Akárhogy is nézzük, ősziesre fordult időjárásunk. Egyre gyakrabban ígér a meteorológiai előrejelzés csapadékos napokat, s egyre gyakrabban meg is valósul az előrejelzés. Körülbelül egy hete hullott nagyobb mennyiségű eső az országban, ami sokat segített a még kinn levő termésnek, és sokat segített az őszi káposztarepce vetésében. Aztán a hét kicsit szárazabb lett, kevesebb csapadék, erősödő felmelegedés, de hamarosan ismét megérkezett egy-két esős nap. Jó írni ezekről a tendenciákról, de azért meg kell említeni, hogy az utóbbi időszak esői a Dél-Alföldet kevésbé áztatták, így ott még mindig a szárazság a domináló.

Ha előre tekintünk, már láthatjuk a következő esős ciklust, az előrejelzések szerint 4-5 nap múlva ismét jön 2-3 napos csapadék. Addig pedig változékony, kicsit melegedő, kicsit visszaeső, kicsit felhős, kicsit napos időszak ígérkezik.

Nyilvánvaló, hogy ez után a forró, aszályos nyár után a csapadékra külön figyelünk, de az őszi változások nem csak ennyiben merülnek ki. Határozottan csökken az éjszakai hőmérséklet, s vele együtt a napi átlag is. Egyre bőségesebb a hajnali harmat, s egyre tovább marad meg. Egy borongós, nem túl magas hőmérsékletű napon akár egész nap is nedves a növényzet felszíne. Ezzel együtt emelkedik a relatív páratartalom.

Mindez olyan körülményeket teremt, ami kedvező a betegségeknek, a fertőzések terjedésének. Általában igaz, hogy a betakarítás megoldja gondjainkat, de ne felejtsük, hogy néhány gyümölcs és zöldség még kint van, s marad is néhány napig, vagy akár néhány hétig.

Sokat haladtak a vetések, a repce nagyjából földbe került. Még nincs gond a csírázó növényekkel, de a kelés után várhatóan a földibolhák meglepik a táblákat, így a gyakori ellenőrzés szükséges, s időben beavatkozni a kártétel minimalizálására. Ha ilyen jellegű lesz az őszi időjárás, mint most is, akkor az segíti a kikelt állomány megerősödését, hamarabb kinő a bolha foga alól.

repvevetés

Szépen elmunkált, elvetett repcetábla – fotó: Agroinform.hu

Mennek a talajmunkák, főképpen az őszi árpa alá, de nem olyan messze van az őszi búza vetése sem, tehát oda is készülni kell. Nagyságában az őszi búza a meghatározó, vagyis az adja a legnagyobb feladatot így ősszel. A rágcsálók a számukra kedvező nyári időjárásban felszaporodtak, ezért érdemes az elmunkált táblákon felvételezést végezni. Igaz a gyakori talajmunka a tarlókon megzavarja biztonságukat, sokszor el is hagyják a táblát, de mégis lehetnek ott, s kellemetlen meglepetés lenne, ha a kelő állományban észlelnénk a lakott járatokat.

hengerezés

Száraz talajon jót tesz a hengerezés – fotó: Agroinform.hu

Az esős idő és az elöregedett parlagfűállomány csökkenti a pollenterhelést, lassan javul az allergiások helyzete, de még mindig feladat a parlagfű irtása. A parlagfű tekintetében két dolog segített és segít sokat, az egyik a tarlók elmunkálása és annak ismétlése, a másik a napraforgó betakarítása.

A napraforgótáblák deszikkálását általában elvégezték, már a kombájnok forgolódnak a táblákon. Megfelelő készítmény választásával a gyomos táblákon a gyomokat is leperzselték, így kisebb a gyomnyomás, illetve a betakarítás után itt is elinduló talajmunka is segít a parlagfű eltakarításában. A napraforgó növényvédelmi helyzete nem változott, a deszikkálás megállította a betegségek terjedését. Szerencsére olyan bőséges csapadék nem hullott, ami tartósan megállította volna a betakarítást, illetve hosszan visszanedvesítette volna a tányérokat, esetleg rothadást indított volna. A minőség védelme most már a betakarításon múlik.

Hasonló megállapítást lehet tenni a kukoricánál is, megy a betakarítás. Igaz, a termőterülete sokkal nagyobb, mint a napraforgóé, éppen azért az aratás is hosszabb időt vesz igénybe. Lehet még látni táblákat kevés zölddel, de jellemzően a lomb már leszáradt, a csövek lefelé fordultak, s a szemekben folyamatos a vízleadás.

kukoricatábla

Kukoricatábla betakarítás után – fotó: Agroinform.hu

Igaz, lehet még találni egy-két kártevőt a növényeken, pl. kukoricamoly hernyója, de ebben az időszakban már a hernyók aktivitása is csökken, a növény sem ideális táplálék számukra, jelentős kárt már nem okoznak. Megjelent a csőfuzáriózis is, de terjedése lassú, most az állomány 0,5-1-(3) %-a érintett, de a csöveknek csak kis részét, a csúcsát támadta meg a betegség. A fizikai kártétel – rágások, sérülések csökkenése nem kedvez a betegségnek, így várhatóan nem gyorsul fel a terjedése. Ennek ellenére a már betakarított termés van biztonságban. A betakarítás után itt is érdemes ellenőrizni a tarlót, számolni a rágcsálók járatait.

rágcsáló

Hörcsögjárat egyik bejárata – fotó: Agroinform.hu

A burgonyát is szedik. A területen kinn már nincs növényvédelmi teendő. Ahol nem öntöztek és a betakarítással is vártak a száraz nyár után, ott számos növekedési rendellenességgel találkozhatunk. Ilyenek pl. az ikernövés a babásodás, átnövés és/vagy füzérképződés, mely tüneteket a kiegyenlítetlen csapadékeloszlás eredményezte. A gumóbetegségek közül általánosan a területek nagy részén kisebb-nagyobb mértékben fordul elő a közönséges vagy sugárgombás varasodás, amely szintén elsősorban a száraz évjárat specialitása (legalább is ilyen mértékben). A fitoftórás és fuzáriumos gumók aránya az eddigi megfigyelések szerint kismértékű, ellenben a baktériumos fertőzések, egy-egy táblán belül jelentős mértéket képviselnek (egy-két vizsgált táblán 70-80 %-os gumófertőzést figyeltünk meg). A fertőzések kialakulásáért elsődlegesen a vetőgumó a felelős ezért minden esetben célszerű információt gyűjteni a gumó eredetéről és annak egészségi állapotáról.

A betegségekkel fertőzött gumók tárolásra, vetőgumónak alkalmatlanok ezért betárolás előtt alapos válogatás indokolt. Csak egészséges gumókat helyezzünk el a tárolókba, mert a burgonyának rengeteg betegsége el tudja pusztítani az egész tárolt terményt rövid idő alatt. A tároló helyek hőmérséklete 4-5 ºC körül javasolt.

A paradicsom is a termésérés-szedés fázisában van. A fertőzött termések megsemmisítéséről itt is gondoskodjunk, így csökkentve a károsítók áttelelő alakjainak számát. Az idén főleg az alternáriás levélfoltosságra értendő, azonban az öntözött területeken a paradicsomvész, szeptóriás levélfoltosság és a baktériumos betegségekre is vonatkozik. Ez már a jövő esztendőre szólnak, most nincs lehetőségünk beavatkozni a termés védelmében.

A fejes- és kelkáposzta egyik része már szedés alatt van, míg másik része – a kései betakarítású – még csak fejesedik. A hernyók kártétele jelentős a táblákon. Mivel a meleg idő következtében rövidebb érési idő várható, most már érdemes itt is egy piretroid hatóanyagú készítményt választani vagy Bacillus hatóanyagú termékkel kezelni.

hernyó kártétel

Bagolylepke hernyó kártétele káposztán – fotó: Agroinform.hu

Az uborkát is szedik, lassan a végéhez közeledik a hosszú betakarítási szezon. A végső szedésnél itt is javasolt a fertőzött növénymaradványok megsemmisítése. A következő évi permetezések számát akár csökkenthetjük is így, ha az utómunkákat nem hanyagoljuk el.

A másodvetésű borsó szedése elkezdődött. Néhol a bagolylepke hernyó kártétele fokozottan jelentkezik, ezeken a helyeken érdemes, két szedés között, közvetlenül a szedés után egy kontakt készítménnyel védekezni, így az újabb berágásokat megelőzni.

Az alma betakarítása is folyamatos, ahogy követjük a fajták érését, úgy gyorsul a munka üteme. Ilyenkor már a gyümölcs védelmében kevés a beavatkozás lehetősége, szerencsére kevés az azt megkövetelő ok is. A kései szedésű fajtáknál a moníliás -, esetleg más kórokozó által kiváltott gyümölcsrothadás lehet a védekezést kényszerítő tényező. Szerencsére most a gyümölcsrothadás nem olyan mértékű, ami feltétlen kezelést igényel. A betakarítás megoldja ezt a gondot. A szedéskor is több tényezőre érdemes odafigyelni, mint például a megfelelő tárolás érdekében ne szedjünk felmelegedett, vagy nedves, vagy kocsány nélkül gyümölcsöt.

E mellett természetesen sem gombák által fertőzött sem állati kártevők által károsított termést sem szabad tárolni az átfertőződés megelőzése érdekében. Közvetlen tárolás előtt is érdemes venni a fáradtságot és még egyszer átválogatni a gyümölcsöket, ilyenkor lehet a szedési sérült, nyomott gyümölcsöt is kiszedni a tárolóba indított tételből.

A kései érésű őszibarack vagy nektarin szedése még tart. A moníliás múmiákat ne hagyjuk a fákon, megsemmisítésükről gondoskodjunk. A keleti gyümölcsmoly ugyan folyamatosan csökkenő népességgel repül, de a lárvák aktivitása még mindig kártétellel fenyeget. A későn érő fajtáknál indokolt lehet még egy kontakt készítménnyel a kártevő ellen védekezni.

A szilva szedése is a végéhez közeledik. Kevés fajta az, amelyik szeptember második felében még a fán marad. Miután a jó termésnek köszönhetően a monília az átlagtól jobban terjedt a gyümölcsök között, itt még mindig indokolt lehet a kései érésű fajtáknál a betegség elleni védekezés, rövid hatásidejű készítménnyel. Jelenleg a gyümölcsök 5-8 %-a beteg. A sérült, fertőzött gyümölcsök, múmiák eltávolítása itt is indokolt, gondolva jövő évre.

A szőlő is érik, szedése folyamatos. Ahogy korában indult, úgy várhatóan korábban is fejeződik be a szüret. Reméljük, az időjárás nem állítja meg ezt a fontos munkát. Betegségek közül már csak a szürkepenészes rothadás igényel figyelmet, az is inkább a kései szüretelésű fajtáknál. A betegség már megjelent egy-két helyen (Pl. Mátra-alján), főleg a tömött fürtű, vékony héjú fajtákat támadta meg, tehát most még a helyzeti fogékonyság sokat számít. Van lehetőség a vegyszeres védekezésre, de sokan a költség-eredmény összevetése alapján a gyorsított szüretet választják. A tarka szőlőmoly már lecsengett, az egyéb betegségek már nincsenek hatással az idei termésre.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a folyamatosan frissülő rajzási táblázatokra kíváncsi kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.