A fagyosszentek – Szervác, Pongrác és Bonifác – idén valóban meghozták a hideget, többfelé tartósan az ilyenkor megszokottnál alacsonyabban alakultak a nappali hőmérsékletek. A hűvös hajnalok mellett gyakran borult, szeles idő jellemezte a napokat.
A lehullott esőre ugyanakkor már nagy szükség volt, hiszen a talajok felső és több helyen a mélyebb rétegeinek vízkészlete is kritikusan alacsony szintre csökkent az elmúlt hónapok csapadékhiányos időjárása miatt. A májusi csapadék sokat javított a vetések és az őszi kultúrák állapotán, különösen a kukorica és a napraforgó kelése, illetve fejlődése szempontjából érkezett kedvező időben. Az állományok szemmel láthatóan fellélegezhettek, a növények fejlődése több térségben új lendületet kapott.
A nedvesebb, párásabb időjárás azonban növényvédelmi szempontból már komolyabb kihívásokat is jelent. A tartós levélnedvesség és a hűvös, csapadékos környezet kedvez a legtöbb gombás betegség megjelenésének és gyors terjedésének. Az őszi kalászosokban fokozódhat a levélbetegségek fertőzési nyomása, míg a repcében és több kertészeti kultúrában is nő a gombás fertőzések kialakulásának kockázata. Emiatt a következő időszakban különösen fontos lesz az állományok rendszeres ellenőrzése és a jól időzített növényvédelmi beavatkozás.
Az őszi kalászosok növényvédelmi helyzete jelenleg fokozott figyelmet igényel, különösen a virágzó búzaállományokban. A lehűléssel és csapadékkal érkező párás időjárás kedvező feltételeket teremtett a fertőzések kialakulásához, miközben a rovarok jelenléte továbbra is folyamatos a táblákban. A vetésfehérítő bogarak imágóinak száma az elmúlt napokban ugyan csökkent, azonban a peterakás még több helyen tart, így a lárvakelés elhúzódhat. Emellett az árpacsigák jelenléte is tapasztalható, a lárvák jellegzetes hámozgató kártétele számos táblában megfigyelhető. Gyakorlatilag a károsító minden fejlődési alakja jelen van az állományokban. Ugyanakkor a legtöbb gazdaságban már sor került egy rovarölőszeres kezelésre, így a fertőzési nyomás jelenleg mérsékeltebb, de a következő hetekben továbbra is indokolt az állományok rendszeres ellenőrzése.
1. ábra: Virágzik a búza - Itt az ideje a kalászfuzáriózis elleni védekezésnek! – Fotó: Lepres Luca
A mostani időjárási körülmények között azonban elsősorban a kalászfuzáriózis veszélye kerül előtérbe. A búza virágzása az egyik legérzékenyebb fenológiai állapot, ilyenkor a kórokozó könnyen megfertőzheti a kalászokat. A tartós levélnedvesség, a magas páratartalom és a hűvös időjárás egyaránt kedvez a fertőzés kialakulásának és gyors terjedésének. A védekezés sikerét most elsősorban a megfelelő időzítés határozza meg: a legfontosabb kezelési időszak a kalászolás vége és a virágzás kezdete közé esik. A hatékony védelem érdekében célszerű felszívódó hatású gombaölő készítményeket alkalmazni, például tebukonazol hatóanyag-tartalmú szereket.
Ugyanakkor a jelenlegi időjárási körülmények között azt is figyelembe kell venni, hogy az állományok sok helyen stresszhelyzetben vannak a hőmérsékleti ingadozás és a korábbi aszályos körülmények miatt. Emiatt érdemes kerülni a rovarölő és gombaölő készítmények egy menetben történő kijuttatását, mert a túlzott terhelés könnyen nagyobb károsodást okozhat a növényeknek, mint amennyi előnyt a kombinált kezelés jelentene.
Az őszi káposztarepcében a virágzás véget ért, az állományokban már a becők növekedése és telítődése zajlik. A táblák között jelentős eltérések tapasztalhatók a repcebecő-ormányos és a becőszúnyog károsításának mértékében: egyes területeken csak kisebb fertőzés látható, míg máshol már szemmel látható a károsított becők aránya. Ugyanakkor ebben a fejlettségi állapotban érdemi növényvédelmi beavatkozásra már nincs lehetőség, a kialakult károk ellen már nem tudunk hatékonyan fellépni. A következő időszakban inkább az állomány kondíciójának megőrzése és a termés stabilizálása kerül előtérbe. Ebben segítséget jelenthetnek az aminosav-tartalmú biostimulátorok, amelyek támogathatják a növény regenerációját, javíthatják a becők telítődését, és kedvezően hathatnak a termés mennyiségére és minőségére is.
A tavaszi kapáskultúrák fejlődése ugyanakkor lendületet kapott az elmúlt napok csapadékos időjárásának köszönhetően. A napraforgó és a kukorica gyakorlatilag mindenütt sorol, a napraforgó-állományok többsége jelenleg 2–4 leveles fejlettségű, de helyenként már 4–6 leveles táblákkal is találkozhatunk. A csapadék jó időben érkezett a fiatal növények számára, így az állományok fejlődése sok helyen felgyorsult. A barkók jelenléte továbbra is megfigyelhető, azonban a károsítás mértéke egyelőre nem jelentős. A gyors növekedés és a javuló talajnedvesség kedvezhet annak, hogy a növények rövid idő alatt „kinőjék” a kártevők okozta veszélyeztetett időszakot.
Az almatermésű ültetvényekben – így az almában, körtében és birsben – jelenleg elsősorban a varasodás elleni védekezésre kell koncentrálni. Az elmúlt időszak hűvös, csapadékos időjárása rendkívül kedvező feltételeket biztosított a fertőzések kialakulásához, ezért a fertőzési nyomás országszerte erősödhet. Az alma varasodása mellett a körtevarasodás is komoly veszélyt jelenthet, különösen azokban az ültetvényekben, ahol a lombozat hosszabb ideig nedves maradt. A fiatal levelek és a fejlődő termések jelenleg különösen érzékenyek, így a védekezések megfelelő időzítése kulcsfontosságú a későbbi termésminőség megőrzése érdekében.
Az almatermésűekben a betegségek mellett a kártevők jelenléte is fokozódik. Az almásokban egyre több helyen figyelhető meg a zöld alma-levéltetű kolóniáinak felszaporodása, amelyek a fiatal hajtások szívogatásával torzulásokat és fejlődésbeli visszamaradást okozhatnak. Körtében a körtelevélbolha fertőzése erősödik, ami ebben az időszakban szinte minden évben jellemző probléma. A levélbolhák mézharmat-termelése nemcsak közvetlen károsítást jelent, hanem a korompenész megtelepedésének is kedvezhet, ami tovább ronthatja a lomb és a termések állapotát. Az almamoly elleni sikeres védekezés alapja továbbra is a feromoncsapdák fogásainak folyamatos, helyi szintű nyomon követése. A rajzásdinamika pontos követése segít meghatározni az optimális védekezési időpontot, hiszen a kezelések hatékonyságát döntően a megfelelő időzítés befolyásolja. Az egyes térségek és ültetvények között jelentős eltérések lehetnek a rajzás alakulásában, ezért különösen fontos, hogy a növényvédelmi beavatkozások ne általános időpontokhoz, hanem a helyi csapdafogási adatokhoz igazodjanak.
2. ábra: Apiognomóniás gyümölcsfoltosság kajszin – korai tünetek a fejlődő termésen – Fotó: Lepres Luca
A csonthéjas ültetvényekben is egyre több növényvédelmi kihívással találkozhatunk. A cseresznyében megkezdődött a cseresznyelegyek rajzása, ezért a korai fajták esetében különösen fontos a sárgalapos megfigyelés és a védekezések megfelelő időzítése. A jelenlegi csapadékosabb, párás időjárás több gombabetegség számára is kedvező feltételeket biztosít. Kajsziban több helyen már megjelentek az apiognomóniás levél- és gyümölcsfertőzés tünetei a fejlődő terméseken, ami arra utal, hogy a fertőzési nyomás erősödik. A betegséget a tartós levélnedvesség és a hűvösebb időjárás tovább segítheti, ezért a fertőzött ültetvényekben indokolt lehet a védekezés.
A keleti gyümölcsmoly rajzása tovább erősödik, több ültetvényben is magas egyedszámú fogásokat regisztrálnak a feromoncsapdák. A kártevő nemcsak az őszibarackban, hanem más csonthéjas kultúrákban is jelentős veszélyt jelenthet, elsősorban a hajtások és a fejlődő gyümölcsök károsításával. Emellett a szilvamoly egyedszáma is emelkedő tendenciát mutat, így több csonthéjas kultúrában is fokozódik a molykártevők nyomása. A rajzás folyamatos megfigyelése ezért kiemelten fontos, hiszen a védekezések eredményességét alapvetően a kezelések pontos időzítése határozza meg.
A levéltetvek felszaporodása jelenleg több kultúrában is egyre látványosabb. A cseresznyében megjelent és sok helyen már tömegesen szaporodik a fekete cseresznye-levéltetű, amely a hajtásvégek szívogatásával erős levélsodródást és torzulást okozhat. A károsított hajtások fejlődése lelassul, miközben a mézharmat-kiválasztás kedvez a korompenész megjelenésének is. A fertőzés korai felismerése különösen fontos, mert a később összesodródó levelek között a védekezés hatékonysága jelentősen romlik. Kajsziban és más csonthéjasokban a zöld őszibarack-levéltetű felszaporodása figyelhető meg. A kártevő gyors kolóniaképzésre képes, különösen a fiatal hajtásokon és leveleken. A szívogatás következtében torzulhatnak a hajtások, gyengülhet a növény fejlődése, emellett a levéltetvek vírusvektor szerepe miatt is komoly növényvédelmi jelentőségük van. A jelenlegi mérsékelten meleg, csapadékos időjárás kedvez a folyamatos betelepedésüknek és felszaporodásuknak.
3. ábra: Erős levéltetű fertőzés jezsámenen – Fotó: Lepres Luca
Nemcsak a gyümölcsösökben, hanem a dísznövényeken is erős levéltetű-fertőzés tapasztalható. Például a rózsákon és a jezsámenen sok helyen tömeges kolóniák alakultak ki, amelyek a friss hajtásokat és bimbókat károsítják. A torzuló levelek és a ragacsos mézharmat mellett itt is gyorsan megjelenhet a korompenész, ami jelentősen rontja a növények díszítőértékét. A következő időszakban ezért a kiskertekben és a díszkertekben is indokolt lehet az állományok rendszeres ellenőrzése és szükség esetén a célzott védekezés.
A szőlőben az elmúlt napok csapadékos időjárása és a javuló talajnedvesség hatására a hajtások növekedése látványosan felgyorsult, és már a fürtkezdemények is jól megfigyelhetők az ültetvényekben. A szőlő levélatka és gubacsatka kártétele több helyen már egyértelmű tüneteket mutat, azonban ellenük ebben a fejlettségi állapotban a védekezés hatékonysága már korlátozottabb. A tarka szőlőmoly rajzása erősödik, ezért különösen fontos a csapdák rendszeres ellenőrzése és a rajzásdinamika nyomon követése.
A védekezést a rajzáscsúcsot követően 7–10 nappal, a lárvakelés időszakára időzítve célszerű elvégezni. A jelenlegi párás, nedves időjárás emellett kedvező feltételeket biztosít a peronoszpóra és a lisztharmat első fertőzéseinek kialakulásához is. Emiatt indokolt lehet a preventív jellegű növényvédelmi kezelések megkezdése vagy folytatása. A két betegség ellen célszerű egy menetben védekezni, kontakt és felszívódó hatású készítmények kombinációjával, hogy a gyorsan növekvő lombozat megfelelő védelmet kapjon.
A növényvédelmi munkák tervezésekor most különösen fontos figyelembe venni a méhek védelmét is, hiszen országszerte virágzik az akác. Az akácvirágzás a méhészek egyik legfontosabb időszaka, ezért a permetezések során fokozott körültekintéssel kell eljárni. A méhekre veszélyes vagy kockázatos készítmények alkalmazását lehetőség szerint kerülni kell, illetve a kezeléseket kizárólag a méhkímélő technológia szabályainak betartásával, az esti órákban ajánlott elvégezni. Különösen fontos ez a gyümölcsültetvények és virágzó kultúrák közelében, ahol a méhek intenzív aktivitása jelenleg folyamatos.
Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.
Forrás, indexkép: Lepres Luca
