Igen, azt gondoltam január végén, amikor a kellemes napsütésben kicsit a kertben bóklásztam, hogy tavaszodik. Élveztem a korai napsütés lelket melengető erejét, hallgattam a madarak tavaszt ígérő, egyre hangosabb énekét, és megláttam az első legyet a falon melegedni. Szóval úgy gondoltam, hogy kicsit korai, de a kertek alatt bujkál a tavasz.

Aztán megérkezett a február, s rögtön havat hozott, meg hideget. De ez is csak átmeneti lett, mert 2 nap múlva újra ragyogó napsütésben néztem, ahogy a kevéske hó elolvad, eltűnik. Ezek után mit lehet mondani – nem tudom, itt van-e a tavasz, de várjuk, készüljünk a méltó fogadására!

Bár még nem zárhatjuk le önkényesen a telet, de gondoljuk át, milyen is volt (eddig) a téli időjárás. Leginkább azt lehet mondani: olyan semmilyen. A kezdetén szépen, szabályosan érkezett. Novemberben még lehetett betakarítani, aki valamiért megcsúszott munkáival, az is be tudta fejezni aktuális feladatait. Egyre szebb lett a határ, kizöldültek az őszi vetések, jól haladtak a szántások.

Aztán december elején – ahogy a hónap diktálja – megérkezett az első lehűlés. Pár napig tartotta magát, de a Mikulás már felmelegedést hozott a sok-sok ajándék mellett. Tizedikétől egy hétre visszatért az ősz, több napon át 8-10 oC-os csúcshőmérséklettel. 20-án volt a hőmérsékleti mélypont, -10–12 oC-ot mértek hajnalban, s a nappal is fagyos maradt. Ekkor gondoltuk néhányan, hogy lehet még fehér karácsony, de ez a remény hamar szertefoszlott, hiszen 23-ától egészen 30-áig ismét meleg periódus érkezett.

Az év vége kicsit hidegebb lett, de igazából ez csak a sokéves átlaghoz való közelítést jelenti. Így érkezett meg a január, ami köztudottan a leghidegebb hónap, a tél hőmérsékleti mélypontja a hónap első felére esik – legalábbis a sokéves átlag szerint. Nos, nem tudom, hogy ki mennyire csalódott vagy éppen mennyire örült a január első felében tapasztalt időjárásnak, de tény, hogy ez az időszak kimondottan enyhe időjárást hozott.

hó

Hó és ragyogó napsütés – fotó: Agroinform.hu

A napi átlaghőmérsékletek folyamatosan a pozitív tartományban mozogtak. Január 6-7-én kimondottan kellemes meleg volt. Ezt követően érkezett egy gyors lehűlés, 15-én keményen fagyott, de ez olyannyira átmenetinek bizonyult, hogy 17-én már ismét kellemes nappalnak örülhettünk. Még egyszer próbálta erejét megmutatni a tél, 21-én több helyen esett 2-5 cm hó, majd 22-én – főleg a hóval borított tájakon – reggel -6–8 oC-ig hűlt a levegő. 22-én reggel -6 oC-ban ragyogóan sütött a nap, szikrázott a szűz hó. Ez is csak két napig tartott, s attól kezdve folyamatosan engedett a tél. Napjainkban pedig éjszaka -2–6, nappal +2–6 oC. Se nem tél, se nem tavasz, de tendenciájában mégis inkább a tavaszt hordozza magában.

A mezőgazdászoknak a csapadék is fontos, nézzük meg azt is: csapadékosságban az átlagot hozó november után jött egy csapadékos december. Ez azt jelenti, hogy a csapadék mennyisége a Tisza felső folyása és a Dráva közötti – átlósan húzódó vonulatban – a sokéves átlag 150 százaléka (néhol duplája esett, de Nógrád-Pest megye északi tájain, valamint a Dél-Alföldön elmaradt a sokéves átlaghoz képest. Hó nem esett (ha esett is, azonnal elolvadt) a Kékestető kivételével.

A hónap első felében gyakran esett, majd a hónap közepétől karácsony végéig csak ritkán és kevés, és csak a hónap végén jöttek újra csapadékos napok. Így aztán sem a hőmérsékleti, sem a csapadékoldalról nem volt esélye a fehér karácsonynak.

Aztán jött a január, ami kevés csapadékot adott. Országos átlagban talán a sokéves átlag felét kaptuk. Egyedül a déli tájakon esett több, kicsit visszakaptak az előző hónap elmaradásából. A február sem látszik egyelőre csapadékos hónapnak, inkább csak 1-2 mm csapadékot jeleznek a meteorológusok, de azt is csak ritkán. Ennek ellenére

a talajok felső rétege most jó vízellátottságú. A mélyebb rétegben, 50-100 cm között mutatkozik vízhiány.

Milyen hatása van és várható még ennek a télnek?

Az egyik megállapítás az, hogy hőmérsékletében mindkét hónap melegebb volt, mint a sokéves átlag. Ezt jól mutatja, hogy pl. decemberben a hónap első 5 napjában, majd a 18-21. közötti 3 napban esett a napi hőmérsékleti átlag a sokéves átlag alá, míg januárban ez csak egy alkalommal, 14-16-a között – összességében 2 nap időtartam! – történt meg. Ez rámutat a klímaváltozásra.

Reméljük, az ezt kutató tudósok megoldásokat tudnak kidolgozni, s a világot mozgató politikai erők meg helyesen tudnak dönteni ennek megakadályozására. A mezőgazdaság számára ez előrevetíti a növénytermesztés biztonságának megingását (a szélsőséges természeti események gyakoribb bekövetkezése, a hőhullámok gyakoriságának emelkedése, az "özönvízszerű" esők, amelyek nagy része elfolyik stb.). Ennek ellenére ha most az aktuális növénytermesztési ciklusra gondolunk, azt kell mondani, hogy egyelőre reményteljes a határ képe.

Szépen teleltek növényeink, zöldek a búzavetések, ahol későn került földbe a mag, ott is meg tudott erősödni, általános a bokrosodás állapota.

búza

Kései vetésű, de jól telelt, már bokrosodik – fotó: Agroinform.hu

Az őszi árpák kissé sárgulnak, de ez a szokásos kora tavaszi kép. Mint ismeretes, ez egy komplex tünetegyüttes, a faj, fajta, vetésidő, tápanyagellátás, levéltetű és az általuk közvetített vírusfertőzés is közrejátszik a tünetek megjelenésében. Általában a tavaszi fejtrágya és néhány napos napsütés sokat segít a növényállománynak.

Az őszi árpa kissé sárgul – fotó: Agroinform.hu

A repcék levelei sárgulnak, a levélszélek lila színt vettek fel, mint ahogy az szokott lenni tél végén. E tünetek mértékét vizsgálva azt mondhatjuk, hogy egyelőre jobb az áttelelés képe, mint azt a korábbi években láttuk. Természetesen a tenyészőcsúcs egészséges, kész a hajtástengely és a virágzat kinevelésére.

repce

A repce néhány levele lila színt vett fel, de jól telelt – fotó: Agroinform.hu

A károsítóhelyzetben – az őszi képhez viszonyítva – nagy változást nem lehet tapasztalni.

Természetesen a tél nemcsak a növényzet számára a nyugalmi időszak, a károsítók is csökkent aktivitással telelnek. Ez nem teljesen igaz, hisz a mezei pocok például télen is aktív, táplálkozik. Ez a tél megadta neki a lehetőséget erre, sem komoly és tartós fagy, sem elöntések nem veszélyeztették a családokat. Így aztán lehet is látni lakott járatokat szép számmal, illetve a járathoz vezető utak „kijárt” állapota is az aktivitásukra utal.

kép

A mezei pocok télen is aktív, itt pléldául tarlórépán táplálkozott – fotó: Agroinform.hu

A kalászosok és a repce levélbetegségei között is vannak olyan kórokozó fajok, amelyek egy enyhe tél során fertőzik a növényállományt. Tipikusan a repce fómás levélfoltossága, de a kalászosok helmintospóriumos (Drechslera fajok) foltossága is fertőzhet a tél fagymentes időszakaiban. Most – amint azt feljebb elemeztem –

a tél időjárása kedvezett e folyamatoknak, ennek ellenére egészséges, fertőzésmentes állományt láttam a szemléim során.

Belvíz egyelőre nincs, nem kell azt elvezetni a táblákról. Kifagyás, felfagyás nem fordult elő, ez sem okoz gondot. Összességében bizalommal várjuk a tavaszt.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.