Lássuk az eredmények értékelését!

Az eredmények értékelésében az egyes évjáratokban elért kísérleti termésátlagokat a Magyar Kukorica Klub kísérleti módszertana szerint a sztenderd fajták átlagához viszonyítják.

Fontos azt is megmutatni, hogy a kísérletekben szereplő legeredményesebb hibridek hogyan viszonyulnak a sztenderdek átlagához, illetve a kísérleti átlaghoz, mert ez a viszonyszám jellemzi a köztermesztés számára rendelkezésre álló genetikai potenciál erősségét.

 

Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, országos összevont mutatók, 2012.

A Top20 kísérletek terméseredmény mutatói 2007-től c. táblázatot IDE kattintva érheti el

A 2012. esztendőre jellemző a 2007.-i hasonló aszállyal szemben, hogy a korai csoport hibridjei kevésbé károsultak. Míg 2007-ben a korai csoport sztenderd átlaga közel egy tonnával maradt el a középérésűekétől, 2012-ben gyakorlatilag nincs különbség. Ugyanez figyelhető meg a koraiak élvonala (legbővebben termő 10 hibrid) és a középérésűek legjobbjai (legbővebben termő 5 hibrid) között.

A táblázat adataiból az is kiderül, hogy amíg a középérésű csoportban az élvonalbeli hibridek már jelentős előnyt képviselnek a sztenderd átlaghoz viszonyítva (sztenderdváltás szükséges), más szóval, a köztermesztésnek jobban kell ezekre a hibridekre koncentrálni, a koraiknál elég erős a sztenderd, itt inkább a nemesítőknek kell újabb potenciálszintet bemutatni. A 2012.-ben elért kísérleti termésszint és az országos termésátlag 100%-os eltérése reális lehetőségeket mutat a termelői szférának a termés biztonságos fokozása szempontjából.

Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, helyenkénti terméseredmény, 2012.


Kísérletek komoly célok érdekében

Dr. Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke elmondta, hogy 2005-ben azzal a céllal alapították a társaságot, hogy tevékenységükkel fokozzák a hazai kukoricatermelés versenyképességét, emeljék a termelési kultúra színvonalát. Az egyesület mára jelentős független szakmai szervezetté nőtte ki magát. Fő tevékenységeik közé tartozik a Top20 Fajtakísérletek évenként történő megszervezése.

A kukorica fajtakísérletek eredményeit hagyományaikhoz híven szakmai konferenciák keretén belül hirdették ki az ország két különböző pontján, hogy minél szélesebb körben tájékoztassák a gazdákat a tanulságos tapasztalatokról.

"Lehetett volna több?"

A Top20 Fajtakísérletek alkalmazott technológiájára jellemző, hogy a kísérleti célra szánt vetőmagvak kivétel nélkül rovarölő szeres csávázásban részesültek, kiszerelésüket a Mezőfalvi Mg. Zrt. vetőmag üzemében végezték.

A vetéseket a szokásos időszakban végezték el (április 11. és május 5. között). A talajállapot általában megfelelő volt, kivéve a majsi kísérleti helyet, ahol a magágy készítésnél nem vették figyelembe a talaj nedvességállapotát. A helytelen talajművelés egyenetlen keléshez és a kísérleti hely kizárásához vezetett.
A tápanyag ellátás - az ide vonatkozó előírások és szerződéses kitételek ellenére - nem mindenütt folyt szakszerűen. Három helyen is előfordult, hogy szerves trágyát használtak közvetlenül a kísérlet alá. Ez egyenetlenségeket idézett elő a növények kezdeti fejlődése során.

A kísérletek elvetését követően az országban mindenütt volt elegendő csapadék a keléshez szükséges talajnedvesség biztosítására, s az április végi lehűlés nem okozott egy kísérletnél sem kritikus helyzetet.

A gyomok elleni védekezés tekintetében általánosságban a posztemergens (kelés utáni kémiai gyomirtás) kezeléseket választják a gazdálkodók, és ezt követték a Top20 kísérletek többségében is. Ám ez az eljárás sok bizonytalanságot hordoz és a kukoricára nézve közvetlenül is káros lehet.

Biztonságosabb és a növényre vonatkozó mérgező hatások elkerülése szempontjából is előnyösebb lenne a kelés előtti permetezés.

A Top20 kísérletek tápanyag ellátása

A Talajlakók elleni védekezést is komolyabban kell venni!

Egyes kísérletek kivitelezői bíztak abban, hogy a rovarölő szeres csávázás elegendő védelmet ad a talajlakó kártevők ellen. A csávázás ugyan hozzájárul a kivetett mag és a fiatal növény megvédéséhez, de jelentősebb fertőzéses nyomás esetén - mind a mocskospajor, mind a drótféreg mind a kukoricabogár lárvája ellen is - csak mérsékelt védelmet várhatunk.

A Top20 kíséreltek növényvédelme

Az egyes kísérleti helyek részletes értékeléséért KATTINTSON IDE!


 

További szempontok alapján mért eredményekről IDE kattintva olvashat

A Magyar Kukorica Klub megújult honlapján mindig friss információkat talál: www.magyarkukoricaklub.hu