Csorba Csabától, a Bayer CropScience termék igazgatójától érdeklődtem, hogyan ítéli meg az őszi káposztarepce vetések állapotát, a termés kilátásokat a tavalyi szélsőséges időjárás, belvíz, telelés, idei kártevő, kórokozó helyzet figyelembevételével?

A munkakörömből adódóan, a repcére állandóan oda figyelek, nem csak amikor sláger témává csúcsosodik az érdeklődés a tőzsdei árak, vagy a virágzás ideje miatt. Véleményem szerint a sok baj ellenére idén a repcék nagyjából a szokásos időben „indultak” február, március fordulóján. A szárormányosok is többé kevésbé megszokott időben jelentkeztek, de ami meglepő volt, hogy egyes – főleg alföldi – régiókban szinte alig lehetett észlelni őket. A Nyugat-Dunántúli régióban (ahol a határban is több a repce mint keleten) azonban menetrendszerűen, néhol igen nagy egyedszámban jelentek meg. Ugyanez mondható el a repce fénybogárról is. Ami viszont nem marad el az idén az a repcebecő ormányos és a bundásbogár. Most a virágzás vége felé közeledve, van olyan gazdálkodó aki már célzottan e két kártevő ellen permetezett. Sajnos nagyon sok olyan repcetáblát láttam ahol a böjti szelek és a csapadék hiánya megtette a hatását: a gyengén bokrosodó, zömök növényállomány kínjában kezdett el virágozni már április 12–15-e körül. A múlt hét végi esők valószínűleg javítottak a helyzeten és a repce kompenzáló képessége valószínűleg besegít, főleg ott ahol a tápanyag ellátottság is a megfelelő szinten van. Megoldandó probléma lesz még a betakarítás közeledtével, hogy sok helyen az őszi és/vagy tavaszi gyomirtás sikertelensége vagy hiánya miatt a ritka állományok gyomelnyomó képessége igencsak halovány. Pásztortáska, tyúkhúr, aszat, zsombor és néhol a galaj és a pipacs is „virít”.