Lukács Zoltán elmondta: azért nőtt mintegy 1700 hektárral a vetésterület, mert a káposztarepcét a tervezettnél kisebb, mintegy 18 900 hektáron tudták elvetni. Az üresen maradt földekbe gabonát vetnek; közel ezer hektárral növelték az őszi árpa vetésterületét (8450 hektár), tritikálét pedig a tervezett 4340 hektár helyett 4520 hektáron vetetettek. A búza vetésterületét 39 450 hektárra tervezték, de már most 40 ezer hektárt bevetettek, és további 3 ezer hektáron kerül majd a földbe búzamag. A vetési szándékot azonban nagyban befolyásolja az időjárás, amely azt is meghatározza, hogy a vetőgépekkel meddig mehetnek a talajra - hangsúlyozta a főfelügyelő.

Beszélt arról is, hogy a kukoricát 31 300 hektáron kell betakarítani, a becslések szerint hektáronként átlagosan 5 tonna termésre számítanak. Az aszály a virágzáskor és a csőképződés idején is sújtotta az állományt. A gazdák az összesen 33 ezer hektáros kukoricaföldekről 6 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt, ezer hektáron pedig az egyéb növényeket (szója, napraforgó) ért károkról érkezett jelzés. A kukoricát 1,5 ezer hektáron már az ősz elején leszecskázták, mert a várható termés nem mutatkozott olyannak, hogy érdemes lett volna tovább várni - ismertette a főfelügyelő.

Illusztrációk: MKKörmendi István,

Emlékeztetett, hogy 2011-ben kedvező időjárási viszonyok mellett a kukoricaföldeken elérték a hektáronkénti 7,6 tonnás eredményt. Az elmúlt évben - az ideihez hasonló, aszályos időszakban - mindössze 5,3 tonna volt a hektáronkénti termésátlag. A gazdák  viszont tonnánként 70 ezer forint feletti áron tudták eladni a kukoricát, míg jelenleg egy tonna kukoricáért 41-42 ezer forintot fizetnek a felvásárlók.

Hozzátette: a napraforgót tonnánként 81-83 ezer forintért jegyzik, a 7300 hektáron termelt növénynél jó, hektáronként átlagosan 2,1 tonna hozamot értek el. Szójából gyengébb volt a termés, a betakarítási munkák 90 százalékával végeztek, a hektáronkénti átlaghozam 1,7 tonna volt. Szóját többnyire azért termelnek a gazdák, hogy a pillangósnövények bekerüljenek a vetésforgóba, ami a támogatások egyik feltétele - jegyezte meg.

Vas megyében 3500 hektáron, takarmányozási célokra termelnek szóját. A tápok fehérjetartalmának növelését kisebb mennyiségben hazai, de többnyire import szójával oldják meg, mert az állatállomány ellátásához szükséges szóját sem termelik meg az országban - mondta Lukács Zoltán.