Nyári bundás hölgymenyét bukkant fel a Montág-pusztán

Hát persze, hogy a hermelin

A hermelin (Mustela erminea) a menyétfélék családjába tartozó faj, de hívják hölgymenyétnek is. A hermelin régi haszonállat, a szőrét igencsak kedvelték a XV. századi katolikus uralkodók, és főképp köpenyeket készítettek belőle, de az Angliai Lordok Házának tagjai is hermelinbundából varrt ünnepi köntöst hordtak.

Az állat téli szőre nagyon sűrű és selymes, tömött és rövid, míg a nyári szőr durvább és ritkásabb. Nyáron a szőrzet színe homokosbarna a háton és a fejen, alul pedig fehér. A sötét hát és a világos has közötti megoszlás általában egyenes. A hermelin évente kétszer vedlik, az északi féltekén a párzás az április-júliusi időszakban, vagyis éppen most történik, párosodásuk pedig akár 1 óráig is eltarthat. A hermelinek nem monogámok, az almok gyakran vegyes apaságúak.

A hermelin régi haszonállat, a hermelin szőrt igen kedvelték a XV. századi katolikus uralkodók, és főképp köpenyeket készítettek belőle, de az Angliai Lordok Házának tagjai is hermelinbundából varrt ünnepi köntöst hordtak. Fotó: Wikimedia

Mitológiai szerep

Az ír mitológiában a hermelineket antropomorf módon olyan családos állatoknak tekintették, amelyek szertartásokat tartottak halottaikért. Hajlamosnak vélték őket a tolvajlásra, és azt tartották, hogy a nyáluk képes megmérgezni egy felnőtt embert.

"Balszerencse volt hermelinnel összefutni a szabadban, de ezt el lehetett hárítani, ha szomszédként üdvözöljük. Azt is feltételezték róluk, hogy olyan csecsemők lelke költözik beléjük, akik a keresztség előtt haltak meg."

Az uráli komi nép folklórjában a hermelinek a gyönyörű és áhított fiatal nők jelképei voltak, a zoroasztriánusok pedig egyenesen odáig mentek, hogy szent állatnak tartották, mivel fehér téli kabátja a tisztaságot képviselte. Eképpen Mária Magdolnát is fehér hermelinbőrt viselve ábrázolták reformált jellemének jeleként. Az egyik népszerű európai legenda szerint a fehér hermelin még azelőtt elpusztul, mielőtt tiszta fehér kabátját bemocskolná, ezért ha a vadászok üldözték, állítólag megfordult, és felkínálta magát nekik, csakhogy elkerülje a beszennyeződést.

Az állat téli szőre nagyon sűrű és selymes, tömött és rövid, míg a nyári szőr durvább és ritkásabb. Fotó: Pixabay

Hazai hermelin helyzet

A Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyeinek környékén bár kis számban, de élnek hermelinek. Ezek a kistermetű ragadozók rejtőzködő életmódot folytatnak, csak éjszaka vadásznak, ezért ritkán kerülnek szem elé. Legutóbb a Montág-puszta déli részén, egy dűlőút melletti gyepszegélyben figyeltek meg a Kőrös-Maros Nemzeti Park munkatársai több alkalommal is egy nyári bundás példányt.

"A hermelin nyári bundája vörhenyes-barnás, téli bundája pedig fehér. Farkának vége azonban télen-nyáron fekete, ez alapján lehet megkülönböztetni a menyéttől."

Az állat mindenkori színezete segíti őt a rejtőzködésben, ezáltal kerülheti el, hogy áldozatul essen a nagyobb ragadozóknak (pl. róka, nyest, baglyok). Rejtőzködő színezete segíti abban is, hogy a zsákmányát észrevétlenül megközelíthesse. Magányos vadász, főleg éjszaka és szürkületben keresi a prédáját. Hermelinek felbukkanására a Körös-Maros Nemzeti Parkon belül legnagyobb eséllyel a Kis-Sárréten, a kardoskúti Fehér-tó térségében és a Csanádi puszták részét képező Montág-pusztán lehet számítani.