A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport a hazai hagymatermesztők nagy részét tömöríti, hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők; illetve, hogy a jelenleginél tovább legyen elérhető a magyar termék. A hazai termés ugyanis hamar elfogy, és hónapokon át szinte csak import hagyma található a piacon.

A vöröshagymát a korábbi évtizedekkel szemben ma már friss termékként vásárolják a fogyasztók, a házi tárolás gyakorlatilag megszűnt. A kereskedelemben jelen vannak az európai nagy hagymatermelő országok termékei is, így egész évben lengyel, osztrák, német, holland árukkal kell versenyezni.

A magyar vöröshagyma versenyképességének erősítéséhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a minőség a betakarítástól 6-7 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő maradjon. Cél továbbá, hogy az ősszel felszedett hagymát ne kelljen gyorsan értékesíteni. Ehhez olyan tárolókapacitások kiépítése szükséges, amelyekkel január helyett március-áprilisig megőrizhető a hagyma minősége.

A hazai hatékonyságnövelést összehangolt tevékenység, közös tárolás, kiszerelés, értékesítés segítheti. A technológia terén is fejlesztések szükségesek, melyek legfőképp a betakarításra, a növényvédelemre, a gyomirtásra, a tápanyag-utánpótlásra és az öntözésre fókuszálnak.

A kamara hagyma munkacsoportja rendszeresen ülésezik, legutóbbi, 2020. január 9-én, Martfűn rendezett összejövetelükön Földesi István kamuti hagymatermesztő – akinek a birtoka több fajtakísérletnek is otthont adott – elismerő oklevelet vehetett át Családi János munkacsoport-vezetőtől és Mártonffy Bélától, a NAK Országos Kertészeti és Beszállítóipari Osztályának elnökétől a hazai hagymatermesztés ügyében végzett aktív tevékenységéért.

Ezen az ülésen fogadta el a munkacsoport a magyar hagyma hazai piaci részesedésnövelésének programját, mely megvalósítása esetén növelhető lenne a hazai hagymával lefedett értékesítési időszak.

hagyma

A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát – fotó: Pixabay

A program elemei:

• megfelelő fajtaválasztás, a munkacsoport előkészített a 2020-as évre egy független vöröshagyma-fajtakísérletet, melyet a Nébih fog megbízás alapján elvégezni,
• információs adatbázis létrehozása termelőkről, termelésről, tárolásról, értékesítésről (Hagyma bank), az előzetes tárgyalások megkezdődtek,
• szakmai programok szervezése termesztéstechnológia, növényvédelem, tárolástechnika területén, programok szervezése folyamatos,
• kormányzati fejlesztési támogatás elindítása a betakarítás gépeinek korszerűsítésére, a tárolási körülmények javítására (tárgyalások megkezdése)
• kedvező finanszírozási lehetőségek megteremtése a termesztés, a támogatások, a szükséges önerő előfinanszírozásának biztosítására (tárgyalások megkezdése)
• kormányzati marketingprogram indítása a hazai hagyma fogyasztásának ösztönzésére (tárgyalások megkezdése)

Termelési adatok:

2019-ben 1424 hektáron termeltek vöröshagymát, emellett a fokhagymatermesztés is számottevő hazánkban: tavaly 941 hektárra érkezett területalapú támogatásra igény, csemegehagymát pedig 192 hektáron termesztettek. A 2019-es SAPS-adatok alapján Csongrád megyében termesztenek legnagyobb területen fokhagymát (674 hektár), még Békés, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyékben jelentős a vöröshagyma termőterülete. Gyakorlatilag az ország hagymatermesztésének közel 90 százaléka e hat megyében valósul meg. Vöröshagymából az elmúlt években átlagosan 65-70 ezer tonna volt az éves hazai termésmennyiség.

A világon a legtöbb hagymát Kína (24 millió tonna), India (19 millió tonna), Egyiptom és az USA (3-3 millió tonna) állítja elő. Európában Hollandia (1,4 millió tonna), Spanyolország (1,3 millió tonna) és Ukrajna (1 millió tonna) a legnagyobb termesztő (2017-es adatok). Hazánk Európában a 17. legtöbb hagymát termeszti.

Bár a vöröshagyma termőterülete Magyarországon az elmúlt esztendőkben fokozatosan csökkent, a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a hozamok emelkedtek.

A magyar vöröshagyma 1970-ben élte a fénykorát, akkor 11 ezer hektáron folyt a termelés, ezt következően kisebb csúcsok voltak (1978 – 9000 hektár, 1988 – 9500 hektár, 1995 – 8900 hektár), de a rendszerváltástól jelentősen csökkent a termőterület. Az elmúlt években az egész világon nőtt a hagyma ára a világszerte csökkenő termésmennyiségek miatt.