A vetőmag-előállítóknak az idei szezonban nemcsak a betakarított termés alacsony szintjével, hanem az aszály miatti minőségi problémákkal is szembesülniük kell, ezért a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kérésére az agrártárca módosította a vetőmagokra vonatkozó rendeletet. Eszerint az idei évben betakarított kalászos vetőmagok minősítésénél nem kell alkalmazni a rostaméret és a hozzá kapcsolódó áthullási követelményeket. A szövetség szerint ezzel elkerülhető, hogy vetőmaghiány alakuljon ki – jelent meg korábban a Vetőmag Szövetség által kiadott sajtóközleményben.


A döntés hátteréről, a következő mezőgazdasági évre vonatkozó előrejelzésekről kérdeztük Polgár Gábort, a Vetőmag Szövetség ügyvezető igazgatóját.

A vetőmagelőállítás és forgalmazás szigorú követelményein hogyan lehet ilyen egyszerűen könnyíteni?

Polgár Gábor: A könnyítés csak a magméretre vonatkozik. Ez egy speciáális nemzeti követelmény, ami az EU-s joganyagban nincs benne, tehát a hazai előírás szigorúbb, mint az EU-s követelményrendszer, ezért volt egyáltalán lehetséges, hogy a minisztérium felmentést adjon és ne kelljen hozzá brüsszeli engedélyt kérni.

Miért van benne alapvetően a hazai szabályozásban a magméretre vonatkozó előírás?

P.G.: 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Európai Unióhoz, átvettük az EU-s joganyagot. A szaporítóanyag- előállításra és -forgalmazásra egységes európai rendszer működik, a belépésünk pillanatában nálunk szigorúbb követelmények voltak, mint ez az egységes követelményrendszer. A vetőmagágazat akkor azt kérte a kormányzattól, hogy bizonyos elemeket tartsunk meg a nemzeti jogszabályban, így 2004 óta vannak bizonyos követelmények, amelyek szigorúbbak, mint az EU közös előírás, a magméretre vonatkozó szabályozás is ilyen.

vetőmag

Csak a megméretre vonatkozik a könnyítés, minden egyéb paraméternek meg kell felelni – Fotó: Shutterstock

Jelent-e minőségi különbséget a kisebb magméret?

P.G.: A magméret és a csírázóképesség nincsen szoros összefüggésben, attól függetlenül, hogy a méret mekkora, az egyéb paramétereket ugyanúgy hoznia kell a vetőmagnak, a csírázóképességnek ugyanolyannak kell lennie. A tisztasági paramétereknek is meg kell felelni, csak a magméretben vannak könnyítések.

Meddig lesz érvényben ez a könnyített követelményrendszer?

P.G.: Az aszály miatt, csak az idei évre vonatkozóan kértünk felmentést. A keleti országrészben akkora volt az aszály, hogy nem csak a termés mennyisége lett kevesebb, hanem a magméret is kisebb lett. Ha nem kértük volna ezt az engedélyt, akkor

a vetőmagfeldogozás során jellemző 4-5 százalékos tisztítási veszteség helyett most az ország keleti részében meghaladta volna a 40-50 százalékot is.

Jelenleg a vetőmagelőállítók közül nem mindegyik veszi igénybe ezt a könnyítést, mert van, aki a régi előírásoknak megfelelően tervezi a feldolgozást. Ilyen tekintetben többféle vetőmag van, és elég is lesz. Kérdés viszont, hogy a vetőmagcéllal elvetett gabonának hány százaléka lesz vetőmagként feldolgozva, jellemző lesz-e az, hogy esetleg árugabonaként értékesítik.

Ennek elkerülése érdekében tavasszal azt mondta, hogy a vetőmagárak jelentős emelkedésére lenne szükség. Ez megvalósult?

P.G.: Meghirdettük a tájékoztató árat, ami az őszi búza esetében 236 ezer forint, tehát végül a terménypiaci ármozgásokat követte a vetőmag ára is. Ebben a tekintetben tehát most nincs nagy feszültség. Áprilisban várakozással teli volt a helyzet, hogy hajlandó lesz-e a piac elfogadni az ilyen mértékű emelkedést az inputoknál, most úgy tűnik, igen.

A kalászosoknál még az is fontos kérdés, hogy a mostani aszálykárok mennyire fogják visszavetni a fémzárolt vetőmag vásárlását abban az esetben, ha egyébként van kalászos vetőmag termelési igény. A másik kérdés pedig az, hogy az őszi búza termesztésének volumene fog-e változni ősszel.

Ezekre még nem lehet tudni a választ. Az biztos, hogy mivel nem esett elég csapadék keleten, talán most hétvégén valamelyest enyhült a csapadékhiány, de a nyárvégi, őszi munkákhoz a talajelőkészítés leállt. Ezért teljesen bizonytalan a repcevetések helyzete. Igaz, az őszi búza vetése később aktuális, de ott is lehetnek még problémák.

Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád megyében a repceterület csökkeni fog, azt más növénnyel fogják pótolni a gazdák. De sajnos ezeken a területeken a kukorica is rendkívül rossz terméseket adott, egyelőre kérdés, hogy ez mit jelent az őszi búzára nézve, a repce és a megsemmisülő kukorica és napraforgó miatti árbevételkiesés milyen hatással lesz az inputokra, ezáltal a fémzárolt vetőmag használatára. Röviden: nehéz most tervezni, nehéz most bármit is előre látni.

Ha egy gazdának nincs erőforrása, azon spórol, amin tud. A gázolajon nem tud. A vetőmagokon esetleg tud, pl. az őszi kalászosokon, ha az árunövénynek megtermelt mag alkalmas arra, hogy visszavesse, de az ilyen aszálllyal súlytott területeken az is erősen kétséges.

Ott egy vetőmagüzemi feldolgozás esetében is nagyon nagy veszteséggel lehet előállítani vetésre alkalmas vetőmagot.

Ha a súlyosan aszály sújtotta területeken a termelő a saját maga által betakarított termést visszaveti, rendkívül nagy termelési és ezzel együtt pénzügyi kockázatot vállal fel.

A vetésnél nem fog gondot okozni a kisebb magméret?

P.G.: Felhívtuk a figyelmét a vetőmagállítóknak és a feldogozóknak is, hogy az eladások során tájékoztassák a paraméterekről a vásárlókat, azaz a csírázóképességről és az ezermagtömegről.

A felelősen gondolkodó gazdálkodó nem tömegre, hanem csíraszámra veti a vetőmagot, ezért fontos mindig kiszámolni a hektáronként kivetenedő csíraszámot, és azt csak a csírázóképesség és az ezermagtömeg alapján lehet meghatározni.

A kukorica- és napraforgóvetőmagok esetében lesz szükség bármilyen beavatkozásra?

P.G.: A kukorica és a napraforgó esetében az áru és a vetőmag termesztéstechnológiája még jobban különválik, mint a kalászosoknál. A hibrid vetőmagoknál célzott keresztezést kell végezni, anya- és apasorok külön vannak elvetve. Mivel teljesen más technológia, ezért ezek a vetőmagcélú területek általában öntözöttek, nagyon kevés öntözetlen vetőmagtábla van.

Az aszály annyira súlyos volt, hogy az öntözési kapacitások is kevesek voltak, nem lehetett tejesen pótolni a hiányt, de mégis ezek a táblák nagyobb biztonságban voltak az öntözetlen táblákhoz képest.

Még nem tudjuk, hogy mennyi a megtermelt vetőmag a hibrid napraforgó és a hibrid kukorica esetében, ezek az adatok majd későbbre várhatóak, hiszen a kukoricavetőmeg feldolgozási szezonja csak most kezdődik. Az biztos, hogy az aszály miatti magméretcsökkenés nem jellemző olyan mértékben, mint a kalászosoknál az öntözésnek köszönhetően, illetve az is kizárt, hogy áruterményként kerül értékesítésre a vetőmagcéllal elvetett kukorica vagy napraforgó.