Megkönnyebbülés: ezt a kártevőt nemsokára végre végleg kipipálhatjuk

2022. augusztus 7., vasárnap 14:27:00 / Justin Viktor / Justin Viktor

A győzelem megötszörözheti a terméshozamot és csökkentheti a növényvédőszer-igényt.

Okos egy féreg

A burgonya-fonálféreg okos kártevő. Ezek a mikroszkopikus méretű férgek a talajban kúsznak, és a fiatal burgonyanövények gyökerén élősködnek, akár 70 százalékkal csökkentve a termést. Megszabadulni is nagy kihívás tőlük, a peték az anyaállat testében védve vannak, mely halála után cisztává keményedik, és így évekig fennmaradhatnak a talajban.

"A kutatók most kimutatták, hogy egy egyszerű, banánfa rostjaiból készült papírból készült tasak megzavarhatja a cisztás fonálférgek kikelését, és megakadályozhatja, hogy azok megtalálják a burgonya gyökereit."

Az új technika ötszörösére növelte a terméshozamot a kenyai kistermelőkkel végzett kísérletek során, - ahová a kártevő nemrégiben tört be, és drámaian lecsökkentette a növényvédő szerek szükségességét. A stratégia más növények számára is előnyös lehet. "Ez egy rendkívül fontos munka. De még sok munka van hátra ahhoz, hogy felfedezésből a kelet-afrikai gazdák számára a valós életben alkalmazható megoldássá váljon" - mondta el Graham Thiele, a Nemzetközi Burgonyaközpont kutatási igazgatója.

Igazi csapás ez a féreg

A talajban élő fonálférgek sokféle növény esetében jelentenek problémát. A burgonya esetében az aranyszínű cisztás fonálféreg (globodera rostochiensis) világszerte komoly fenyegetést jelent. A fertőzött, sérült gyökerű növényeknek sárgás, hervadó levelei vannak. A burgonyatermésük is kisebb és gyakran sérülésekkel borított, ezért nem értékesíthető. A mérsékelt égövi országokban a férgek ellen úgy lehet védekezni, hogy a burgonyát más növényekkel váltogatják, a talajt növényvédő szerekkel permetezik, és olyan fajtákat ültetnek, amelyeket a fertőzésnek való ellenállásra nemesítettek.

Ezek a módszerek sok fejlődő országban még nem megvalósíthatóak, részben azért, mert a növényvédő szerek drágák, és a trópusi éghajlaton amúgy sem állnak rendelkezésre ellenálló burgonyafajták. Ráadásul a kistermelők, akik tisztességes pénzt kereshetnek a burgonya eladásával, gyakran vonakodnak attól, hogy kevésbé értékes növényekkel váltogassák a vetésüket.

"Kenyában a burgonya-fonálféreg gyorsan elterjedt. "A fonálféreg-fertőzöttség mérete elképesztően magas" - mondta Danny Coyne, a Nemzetközi Trópusi Mezőgazdasági Intézet fonálféreg-szakértője."

Ez a biológiai sokféleség csökkenésének további problémájához vezet: A burgonyatermesztők erdőket vágnak ki, hogy új, fonálférgektől mentes földekhez juthassanak.

Régi ötlet

Az ötlet, hogy a banánpapír segíthet a gazdáknak megszabadítani talajukat a fonálférgektől, több mint 10 évvel ezelőtt született. Az Észak-Karolinai Állami Egyetem (NC State University) kutatói azt keresték, hogyan lehetne a fejlődő országokban élő gazdáknak segíteni, kis dózisú növényvédő szerek biztonságos kijuttatásával. Különböző anyagokkal kísérleteztek és azt találták, hogy a legjobban a banánnövényekből készült papír működik. Ennek csőszerű, porózus rostjai több hétig lassan bocsátják ki a talajban a növényvédő szereket, mielőtt lebomlanának. Addigra már a növény is eléggé kifejlődött ahhoz, hogy ha meg is fertőződik, már egészséges gyökérzettel rendelkezzen.

Amikor egy szántóföldi kísérlet során a kutatók abamektint, egy fonálférgeket pusztító növényvédő szert adtak a papírhoz és kontrollként abamektin nélküli banánpapírba is ültettek burgonyát, meglepetésükre azt találták, hogy a teszt-növények majdnem olyan jól nőttek, mint a növényvédőszerrel kezeltek. Coyne megemlítette ezt a rejtélyes eredményt egy kollégájának, Baldwyn Torto kémiai ökológusnak, aki a Nemzetközi Rovarfiziológiai és Ökológiai Központban a kártevők és a növények közötti kölcsönhatásokat tanulmányozza.

"Lenyűgöző volt" - emlékezett vissza a kísérletre Torto.

Juliet Ocholával, az NC State egyetemi hallgatójával Torto több kísérletet is kidolgozott, hogy kiderítsék mi folyik itt. A duó felfedezte, hogy a banánpapír megtartja a fiatal burgonyanövények gyökereiből felszabaduló kulcsfontosságú vegyületeket, melyek közül néhány vonzza a növény számára hasznos talajmikrobákat. Ugyanakkor a fonálférgek is úgy fejlődtek ki, hogy észrevegyék ezeket a vegyületeket. Egyes anyagok, mint például az alfa-kakonin, a fonálférgek petéinek kikelését jelzik. "Ha egyszerre sok kel ki belőlük, akkor képesek feltörni a cisztákat" - mondja Ochola. Kikelés után a fiatal fonálférgek érzékelik a vegyületeket, és azok segítségével keresik fel a zsenge burgonyagyökereket.

Az ötlet, hogy a banánpapír segíthet a gazdáknak megszabadítani talajukat a fonálférgektől, több mint 10 éve született amikor kutatók azt keresték, hogyan lehetne a fejlődő országokban élő gazdáknak segíteni, kis dózisú növényvédő szerek biztonságos kijuttatásával.

Redukált féreg-képességek

A banánrostok a vegyületek 94 százalékát felszívták, állapította meg Ochola a munkatársaival. Amikor a papírt használva kitették a fonálféregpetéket a váladékoknak, a kikelési arány 85 százalékkal csökkent a papír használatának mellőzéséhez képest - számolt be róla a csapat a Nature Sustainability című szaklapban megjelent tanulmányban.

"A kísérletek azt is megmutatták, hogy a kikelő fonálférgek sokkal kisebb valószínűséggel találták meg a papírba zárt burgonyagyökereket."

A kutatók most azon dolgoznak, hogy megoldják a csomagolópapír eljuttatását a kelet-afrikai burgonyatermesztőkhöz. A kenyai és a környező országok banánültetvényei képesek megtermelni a szükséges rostanyagot, sőt ez már eddig is rendelkezésre állt, csak éppen eddig hulladékként kidobták. A papírgyártók ezekből az anyaokból elkészíthetnék a tasakokat, és Coyne azt tartja a legnagyobb kihívásnak, hogy meggyőzzék a gazdákat, hogy vásárolják meg a papíranyagot.

A vonzerő természetes: a banánpapír biológiailag lebomló, hulladékból újrahasznosított termék, és segíthet a gazdák és a környezet védelmében.

A vonzerő természetes: a banánpapír biológiailag lebomló, hulladékból újrahasznosított termék, és segíthet a gazdák és a környezet védelmében. Kép: Pixabay

Munkaigényes, de gépesíthető

A kutatók szerint, ha a gazdák egyszer kipróbálják a tasakokat, könnyen használhatónak fogják találni őket. "Csak be kell csomagolni a krumplikat és el kell ültetni őket" - mondta Ochola. "Egyszerű, igen, de a sok burgonya becsomagolása még mindig munkaigényes. Ha kifejlesztünk egy gépet a burgonya becsomagolására, lehetséges, hogy ez a megközelítés a nagyobb gazdaságokban is megvalósítható lesz, ahol mechanikus ültetőgépeket használnak" - tette hozzá Isabel Conceição, a Coimbrai Egyetem fonálféreg-szakértője.

"Eközben Coyne és kollégái más gumós növényekkel, például jamgyökérrel és édesburgonyával végzett kísérletek során is szereztek bíztató adatokat."

Reményeik szerint számos, magonként vagy palántaként elültetett zöldségfélét is meg lehetne védeni a talajban lévő kártevőktől és kórokozóktól banánrostból készült, különböző növényvédő szerekkel vagy biológiai védekező szerekkel átitatott kis edényekkel vagy tálcákkal. Coyne és munkatársai kenyai, fonálférgekkel fertőzött földeken kimutatták, hogy a sima banánpapírba csomagolt burgonya ültetése megháromszorozta a termést a papír nélküli ültetéshez képest. A papírban lévő apró adag abamektin - mindössze ötezredrésze annak, amit normális esetben a talajra szórnának, további 50 százalékkal megnövelte a hozamot. Feltehetően minden fonálférget, amely véletlenül a burgonyára került, elpusztított az abamektin. "Itt nyertünk is" - mondta Coyne.