A Kujáni Tanya szakmai körökben ismert és látogatott hely a hírős város közelében, ahol a gyümölcs és szőlő növényvédelmi tudnivalóin kívül egy hangulatos erdei tanösvényen a különböző fák, madarak, élőhelyét bemutató látnivalókkal is megismerkedhetnek a látogatók. A szakmai programot Kujáni Lászlóné Cser Olga – akit nem mellesleg az év agráremberének választottak szakmai körökből – nyitotta meg, majd a homokhátsági szőlők növényvédelmi technológiájának mesterfogásairól és a szőlő lombtrágyázásának a harmonikus tápanyagellátásban betöltött szerepéről hallhattak tartalmas előadásokat a résztvevők.

Kujáni Lászlóné a szaktanácsadás legfrissebb jogi szabályait ismertette, különös tekintettel a különböző forgalmi kategóriás készítményekhez fűződő előírásokra. Ebből az alkalomból kértem meg, hogy foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat ezen a terülten.Kujáni Lászlóné

- A szaktanácsadásnak óriási jelentősége van, mert még a gyakorló szakember kollégák is sokszor dilemmában vannak, hogy az adott időjárási körülmények és a megváltozott életfeltételek miatt megjelenő új kártevők, új kórokozók elleni védekezést milyen technológiával lehet sikeresen végrehajtani. A szaktanácsadók továbbképzésére tehát azért van szükség, mert szinte minden kártevő új kihívást jelent számunkra és az ezek elleni védekezéstechnológiát a Növényvédő Mérnöki Kamara próbálja valamilyen szinten kidolgozni, támogatni és segíteni. Ugyanis az új kártevők elleni védekezésben nem mindig van engedélyezett növényvédő szer és ilyen esetben a növényvédőszer-engedélyeztetés szükséghelyzeti engedély kéréséhez kötött. Ha szükséghelyzeti engedélyt kérünk egy készítmény alkalmazására, azt nagyon körültekintően kell a hatósággal együttműködésben végrehajtani, hogy a szaktanácsadók ne okozzanak kárt, ne legyen tiltott növényvédőszer-hatóanyagú maradék a növényben és ne legyen károsodás a növényben sem. Gondolok itt egy deformitásra vagy perzselésre, amiért körültekintően kell eljárni, részleteiben is ismerve ezeket a lehetőségeket és természetesen tudni kell azt is, hogy az Európai Unióban milyen feltételek mellett vannak az új hatóanyagok, illetve szükséghelyzeti engedélyben szereplő készítmények engedélyezve.

A másik feltétel, hogy nagyon tájékozottnak kell lenni a szaktanácsadónak, naprakészen az adott területen a kártevő kórokozó- és gyomhelyzettel. Új gyomfajok is megjelennek, amelyek elleni védekezési lehetőségeket is ismerni kell. Először is fel kell ismerni. Ebben is jelentősége van az ilyen továbbképzéseknek, ahol lehetőséget adunk a kollégáknak, hogy felismerjék és megismerjék a gyomot, a kórtani tüneteket, a kártevőt, de az országos felméréseink alapján regionálisan is tudunk információt adni, hogy az adott időben milyen kártevők, milyen kórokozókra kell odafigyelni, felkészülni. Ez már az előrejelzés, amit egyébként a Növényorvosi Kamara is végez, de ez régiónként eltérő, amire oda kell figyelni. Itt többek között szó volt a szőlő aranyszínű sárgaságáról – a Flavescence dorée-ról – tudta mindenki, hogy van és hogy az amerikai szőlőkabóca – Scaphoideus titanus – terjeszti, mint a vírusvektora. Most már olyan mértékben van jelen, amire nagyon oda kell figyelni, mert egyébként minden kultúrában óriási kárt tud okozni éppen a vírusvektor-tevékenysége miatt is. Tulajdonképpen a jelenlegi helyzetben úgy gondolom, hogy az aktuális növényvédőszer-lista nem sokáig marad érvényben, ezért nekünk előre kell gondolkoznunk, hogy egy-egy növényvédő szert mivel lehet helyettesíteni és a betakarítás előtt például milyen védekezési lehetőségeink lesznek az élelmezés-egészségügyi korlátok miatt. Mindenféleképpen az integrált termesztést kell előtérbe helyezni, ahol gyakorlatilag a biológiai és mechanikai védekezéseket is segítségül kell hívni és nem csak a konvencionális technológiákra kell gondolnunk, mert ez nem lesz képes megoldani ezt a problémát. Ezért kell mindenféleképpen a kártevőknek és a kórokozóknak a felderítésével, megjelenésével és annak a publikálásával is foglalkoznunk.

Ezek a konferenciák, előadások és a szaktanácsadók továbbképzései tehát mind jó alkalmak arra, hogy nyitott szemmel járjunk a területen, én magam is mindig nyitott szemmel járok és próbálom felhívni a figyelmet a felbukkanó gondokra. De nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a növényvédelmet jelentősen befolyásolja a növények tápanyag-ellátottsága, ezért a szaktanácsadónak a tápanyag-ellátás kérdéseire is jó válaszokat kell adni, hiszen a tápanyag-egyensúly határozza meg tulajdonképpen a növényvédőszer-hatóanyag érvényesülését is. Egy legyengült növényen sokkal nehezebb eredményes növényvédelmi kezeléseket végrehajtani, mint egy jól táplált növényen. Nagyon fontos ismerni, hogy melyik fenológiai stádiumban mire van szüksége a növénynek, különösen napjaink időjárási anomáliái mellett.

Napjaink hetekre kiterjedő hőségriasztásai jó példákkal és kényszerítő erővel szolgának arra, hogy felkészüljünk a szélsőséges időjárásból eredő következmények elhárításának feladataira is.
- Igen, itt egy példa, mert például tavaly vízben úsztunk ilyenkor. Mindenki a lábvízzel küszködött. Nagyon jól emlékszem arra, amikor szét kellett szedni a traktort a kukoricatáblán, mert annyira elsüllyedt a sárban. Január-februárban még ezzel küszködtünk, ugyanakkor az idén tavasszal úgy köszönt vissza a lábvíz, hogy az ültetvények sárgultak, mert a levegőtlenség a hajszálgyökerek pusztulását idézte elő. Mindez annak ellenére, hogy egész télen arról beszéltünk, hogy szellőztetni kell a talajokat, elő kell venni a mélylazítókat, vagy éppen baktériumtrágyával kell esetleg fenntartani a kapillárisok légátjárhatóságát, annak ellenére mégis voltak olyan mélyfekvésű területek, ahol kikerics sárgák voltak az ültetvények és mindenki tápanyaghiányra, meg magnézium- és a vaspótlásra gondolt, ahelyett, hogy megjavította volna a talajok légátjárhatóságát és helyre tette volna a levegő- vízháztartást. Ezért mondom, hogy ez egy rendkívül összetett kérdés és erről mindig beszélni kell.

Jelen pillanatban aszály van, a talajban kb. 40 cm-nél kezdődik a nedves rész és ahol esett is az eső, ott is nagyon kevés volt. Ami még érdekes, mint ahogy ezt már az előadásomban is említettem, hogy tavaly az egész évi csapadék mennyisége ebben a régióban januártól júniusig lehullott és gyakorlatilag ez segítette kialakulni a kórokozók elterjedését a szőlőkultúrában is, amelyekkel aztán küszködnünk kellett. Utána jött az aszály és könnyen lokalizálni lehetett a fertőzést. Nagyon pozitív élményként éltem meg azt, hogy a tavalyi figyelemfelkeltés eredményeként, a szőlő fekete vesszőfoltossága és a fekete rothadás milyen problémát jelent az interspecifikus fajtákban. Nyitott fülekre talált a felhívásom és a leszemlézett 200 ha tavalyi fertőzött területből az idén júniusban végzett szemle során szinte azt lehet mondani, hogy 99%-os hatékonysággal megoldódott ez a kérdés.