Kezdjük ott, a hatékonyság szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a kijuttatott talajfertőtlenítő készítmény granulátumai milyen pozícióba kerülnek a maghoz képest. Ez általánosságban is igaz, de a Santana 1 G-nél még inkább, ugyanis a készítmény hatóanyaga nem gázosodik. A hatáskifejtés módja ebben az esetben részben kontakt, de a meghatározó a készítmény felszívódó tulajdonságából adódó gyomorméreg hatás. Az optimális kijuttatás során a granulátumok a mag környezetébe, a megnyitott magárokba kerülnek, ahol egyrészt kialakul egy „kontakt zóna”, másrészt a növény a gyökereivel a hatóanyagot könnyen és korán felveszi. Mivel a hatóanyag mozog a növényben, ez a korai időszakban védelmet biztosít a lomb-károsító fiatalkori károsítók ellen is, mint pl. a földibolhák, vagy barkók. A jó minőségben történő kijuttatást követően az 1. számú képen látottakat kell tapasztalnunk.

Az elmúlt három évben szerzett tapasztalataink alapján azonban úgy látjuk, nem mindig sikerül a megfelelő beállítást megtalálni, ami esetenként a hatékonyság rovására is mehet. A következőkben szem-léltetésképpen mutatunk be néhány példát. Elöljáróban le kell szögeznünk, hogy észre-vételeinket, javaslatainkat általánosságban szeretnénk megfogalmazni, így szándékosan nem emelünk ki egyetlen géptípust sem.

A legtöbb vetőgép esetében a granulátumszóró adaptertől a granulátum flexibilis csövön keresztül jut a csoroszlyákig, illetve kerül a magárokba. Ha ez a flexibilis cső túlságosan hosszú, a vetés során hátrahajlik, ami jelentheti akár azt is, hogy a magtakaró-tömörítő kerekek között jár. Laza, poros talajokon ez azzal a veszéllyel jár, hogy már záródik a magárok, amikorra a granulátum „odaér”, így a mag fölé, esetleg a talaj felszínére kerül.

 

Ilyenkor az adagolócsövet a talaj ellenállása mintegy „kiemeli” a talajból. Szerencsére ez a jelenség könnyen észlelhető, akár úgy is, hogy megvizsgáljuk, tapasztalható-e kopás a cső végén. A leírtakra vonatkozó példákat mutat a 2. és 3. számú kép.            

Hasonló veszélyeket hordoz magában a 4. számú képen látható megoldás. Ekkor a flexibilis cső ugyan nincs hosszúra vágva, sőt még rögzítve is van, de az előzőekhez hasonlóan a magtakaró-tömörítő kerekek közé juttatja ki a granulátumot. A száraz, porosra művelt magágy itt is problémát okozhat, mert már záródik a magárok, mikorra a granulátum kijuttatásra kerül.

Gyakorlati szempontból már jobb megoldás látható az 5. számú képen. Ebben az esetben a flexibilis csövet rövidre vágták, és úgy igazították, hogy a kijuttatott granulátumot a csoroszlyák közé juttassa ki. Ennél a megoldásnál egyedül az okozhat problémát, hogy a berendezés viszonylag magasról szórja a készítményt, így az széles sávban terül.

A bemutatott példákkal egy általánosan elterjedt kivezetési mód hibalehetőségeit igyekeztük körüljárni. Természetesen géptípusonként és kivezetési módonként más és más megoldások vezethetnek eredményre. Egyes berendezések esetében elegendő lehet a kivezető csőre szerelhető fém toldalékelem használata is, de sorolhatnánk még a példákat. Ilyen példa a 6. képen látható megoldás, ami egy vetőgép granulátum kivezetőjének egyszerű, a gyakorlatban jól bevált házi átalakítását mutatja. Ebben az esetben a granulátum valóban a mag környezetébe kerül, közvetlenül a csoroszlya által nyitott magárokba. A maximális hatáskifejtéshez ez a legkedvezőbb mag-granulátum pozíció.

Természetesen a készítmények fejlesztése során a gyártó cégekre is komoly feladat hárul. A fizikai paraméterek, mint pl. fajsúly, szemcseméret, gördülőképesség, higroszkóposság, porosodásra való hajlam, mind fontos eleme a gyakorlatban való jó használhatóságnak. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy a Santana 1 G formázása mindenben megfelel a gyakorlat által támasztott követelményeknek. Nagy fajsúlya, optimális szemcsemérete pl. a szállítólevegővel dolgozó vetőgépek esetén is pontosan kijuttathatóvá teszi a készítményt. Jó gördülőképessége, és a már korábbiakban is említett nagy fajsúlya az ejtő-rendszerű adagolók esetében jelent előnyt a kijuttatásnál. Nagy előnye még, hogy nem higroszkópos, így nem kell attól félnünk, hogy a ki nem szórt Santana 1 G már egy éjszaka alatt „beleköt” a tartályba. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hogy a készítménynek nincs kellemetlen szaga, és nem is porzik, így a Santana 1 G-vel dolgozó kollégáink számára sem okoz kellemetlenséget a felhasználás során.

A készítmény rendelkezik egy, a korábbiakban nem említett tulajdonsággal is. A gyártás során feltűnő színűre festett granulátumot könnyen megtalálhatjuk a talajban a beállítás ellenőrzése során (7. számú kép). Javaslatunk, hogy a vetési szezon megkezdésekor ne csak a kijuttatott mennyiség beállítására fordítsunk energiát, hanem a könnyű fellelhetőséget kihasználva nézzük meg, hová került a granulátum, és szükség esetén végezzük el a módosításokat a kijuttató berendezésen.

Somos Ferenc
Arysta Magyarország Kft.

Bővebb információ az Arysta Magyarország Kft. honlapján >>>

 

A termékkel kapcsolatos gyakorlati tanácsokért forduljon bizalommal területi kollégáinkhoz:

Név Tel. Megye
Barkaszi Imre +36 20-9786-293 Borsod, Szabolcs
Kása Sándor +36 20-3938-285 Heves, Nógrád, Szolnok
Lengyel Kálmán +36 20-5792-699 Komárom, Győr-Észak, Veszprém
Pintye Csaba +36 20-3815-390 Bács-Kiskun, Tolna
Somos Ferenc +36 20-3656-915 Csongrád
Szalai Attila +36 20-4322-209 Baranya, Somogy
Tóth Ildikó +36 20-9824-723 Győr-Dél, Vas, Zala
Vasas László +36 20-3156-983 Békés, Hajdú
Vitéz Péter +36 20-4553-882 Fejér, Pest

 

További információk a www.arystalifescience.hu honlapon.