagyni. Peronoszpóra egyelőre nem jelent meg, feketerothadás viszont helyenként már előfordul. A szőlőmoly második nemzedékének egyedszámát a forróság csökkenthette, ugyanakkor az amerikai szőlőkabóca L5-ös lárvái és az első imágók már jelen vannak, ezért a kötelező védekezés elvégzése, valamint az állományok folyamatos megfigyelése továbbra is indokolt.

2. ábra: Napégés tünete fiatal szőlőn – Fotó: Lepres Luca
A csonthéjasok jó része már leérett, miközben a gyümölcsmolyok károsítása több fajban is korai terméshullást okozott.
A kajszi-, őszibarack- és szilvafákon a sztigminás levéllyukacsosodás, valamint helyenként a moníliás gyümölcsrothadás jelent veszélyt, ezért a szüret után fertőtlenítő lombkezelés javasolt. Az almásokban a varasodás és a lisztharmat fertőzési nyomása jelenleg alacsony, azonban a meleg, párás időjárás újabb fertőzési hullámnak kedvezhet, ezért a védekezés továbbra is indokolt. Az almamoly második nemzedéke, valamint több lombkárosító molyfaj rajzása is zajlik. A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása országszerte megkezdődött, így a hatékony védekezés érdekében a kezeléseket a rajzás kezdetéhez kell időzíteni.
Kiemelt figyelmet érdemel a sáskák megjelenése is. A tavalyi évben az ország déli területein, több helyen jelentős károkat okoztak a kultúrnövényekben, idén pedig már Csongrád-Csanád vármegyéből is érkeztek észlelések. A helyzet nyomon követése érdekében a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara országos felmérést kezdeményezett, amelynek keretében vármegyei szinten mérik fel a sáskák jelenlétét és esetleges felszaporodását.
Az észlelések kiemelt jelentőségűek, mivel a kártevők tömeges megjelenése esetén gyors beavatkozásra lehet szükség a gazdasági károk megelőzése érdekében.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás, indexkép: Lepres Luca


_fill_540x300_0.jpg)






_fill_540x300_0.jpg)






