Vajda Sándor agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök és az Agrova-Bio Kft. ügyvezető igazgatója elsőként üdvözölte A beforgatott jövő című hiánypótló könyvet. Megnyitó beszédében elmondta, hogy a könyv- ahogyan azt az alcímében is olvashatjuk- talajbiológiai és baktériumtrágyázási ismeretekről szól, mindenki számára közérthető nyelven.


„A földi élet és a mezőgazdasági termelés alapját jelentő termőtalajra úgy kell tekintenünk, mintha unokáinktól kaptuk volna kölcsön.” –szólt Vajda Sándor a talajról, mint fenntartható növénytermesztés közegéről.

A könyv első fejezete azt a feladatot látja el, hogy a termőtalaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait ismertesse, kihangsúlyozva a termékenység fogalmának fontosságát.
A kiadvány beszél a termőtalaj leromlásának okairól és a korszerű tápanyag-gazdálkodás gyakorlatáról. Leírja a műtrágyázás- és a szerves trágyázás hiányosságait és elmagyarázza, hogy miért kevés önmagában a két tápanyag-visszapótlási módszer.
A harmadik fejezetben rámutatnak a szerzők, hogyan tökéletes a talajtrágyázás gyakorlata és mit tegyünk a környezettudatos és hatékony tápanyag-gazdálkodásért, amely jövőnk kulcsa.

Ebben fontos szerep jut a mikrobiális talajoltóanyagok, köznapi néven baktériumtrágyák alkalmazásának. Ez a módszer új alapokra helyezi a növénytáplálást és biztosítja a magas hozamú termesztést.
Részletesen olvashatunk a Phylazonit baktériumtrágya alkalmazásáról is és pontos termesztéstechnológiai útmutatót is kapunk a könyv negyedik fejezetében.


Az ajánlások és a gyakorlati eredmények arra engednek következtetni, hogy legyen az szántóföldi növénytermesztés, legelő-és gyepgazdálkodás, ültetvénytelepítés, gyümölcsös, vagy szőlő, esetleg zöldségtermesztés- minden kultúrában helye van a Phylazonit baktériumtrágyának a földeken.


Azontúl, hogy környezetkímélő, sokkal olcsóbb is a baktériumtrágya használata, hiszen alkalmazása mellett elhagyhatunk jelentős mennyiségű műtrágyát. A különböző intenzív növényfajták termésátlaga is számottevően növelhető a megfelelő agrotechnika alkalmazásával, így kevesebb költséggel több termés takarítható be.


Vajda Sándor felhívja a gazdák figyelmét arra is, hogy egészséges talajélet nélkül nem teremthető meg a talaj kellő termékenysége és a növénytermesztés sikere is elmarad. Egészséges talajélet az alapja az egészséges élelmiszer- előállításnak is.


Benedek Szilveszter, a könyv társszerzője a könyv bemutatóján a talajt egy bankhoz hasonlította. Ha kiveszünk valamit a talajból- vagyis betakarítjuk a termést, és ezáltal tápelemeket veszünk ki belőle- azt ugyanúgy, ahogyan egy banknak a felvett hitelt: vissza kell fizetni. Nem mindegy azonban, hogy ez a visszapótlás hogyan történik meg. Adott egy tápanyagmennyiség, amely a növénnyel kivonásra került és ezt vissza kell juttatni, ami műtrágyák és kisebb mértékben szerves trágyák formájában kivitelezhető a legjobban. Ugyanakkor a talajban számos biológiai, kémiai és fizikai folyamat is lejátszódik, amelyek meghatározzák a tápelemek felvehetőségét és azt, hogy a növény hogyan tudja ezeket hasznosítani. Itt következnek azok a talajbiológiai kérdések és folyamatok, amelyek a tápanyagok felvehetőségéről gondoskodnak.


A komoly szerzői háttérrel rendelkező könyv alkotói választ adnak a korszerű tápanyag-gazdálkodás gyakorlatára és új alapokra fektetve a növénytáplálást, a baktériumtrágyázásra fektetik a hangsúlyt.

A könyv kapcsán közreműködő szakmai közösség:

Biró Borbála professzorasszony, a hazai talajbiológia, talajoltás úttörője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Szécsi Árpád professzor a Növényvédelmi Kutatóintézetből,

Máté Sándor a Kaposvári Egyetemről,

Balázsy Sándor a Nyíregyházi Főiskoláról,

Bartók Tibor a Szegedi Egyetemről,

Zászlós Tibor a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója és

Keresztes Zsolt a cég vezérigazgató-helyettese.

www.phylazonit.hu

A PHYLAZONIT -RÓL FÓRUMTÉMÁKAT IDE KATTINTVA OLVASHAT


TALAJKÖZPONTÚ MŰVELÉSRŐL ÉS A TERMŐFÖLDRŐL ÉRDEKES FÓRUMTÉMÁKAT OLVASHAT IDE KATTINTVA