Nemsokára félidejéhez érkezik a négy évre szóló Talajtáp program. A holland állam által támogatott és négy holland, valamint egy belga cég együttműködésével létrejött programban közvetlenül részt vesz a Holland Királyság Budapesti Nagykövetsége és a Holland Vállalkozási Hivatal. A kezdeményezés aktívan támogatja a magyar és a holland együttműködést.

A földművelés a maga közel 5,3 millió hektár megművelt mezőgazdasági területével, rendkívül jelentős ágazat. Az olyan szántóföldi növények termesztésének területén, mint a gabona, a kukorica és a napraforgó, évek óta a műtrágya és a növényvédő szerek állnak a középpontban. Az, hogy a működési költségeket nagyrészt műtrágyára és növényvédő szerekre fordították, elsősorban rövid távon biztosította a magas terméshozamot a betakarítási időszakban.

A szervestrágyázás szerepe hazánkban is nagymértékben csökkent az utóbbi évtizedekben, ugyanakkor a hatékonyság növelésé érdekében a szerves trágyáknál jóval nagyobb hatóanyag-tartalmú műtrágyákat alkalmaztak a szántóföldi növénytermesztésben. A 1960-as években a műtrágya és a szerves trágyák felhasználásának aránya még fele-fele volt, ez az arány 1970-es évek közepére azonban már 75 százalékra változott a műtrágya javára, és ez megmaradt az 1980-as években is.

állat

Hazánkban a csökkenő állatállomány miatt visszaesett a szervestrágyázás – fotó: Shutterstock

Pedig a szerves trágyák alkalmazásának előnye a makro- és mikrotápelem tartalmukon kívül egyebek mellett, hogy javítja a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait és előnyösen befolyásolja a szerkezetet. A paraszti gazdaságok a múltban jól ismerték a szerves trágya felhasználásának előnyeit, hiszen saját tapasztalatukból tudták, hogy tápanyagtartalmukon kívül a talajok több tulajdonságát is előnyösen befolyásolja.

A talaj és növénytermelés számára jobb a természetes trágyafélék alkalmazása.

A programról Gerrit Kiers, a Talajtáp magyarországi kapcsolattartója beszélt az Agroinformnak. A szerves trágya több mint tápanyag – nyitotta a beszélgetést a szakember. Ugyanis a tápelemek mellett a talaj aktív biológiai életéhez még nagyon sok minden kell, s ezek mind megtalálhatók a szerves trágyában. A műtrágya rendkívül hasznos a szántóföldi földművelésben, de nem biztosítja kellő mértékben a talajtermékenység fenntartását és a talaj művelése során csökkenő humuszmennyiség pótlását.

A hosszú távú cél nem az, hogy a növények elegendő ásványi anyaggal (műtrágyával) történő ellátását helyezzük a középpontba, hanem az, hogy a talajtermékenység előtérbe helyezésével a fenntartható növénytermesztést megalapozzuk.

Megfelelő talajtermékenység mellett kevesebb műtrágyával és növényvédő szerrel akár magasabb terméshozam is elérhető.

trágyázás

A szerves trágya biztosítja a talaj humuszmennyiségének pótlását – fotó: talajtáp

Ráadásul a növények szárazságtűrése is növelhető, mivel a szerves anyag saját súlyának 20-szorosát is képes vízként megkötni, és a talaj vízmegtartó képessége az eróziót is befolyásolja. De emellett a magas humusztartalommal rendelkező termőtalaj kevésbé érzékeny a szélsőséges időjárásra – emelte ki Gerrit Kiers, hozzátéve, hogy ezekre a tulajdonságra általában kevesebb figyelem fordul.

A szakember szerint az ideális állapot az lenne, ha a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók a közelükben, helyben tudnának szerves trágyához hozzájutni, s egyfajta körforgás alakulna ki a növénytermesztés-állattenyésztés-talajmegőrzés területén, mert ez jelentené a fenntartható megoldást.

Magyarországon az állattenyésztés csökkenésével erre nincs lehetőség – mutatott rá. A műtrágyával történő kiváltás hosszú távon nem megoldás, és ezt a gazdálkodók is érzékelik, amit részükről megnyilvánuló érdeklődés is bizonyít. „Hosszú távon nem nyújt megfelelő megoldást, ha a hiányt főleg nem szerves eredetű tápanyagokkal pótolják – hangsúlyozta Gerrit Kiers -,

a választ a problémára az állattenyésztés növekedése jelentené, addig azonban megoldást nyújthat a természetes tápanyagok importálása.

”A konzorcium régóta foglalkozik szerves – főleg baromfi- – trágya feldolgozásával, és Hollandia mellett Franciaországba, Németországba és Belgiumba exportálnak komposztált, illetve granulátum formában gyártott szerves trágyát, melyeknek több mint 60 százaléka szerves anyag. A Talajtáp program magyarországi képviselője kitért arra is, hogy fontos célnak tartják a magyarországi tapasztalatok gyűjtését, a mindennapi növény-termesztés keretei közötti kísérleti kutatásokat.

„Ezek során kísérleti parcellákon, különböző mennyiségekben alkalmazzuk a természetes tápanyagokat, esetenként kiegészítő nitrogén hozzáadással, és értékeljük ennek a termésmennyiség növekedésére, a termésre és a talajtermékenységre gyakorolt hatását.” Megjegyezte azt is, hogy több helyen folytatnak terepkísérleteket a kukorica-, repce-, gabona- és a szójatermelésben, amit szívesen bemutatnak az érdeklődőknek, de várják további szántóföldi gazdaságok jelentkezését is, ahol hasonló parcellák létrehozására volna lehetőség.

Gerrit Kiers hangsúlyozta: azt szeretnék, ha minél szélesebb körben ismernék a programot, nem csak a gazdálkodók, de a tudományos élet és az állami szféra képviselői is.

További információ: Gerrit Kiers: 06 20/614-4272