Tudtad, hogy az istállótrágya nagyszerűen helyettesíthető letermett gombakomposzttal?

Míg a talajok tápanyag-ellátottságát a legtöbb gazdaságban műtrágyákkal sikerült elfogadható szinten tartani, addig a talajszerkezet romlása sok gazdaságban megfigyelhető volt. Azt gondolhatnánk, hogy ilyen körülmények között az állattenyésztés visszaesése és a talajerő-gazdálkodás szempontjából kedvezőtlen trágyakezelési módok alkalmazása, továbbá az ipari komposztok hiánya rákényszeríti a gazdálkodókat minden lehetséges forrás kihasználására.

Sajnos az a takarékos és helyes környezetgazdálkodó szemlélet, amely tőlünk jóval gazdagabb országokban is mindennapi gyakorlat – a kicsi megbecsülése –, értve ezt a szervesanyag-gazdálkodásra is, nálunk nem igazán tapasztalható.

A csiperkegomba termesztése során nagy tömegben (50.000-100.000 tonna/év) képződő letermett gombakomposztot legtöbb helyen környezetszennyező anyagként kezelik, részben szeméttelepeken, részben szabálytalanul, a gombatermesztő üzemek környékén, utak mentén és mezőgazdasági területeken tárolják. Viszonylag csak kis hányadát hasznosítják növénytermesztő (kertészeti) üzemekben.

Az évente keletkező letermett gombakomposzt mennyisége megközelítőleg 3000-4000 ha növénytermesztő terület évi utánpótlására lenne elegendő.

Ha azt számoljuk, hogy a kertészeti vetésforgókban kb. négyévenként használnak szerves trágyát, akkor a letermett csiperkekomposzt 12.000-16.000 ha kertészeti kultúra számára biztosítaná a szervesanyag-utánpótlását, azaz a zöldségtermő felület 15-20 százalékának szervesanyag-utánpótlása megoldott lenne.

Maga a letermett komposzt egy homogén, nedvességtartalom vonatkozásában közepes, könnyen kezelhető, magas humusztartalmú anyag, 1 tonna kikerülő csiperkekomposzt 200-250 kg/tonna (száraz) szerves anyagot tartalmaz.

Nem elhanyagolható a tápértéke sem, a fontosabb növényi tápanyagokból (makroelemekből) is számottevő mennyiséget tartalmaz:

nitrogén (N): 6 kg/t
foszfor (P₂O₅): 4 kg/t
kálium (K₂O): 9 kg/t
magnézium (MgO): 2 kg/t
kalcium(CaO): 45 kg/t

A csiperkegomba termesztése során nagy tömegben képződő letermett gombakomposztot a legtöbb helyen környezetszennyező anyagként kezelik – fotó: Shutterstock

Kémhatása semleges-enyhén lúgos, talán valamivel magasabb, mint amit a legtöbb zöldségféle igényel, de az eltérés nem zárja ki alkalmazhatóságát. Összes sótartalma (EC-érték) vonatkozásában az eddigi vizsgálati eredmények szerint magas, kertészeti növények számára már nehezen elviselhető (3-4 mS/cm), ezért korlátlan mennyiségben nem tanácsoljuk a használatát.

Növény-egészségügyi vizsgálatok kimutatták, hogy növénytoxikus anyagokat, betegségeket vagy kártevőket a letermett komposzt nem tartalmaz, ilyen vonatkozásban, mint a jól kezelt, érett (!) istállótrágya, tisztának tekinthető. Megállapítható, hogy

a letermett gombakomposzt a komposztált istállótrágyával közel azonos értékű,

és amellett, hogy növeli a talaj tápanyagtartalmát, jelentősen és tartósan javítja annak szerkezetét, azaz vízgazdálkodását, tápanyag- és vízmegtartó képességét.

Kétségtelen hátránya, hogy konténeres termesztés esetén a műanyag zsákokat el kell belőle távolítani, ami nagyüzemi hasznosíthatóságát korlátozza, de az egyre terjedő polcos csiperketermesztésnél ez a gond már nem áll fenn.

A letermett gombakomposzt a komposztált istállótrágyával közel azonos értékű – fotó: Shutterstock

Figyelembe véve szervesanyag-tartalmát és kémiai tulajdonságait (EC-érték), újrahasznosítását az alábbiak szerint javasoljuk:

• zöldségtermesztő üzemekben az őszi mélyszántások idején a szerves trágyát igénylő növények alá 70-80 t/ha adagban,
• szántóföldi növények esetében (kukorica, cukorrépa és egyéb trágyás kapások alá) 40-50 t/ha mennyiségben,
• zöldséghajtató kertészetekben 10-20 kg/m²-es adagban,
• palántanevelő földekhez szerves trágya helyett 1/3 térfogatarányban,
• balkonládákba, cserepekbe tőzeggel fele-fele arányban keverve,
• faiskolai konténeres növények talajához 10-20 százalékos arányban keverve és
• gyümölcs- és szőlőültetvényekben 40-50 t/ha adagban, ősszel, talajba munkálva.

Egyenletes terítése gondos talajba munkálás esetén homogén közeget biztosít az olyan különösen igényes zöldségfajok számára is, mint a paprika, a karfiol vagy az uborka.