Bizony a május vége meghozta a korai nyarat. Mögöttünk maradnak a viharokat és felhőszakadásokat hozó napok, s egyre inkább a napsütés lesz a jellemző, illetve a 30 °C körüli hőmérséklet. A múlt héten, egyes helyeken hullott bőséges csapadék, ami azt is jelenti, hogy más területek viszont kimaradtak az áldásból. Budapest belvárosát elöntötte a víz, míg a külső kerületek némelyike száraz maradt. Hasonlóan száraz maradt a Balaton déli partja és Zala megye is, ott némely gabonatáblán, homokos talajon a növényzet felsülése figyelhető meg.

Jól jött viszont a meleg a meleg igényes kapásoknak, a kukorica is meglendült, a napraforgó pedig úgy nő, mintha húznák. A szőlő is intenzív hajtásnövekedéssel reagált a melegre, néhol már egy métert is elérte a hajtások hossza, s az első csonkázás ideje még odébb van. A viharos szél sok helyen éppen ezeket a gyors növekedésű hajtásokat törte le.

Sokan várnak már Medárdra, a meleg és a bőséges csapadék csodát tesz a növényzettel. Ha a meteorológiai előrejelzéseket vizsgáljuk, akkor különböző szolgáltatók, különböző előrejelzést adnak, de abban egységesek, hogy június elején, 4-5. táján csapadékra lehet számítani, s reméljük akkor, vagy a következő néhány napban megérkezik a hosszabb esős időszak.

Az őszi búza már elérte a virágzás kezdetét, az őszi árpa már fővirágzásban van. A betegségek közül terjed a lisztharmat, a tünete már nemcsak a szárak tövén, hanem a leveleken, felsőbb levélemeleten is megtalálható. Az erősebb fertőzés az őszi árpában észlelhető. A táblán belül a növényzet 8-15 %-a fertőzött, illetve a levélfelület 1-5 %-a mutat tüneteket. E két paraméter megnyugtató, egyelőre nincs komoly gond.

árpa

Az őszi árpa már kezd szőkülni – fotó: Agroinform.hu

A szeptóriás levélfoltosság kismértékben növekedett, de továbbra is az alsó leveleken jellemző. Hasonló megállapítást lehet tenni a pirenofórás levélfoltosságok terjedésére is. A sárgarozsda már korábban megjelent a táblákon, de a fertőzöttség gyakorisága maradt az észlelési szinten, illetve kevés helyen elérte a gyenge fertőzöttséget. A termelők most végzik a gombaölős kezeléseket, elsősorban a kalászvédelem a cél, de az alkalmazott készítmények nagy része a lombozat védelmét is szolgálja.

A vetésfehérítő bogarak száma csökkent, most már a lárváké a főszerep. Kártételük látványos, az ország nyugati tájain elérte a közepes szintet, míg a melegebb délvidéken a tömeges lárvakelés súlyos kártétellel fenyeget. A védekezés továbbra is szükséges.

A poloskák már jó ideje „kóstolgatják” a táblákat, s közben folyamatos a tojásrakás. Az Alföldön nagyobb tömegben jelentek meg, illetve betelepedésük még mindig tart. A vetésfehérítő bogár elleni kezelés a poloskákat is féken tartja, de a folyamatos betelepedés gondot okozhat.

búza

Homokos talajon felsül a búza – fotó: Agroinform.hu

Az őszi káposztarepce táblákon csökken a veszély. Az első virágokból fejlődött becők már elérték végleges méretüket (kb. a becők 50 %-a), a többi növekedésben van. A kártevők nagy része elhagyta a táblákat, egy-két repcebecő-ormányos és szúnyog található még, de a kártétel a korábbi évek szintjétől elmarad.

A hűvös periódusban megállt kukorica állományok fejlődése, majd a csapadék és melegedés hatására újra megindult. Ahol optimális körülmények között nő a kukorica (vetésidő, talaj, csapadék és meleg), ott egyre inkább kiegyenlített az állomány, ezzel szemben a kései vetések, laza talajon, csapadékban szegényes területen igen heterogén táblákat lehet látni. E területeken különösen fontos a gyomirtás elvégzése, hiszen a gyomok zavartalanul fejlődtek a hűvös időszakban is, s lassan már elnyomják a kukoricát. Ne feledjük, egy kultivátorozás is csodát tud tenni!

A napraforgóállományok szépen fejlődnek, többségük elérte a 6-8 leveles állapotot. Károsító egyelőre nincs a növényeken, de a levéltetvek „felderítő” szárnyas egyedei már megtalálták a táblákat, s megkezdődött a betelepedés. Ott, ahol a gyomirtással megkéstek, a parlagfű tömeges kelése és gyors növekedése figyelhető meg. A posztemergens kezelésekkel sem lehet tovább várni.

napraforgó

Szép és egészséges napraforgó, már 8-10 leveles – fotó: Agroinform.hu

A burgonyatáblák egészséges állományokat mutatnak, gyors növekedéssel. A korai ültetésű burgonya már a virágbimbókat hozza. Betegségek még nem jellemzőek, de a szárazság miatt gyorsan öregedő leveleken megjelent az alternáriás levélfoltosság. A burgonyabogár viszont egyre tömegesebben jelenik meg az állományokban. Tojásrakása intenzív, s megkezdődött a lárvakelés is. Ennek nyomán – védekezés nélkül – gyorsan fog emelkedni a kár mértéke.

A vöröshagyma a hagymafejképződés állapotában jár. A hagymaperonoszpóra tünetei megjelentek. A száraz időjárás megállítja terjedését, de egy csapadékos időszak – s erre van esély – elindítja a betegség terjedését. A védekezéseket nehezíti, hogy az esők után erős gyomosodás kezdődött.

A helyrevetett paradicsom kissé megrekedt fejlődésében, de a palántázott állományok szépen fejlődnek, a korán kitett növények már virágot hoznak. Egyelőre betegség nincs, a kártevők is alacsony szinten mozognak.

A zöldborsó állományok a bimbót hozzák, illetve a korábbi vetéseknél már kezdődik a virágzás. Az Alföld déli részén, néhány táblán észleltek borsó peronoszpóra fellépését, de a száraz meleg időjárás fékezi e betegség terjedését, s a védekezések is ebbe az irányba hatnak. A levéltetvek már megtalálták ezt a növényt is, általában a betelepedés kezdetén vannak, de a helyi felvételezés, s az erre alapozott védekezés nem hagyható el.

A káposztafélék szinte minden fejlődési állapotban megtalálhatók, a termesztési cél határozza meg. Egyelőre egészségesek az állományok, de a földibolhák kártétele fokozódik, s ezt támogatja a melegedő, száraz időszak is. A gyomosodás erős, ez sürgős beavatkozást kíván.

Folyamatos az alma gyümölcsének fejlődése, most mogyoró-dió méret található. A lisztharmat még mindig terjed az ültetvényekben, a nem védett ültetvényekben tömeges a szekunder fertőzés. A kezelt ültetvényekben fajtától és a térség jellemzőitől függően 6-8% (pl. Zala megye), illetve 15-20% (pl. Pest megye) Terjed a ventúriás varasodás is. Mostanság – az időjárás változásához igazodva – dől el, hogy tovább terjed a betegség, s a gyümölcsöket is megfertőzi, vagy visszaszorul. A száraz, meleg környezet fékezi a kórokozó aktivitását, míg egy esős időszak újabb fertőzési hullámot indíthat el.

almafa lisztharmat

Az új hajtásra is átterjedt az almafa lisztharmat – fotó: Agroinform.hu

A levéltetvek gyors terjedéséről korábban már írtunk, de valószínűleg a vértetű kevesebb figyelmet kapott, miközben e kártevő is terjed, megfékezése nehéz. Az almamoly lárvájának kártétele már látható a gyümölcs felületére kinyomott ürülék formájában. Ugyancsak látható az aknázómolyok foltjai a leveleken.

A körte is szépen fejlődik, általánosan a körte levélbolha kártételről kell beszélni, délen a körte csipkéspoloska tömeges megjelenését észlelték.

Az őszi- és kajszibarackos kertekben a sztigminás levéllyukacsosodás okozott gondot, de a védekezések hatására megállt a betegség terjedése, az új hajtások már tünetmentesek. (Természetesen ez nem igaz a nem védett fákra.) A tafrinás levélfodrosodás a tartós meleget nem szereti, visszaszorulása várható.

A cseresznye már zsendül, innen kezdve óvatosan kell növényvédő szert választani, ha kezelni akarjuk a fákat. Ok van rá, hisz a cseresznyelégy repülése erősödik, s a most lerakott tojásokból kifejlődő nyüvek még tetemes kárt okozhatnak. Ilyenkor a gyors lebomlású piretroid hatóanyagú termékeket ajánlott elővenni.