A nagy médiaérdeklődéssel kísért esemény a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) decemberben indított kampányának része volt, melynek az a célja, hogy a gazdák magyar vetőmagot vásároljanak, és hazai vetőmagot vessenek. A VM főosztályvezetője hangsúlyozta: a 130 ezer hektáron zajló vetőmagtermelésnek kedvez a genetikai módosítás (GMO) mentes környezet. Szépe Ferenc beszélt arról is, hogy Magyarországon 100 növényfaj 1.500 fajtáját termesztik. A minőséget garantáló fémzárolás a hibrid vetőmagok esetében 100, az öntermékenyülő növényeknél viszont csak 25-30 százalék, amit a szakember szerint az unióban jellemző 70 százalékos átlagra kellene emelni.

Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke hozzátette: az évente Magyarországon megtermelt vetőmag értéke 190 milliárd forint, ebből 70 milliárdos tétel az itthon felhasznált termék. A 120 milliárd forintnyi export előtt új piacok nyíltak meg a közelmúltban: Közel-Kelet, Oroszország és néhány ázsiai ország. Az elnök ismertette a vetőmagok ellenőrzésének élelmiszerbiztonsághoz elvezető útját is.

Heszky László akadémikus, egyetemi tanár kifejtette: a minősített magyar fajták teljesítménye azonos a külföldiekével. Ennek ellenére részesedésük a különböző kultúrnövények vetésterületéből – a legtöbb növényfaj esetében – folyamatosan csökken. A magyar fajták termőterületének elmozdulása a jelenlegi 5-15%-ról csak a hazai vetőmag vállalatok marketing tevékenysége, a magyar fajtákkal kapcsolatos propaganda jelentős javításával, valamint a gazdák szemléletének módosításával képzelhető el. Meg kellene találni azokat a kereskedelmet támogató lehetőségeket, melyek az uniós szabályozással összhangban vannak, és érdekeltté teszik a magyar gazdákat a hazai fajták, hibridek termesztésében.

Ruthner Szabolcs, Takács Géza, Szépe Ferenc, Darvas Béla, Oravecz Márton és Heszky László (fotó: Dippold Pál, kép forrása: www.kormany.hu)

Darvas Béla, a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnöke előadásában elmondta, hogy csak egyenként lehet érdemben minősíteni a géntechnológiai úton módosított élőlényeket. Közülük nem éri ma kritika a mikroorganizmusokkal, zárt rendszerben termeltetett vakcinákat és gyógyszereket. A GM-szervezetekkel előállított inzulin már általánosan elterjedt a világban. Más a helyzet a GM-növényekkel, amelyeknél problémát jelent, hogy a takarmány- és élelmiszerpiacon jelennek meg, illetve amelyeket elvetnek. Érdekes adat, hogy az európai fogyasztók meghatározó többsége (70-80%) elutasítja a GM-élelmiszerek fogyasztását.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviselői, Takács Géza elnök és Ruthner Szabolcs ügyvezető igazgató hozzászólásukban hangsúlyozták: a vetőmag ágazat nagy hozzáadott értékkel rendelkező terméket állít elő hazai munkaerő ráfordítással. A magyar vetőmag szektor számára „A magyar földbe magyar vetőmagot!” cél teljesen természetes és elfogadható. Az európai és a világ vetőmagiparában betöltött jelentősnek mondható szerepünket a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságaink, földrajzi elhelyezkedésünk és infrastruktúránk, szakképzettségünk mellett elsősorban a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhetjük. A vetőmag szakma kész és képes aktívan részt vállalni az ellenőrzési és minősítési rendszer színvonalának újrateremtésében.