Agrárgazdasági Kutató Intézet

Radocz

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #2229 hozzászólásra Kedves Szomszéd! Az új főldtörvény arról szól, hogy akik vitték tovább a volt szövetkezetek, állattartó telepeit, fejlesztették és lejár a földbérletük azok alól húzzák ki a szőnyeget. Ás úgy, hogy a fejük alá nem tesznek párnát. Egyesek ebbe tönkre fognak menni. Miért nem akarja hagyni megvalósítani a Fidesz hogy "Élni és élni hagyni." ELV MEGVALÓSULJON. Az előbb beszélt Rebeka az ATV-n. Felhívtam volt államtitkár ismerősöm, hogy Rebeka kivel is van? Nos megtudtam, hogy valami ..... (Elfelejtettem). Megbeszéltük azt is, hogy egyesek felmenői cselédek voltak, míg mások cselédeket tartottak. Miután többször végig olvasod figyelemsen a földtörvényt, (vagy ha van Isten akkor még mindig csak tervezet, mert a jelenlegi tövények szerinst ez a szavazás érvénytelen volt) és az itteni hozzászólásokat, akkor láthatod azt hogy akik nincsenek nerencsköddel borítva azok telejsen más véleményen vannak, mint Te. Arról mi a véleményed, hogy a korábban már hoztak létre ilyewn földkiadó bizottságok elődeit. Én is benne voltam,de a munkánkra nem tartottak igényt. Talán most is azokat a tagokat kellene megkérni, hogy részt kívánnake benne ismételten venni. Ide delegált az Agrárkamara, a Parasztszövetség, stb. Nekem mindkét részről vot támogatóm. Most nem biztos, hogy lenne, mert ezek a színekre mennek. És Én úgy gondolom, hogy Piros Fehér Zöld. Ismerősöm, úgy gondolja, hogy 4 mFt-ért nem jön földet vednni a külföldi. Inkább Ukrajnában vesz. és ott kezd gezdálkodni. Ezzel kell nekünk majd versenyezni. No ez a verseny olyen lesz, mintha nekem gipszelt lábbal kellene indulni a futóversenyen. Vagy hogy reklámozzam a trektorhúzó versenyt: Riga 4 mopeddel neveznék a 160 LE-s kategóriában. Melyik mondat utal arra, hogy magyar föld nem lehet külföldi állampolgár tulajdonába? Hol van az lleírva, hogy a környéken kell neki elvégezni biológiai szükségletét? (Magyarul a tulajdonában levő föld végében pisiljen)? az Én nagyszüleim is kulákok voltak. Az unokám még lehet, mivel a jelenlegi tervezetből kivettékazt a részt, hogy az örökös köteles lesz aladni a földjét, ha nem földmíves. Akkor még ível írták. most már "Ű" vel van. És olyan korán feltettem a kérdsést Böszösrményben, hgoy nem is tudtak rá válaszolni az emelvényen ülők. Debrecenben Jakab István már elmagyarázta, hogy ki a füldműves. A mellettem ülő nem igazán értette meg, de mivel először hallotta az értelmezésést, így nem tudom hibáztatni. Nem olyan egyszerű megjegyezni, hogy ki számít Öröklés esetén földmívesnek. Miután megjelenik a Magyar Küözlönyben az födltörvény javított változatas, akkor áttanulmányozom és annak tükrében tesszük a dolgunkat. Ha "beesik" egy vevő, azonnal eladom neki a földemet. 4,5 mFt/ha. Ez jobb föld mint nálatok, van, mert mindkét végében ott a víz, pára, tápanyag. az IDE nem tartozó részekért ezer bocs, meg egy anyamedve.

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

Lehet kalkulálgatni, hogyan tovább a vetésekkel ! -----Minden, amit a zöldítésről tudni kell a támogatás lehívásához Forrás: Stefanits Csaba – Agroinform.hu Létrehozva: 2014-09-15 09:27:53 hirdetés Az Agroinform.hu összegyűjtötte az összes részletet a 2015-től életbe lépő kötelező zöldítéssel kapcsolatosan. Azok, akik nem tartják be a szabályokat, szankciókra számíthatnak. A zöldítés megnevezés az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat takar. Ilyen gyakorlatokat minden gazdálkodónak végeznie kell, aki területalapú támogatásban részesül azzal a céllal, hogy az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozott közvetlen támogatás kifizetést kompenzálja, biztosítva ezzel a még meglévő környezeti, természeti értékek és az éghajlati adottságok megőrzését, fenntarthatóságát. Magyarország fő célja az Európai Bizottsággal való tárgyalások során az volt, hogy a már meglévő zöld tényezők mellé (kölcsönös megfeleltetés, helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartása, AKG célprogramok, Natura 2000 területek kompenzációs támogatása, stb.) a további környezetvédelmi elemek beépítésével a lehető legkisebb többletköltséget okozó megoldásokat dolgozzon ki és egyszerűsítse a rendszert. A tárgyalások eredményeképpen a zöldítés szabályrendszere határozottan egyszerűbb és életszerűbb lett, mint azt annak idején a Bizottság javasolta első körben. Az alap jogszabályban (1307/2013/EU rendelet) meghatározott területi küszöbértékek és egyéb mentességi kritériumok miatt nem minden gazdálkodónak kell a követelményrendszer minden elemének megfelelnie. Az előírások három gyakorlatot fogalmaznak meg, melyeket az előbb említett feltételek mellett teljesíteni kell a zöldítés kifizetéséhez: A növénytermesztés diverzifikálása a 10 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak adott évben legalább két különböző növénykultúrát kell termeszteniük, míg a 30 ha feletti szántóval rendelkezőknek legalább három féle növényt; a legnagyobb területen termesztett növény a szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el, három növény esetén pedig a két legnagyobb területen termesztett növény együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95%-át. A növénykultúrák számának sérelme nélkül a felső határokat nem kell betartani annak az üzemnek, amely szántóterületének több, mint 75%-át ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény vagy parlagon hagyott terület borítja. Ilyen esetben a szántóterület fennmaradó részén a fő növénykultúra nem teheti ki e fennmaradó szántóterület több, mint 75%-át, kivéve, ha ez a fennmaradó terület ideiglenes gyep, egynyári takarmánynövénnyel bevetett terület vagy parlagon hagyott terület. Ökológiai célterület fenntartása: a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5%-ának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterülettel kell rendelkezniük. Állandó gyepterület fenntartása: a környezeti szempontból értékes gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de az esetleges visszaállítás (ha országosan átlépjük az 5 százalékos csökkenést) a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A zöldítés követelményeit a gazdálkodóknak 2015-től kell betartani, vagyis a 2015-ös egységes kérelmükben már nyilatkozniuk kell arról, hogy a szántóterületük 5%-ának megfelelő ökológiai célterületet mivel teljesítik (MePAR-ban ki kell jelölni), be kell tartaniuk a terménydiverzifikáció szabályainak megfelelő növényszámokat és százalékos küszöbértékeket. Az ökológiai tanúsítvánnyal rendelkező és az átállás alatt lévő gazdaságok automatikusan jogosultak a zöldítés támogatásra. Ha egy gazdaságnak van nem ökológiai termelés alatt álló területe is, akkor azon az előzőekben leírt zöldítési szabályokat be kell tartani. A terménydiverzifikáció követelménye alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 10 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének egészén a növénytermesztési ciklus jelentős részében rizst vagy indiánrizst termel. 3. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 4. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 5. Amennyiben az adott évben bejelentett szántóterület több, mint 50%-át a mezőgazdasági termelő az előző évi egységes kérelmében nem jelentette be (még nem ő használta a területet) és a szántóterület egészén (nem csak azon, amit előző évben nem jelentett be), az előző naptári évtől eltérő növénykultúrát termeszt. Az ökológiai célterület fenntartás alól mentesülő üzemtípusok a következők: 1. Amennyiben 15 hektár alatti területen gazdálkodnak. 2. Amennyiben szántóterületének több, mint 75%-a - parlagon hagyott terület - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy hüvelyes növény - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. 3. Amennyiben a támogatható mezőgazdasági területének több, mint 75%-a - állandó gyep, - vagy ideiglenes gyep - vagy egynyári takarmánynövény - vagy rizs, indiánrizs - vagy az előzőek kombinációja és a fennmaradó szántóterület nem haladja meg a 30 hektárt. A terménydiverzifikáció szabályozásánál a küszöbértékeken és a mentességeken kívül nagy hangsúlyt kell fektetni a növénykultúrák megkülönböztetésére és azokra az esetekre, amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarít be a gazdálkodó köztes termesztés, közé - vagy alávetés vagy vetőmagkeverék vetésével. Az alábbi kategóriák számítanak különböző növénykultúrának terménydiverzifikációs szempontból: - különböző nemzetségek, (a nemzetségek különbözőségének meghatározásához elkészült egy táblázat, mely tételesen felsorolja, hogy a hazánkban termesztésben lévő kultúrák mely nemzetséghez tartoznak, az a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben elérhető lesz) például a tönkölybúza és az őszi búza különböző nemzetséghez tartozik; - meghatározott három növénycsalád esetében, azaz a káposztafélék, burgonyafélék és tökfélék (kabakosok) bármely faja különböző kultúrának számít, vagyis itt nem a nemzetség szerinti megkülönböztetést kell alkalmazni, például a cukkini és a sütőtök különböző fajok; - parlagon hagyott földterület; - ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény; - az őszi és tavaszi termények külön növénykultúrának számítanak még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Terménydiverzifikáció egy tenyészidő alatt több növényfaj betakarításának esetében: - a köztes termesztés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növénykultúrát takarítunk be oly módon, hogy a főnövény sorai közé más növénykultúrát is vetünk és a kettő együtt hoz termést, terménydiverzifikációnak számít abban az esetben, ha a növénykultúrák külön-külön a terület legalább 25%-át elfoglalják; - a közé - vagy alávetés, vagyis amikor ugyanarról a területről egy tenyészidő alatt több növényfajt takarítunk be oly módon, hogy a főnövény közé más növényfajt is vetünk, de a betakarítás nem egy időben történik, nem számít terménydiverzifikációnak; - a vetőmagkeverékek a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet által meghatározott takarmánynövény-fajok; ipari olaj- és rost növény-fajok; gabonaféle-fajok, fűféle-fajok minősített vetőmagtételeinek keveréke, melyet a forgalomba hozatal céljára újra minősítettek. Vagyis több vetőmagkeverék vetése terménydiverzifikációban akkor számolható el különböző növénykultúraként, ha megállapítható, hogy a vetőmagkeverékekben lévő fajok különböznek egymástól, továbbá, ha a vetőmagkeverékeket nem használják ideiglenes gyep vagy egynyári takarmánynövény termesztésére. Egyetlen vetőmagkeverék vetése nem számít terménydiverzifikációnak. Az állandó gyepek esetében a környezeti szempontból értékes és védett gyepek átalakítása, feltörése nem megengedett, továbbá országos szinten is meg kell őrizni az állandó gyepek arányát a 2012-es referenciához képest, legfeljebb 5 százalékos csökkenést megengedve. Az állandó gyepek nyomon követése továbbra is országos szinten történik, de a visszaállítás a mezőgazdasági üzemek kötelezettsége. A jövő évtől három gyepkategória kerül bevezetésre: - Natura 2000-es gyepek (környezeti szempontból értékes gyepek) - Állandó gyepek (a mezőgazdasági üzem vetésforgójában öt vagy ötnél több évig nem szerepelnek) - ideiglenes gyepek (szántóterületen telepített ideiglenes gyepek) Amennyiben megállapításra kerül, hogy az állandó gyep arány nemzeti szinten több, mint 5 %-kal csökkent, az érintett tagállamnak a mezőgazdasági üzemek szintjén kötelezettséget kell előírniuk a földterületnek állandó gyepterületté való visszaalakítására vonatkozóan. Azon mezőgazdasági termelőket terheli ezen kötelezettség, akiknek olyan földterület áll a rendelkezésükre, amelyet korábbi időszakban állandó legelőként vagy állandó gyepterületként használt földterületből valamilyen más célú földterületté alakítottak át. Az ily módon érintett gazdálkodók sorrendiségét az uniós jogszabályban foglalt alapelvek szerint állapítja meg a nemzeti hatóság. A hazánkban 2015-től elismertethető ökológiai fókuszterületek tartalmi meghatározására elkészült az agrártárca és háttérintézményeinek tervezete, ezt azonban még egyeztetni kell az Európai Bizottsággal. Az elismertethető ökológiai fókuszterületek tervezet formájában: - Parlagon hagyott földterület: Adott tárgyévre vonatkozóan parlag az a terület, amelyen semmilyen növénykultúrát nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be. Ez alól kivételt képez a kaszálás és legeltetés a kultúrállapot fenntartása érdekében. Legrövidebb pihentetés időtartama: január 1-től szeptember 30-ig tartó időszak. Parlag minimális mérethatára 0,25 ha. - Terasz: Magyarországon szántóterületen nem jellemzőek a teraszok, többnyire szőlőültetvényekben fordulnak elő. - Tájképi elemek: Eddig tájképi elemként HMKÁ-ban a gémeskutak, kunhalmok és a szántóval körülvett fa-és bokorcsoportok vannak lehatárolva, ezek elismertethetőek lesznek EFA-ként. Ezeken felül még a következő tájképi elemek ismertethetőek el ökológiai célterületként: - fás szárú növényzettel borított sávok: Legalább 50%-ban fás szárú vegetációval borított, legfeljebb 20 m széles összefüggő terület, max. 50 méter szakadással. HMKÁ-ban támogatható terület lesz. - elszigetelten álló fák: Szántóterületen lévő és a HMKÁ-ban védett magányosan álló fák. - fasor: Olyan egy sor fából álló vonalas létesítmény, mely min. 40 méter hosszú, a fák lombkoronája min. 4 méter átmérőjű és a lombkoronák közötti távolság nem lehet több, mint 5 méter. - fa- és bokorcsoport: Min. 100 négyzetméter kiterjedésű, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerben meghatározott és feltüntetett, 5000 négyzetméternél kisebb, jellemzően nem vonalas kiterjedéssel rendelkező, legalább 50%-ban fás szárú növényekkel borított terület, mely szántóval körülvett vagy azzal határos. - táblaszegély: 1-20 méter széles olyan terület, amelyen mezőgazdasági termelés nem végezhető, jellemzően vonalas kiterjedésű és min. 50%-ban lágy szárú növényzettel borított. - tavak: Maximum 0,5 ha területű, nyílt vízfelületű vagy időszakosan jelenlévő, vizenyős, mocsaras, legfeljebb 10 m széles part menti vegetációval szegélyezett terület. - vizes árkok: Vizes árkok és a hozzájuk tartozó parti sávok, amelynek együttes szélessége min. 2 méter, max. 10 m, ideértve az öntözés vagy vízelvezetés céljára szolgáló nyílt vízfolyásokat, kivéve a betonnal vagy egyéb mesterséges szilárd burkolattal bélelt csatornákat. - Védelmi sávok: A HMKÁ jogszabályban meghatározott védelmi sávok ismertethetőek el ökológiai célterületként. - Agrár-erdészeti hektárok: Az EMVA-ból finanszírozott támogatással létrehozott agrár-erdészeti hektárok. - Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok: Olyan min. 1 és max. 10 m közötti, erdővel határos támogatható sávok, melyeken végezhető mezőgazdasági termelés. - Rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény: Telepítési engedéllyel, őshonos fajokból létrehozott sarjerdő, amelyen nem használnak ásványi műtrágyát és/vagy növényvédő szereket. - Erdősített terület: A 88/2007-es és a 132/2004-es FVM rendeletek alapján erdősített területek. - Ökológiai jelentőségű másodvetés: Olyan másodvetés, melyet különböző növényfajok magkeverékének vetésével hoztak létre. Az itt használatos vetőmagkeverékek jegyzéke és vetési időszaka még kidolgozás alatt van. - Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: A listában szereplő nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek: Keleti kecskeruta, Szarvaskerep, Fehérvirágú csillagfürt, Lucerna, Baltacim, Takarmányborsó, Bíborhere, Vöröshere, Fehérhere, Perzsahere, Görögszéna, Lóbab, Pannonbükköny, Tavaszi bükköny, Szöszösbükköny, Szója, Szegletes lednek, Csicseriborsó, Tarka koronafürt, Somkóró. Az ökológiai célterületnek nem kell feltétlenül támogatható területen lennie. A rendelet szerinti megfogalmazásban olyan tájképi elemek is elismertethetőek ökológiai célterületként, amelyek nem a termelő szántóterületén, hanem azzal határosan helyezkednek el. Ezek lehetnek önkormányzati területek vagy más vagyonkezelő szerv tulajdonában/kezelésében álló területek is. Abban az esetben, ha a termelő ilyen típusú fókuszterületet akar elismertetni ökológiai célterületként, az a rendelkezésére kell, hogy álljon. A rendelkezésre állás részleteiről a Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyvben tájékoztatják a későbbiekben a gazdálkodókat. A termelőknek a rájuk vonatkozó zöldítési követelmény, követelmények mellőzése esetén szankcióra kell számítaniuk. Ennek bevezetése fokozatosan történik: 2015-ben és 2016-ban nem lesz szankció, csak a zöld komponens egy bizonyos arányú elvesztésével jár a nem teljesítés. 2017-től úgynevezett közigazgatási szankció kerül bevezetésre, melynek adott évre vonatkozó nagysága a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függően fog változni. A levonás összege nem haladhatja meg a termelő zöld kifizetésének 20%-át 2017-ben és 25%-át 2018-tól. Ez a közigazgatási szankció a vétség miatt ki nem fizetett zöldítési támogatás összeghányadán felül értendő. Vagyis a gazdálkodók számára biztosított egy két éves „felkészülési időszak" a nagyobb arányú levonások előtt. Már folyamatban van egy Zöldítés Gazdálkodói Kézikönyv összeállítása, mellyel a minisztérium célja, hogy a zöldítés három követelményét szemléletes módon és gyakorlatias megközelítésben fejtse ki, felhívva benne a figyelmet a hazai szabályozási sajátosságokra. A tervek szerint a kézikönyvet október végéig minden gazdálkodóhoz eljuttatják a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével.

Vas László

2014. október 15., csütörtök 11:43

Békésben is próbálkoztak a 29000 F/t nettó árral, de ezen az árszinten senki nem akart eladni. Jelenleg a tisztított szárított kukorica ár 31000-32000 Ft/t nettó. Tegnap voltam egy fajtabemutatón ahol egy mellékletben szerepelt a kukorica költsége (teljesen átlagos szolgáltatási árakon és alapanyagokkal: szárítás 60 Ft/víz%/q, 210 Ft/q tisztítás betárolás, betakarítás beszállítással 26000 Ft/ha, 3 q AN, 1q Map, 1q Kálisó, 1 hidas permetezés rovarölő+ lombtrágya) A költség Nettó: 292.271 Ft/ha, Bruttó:371184 ( 18% víztartalomnál betakarított kukorica szárításával számolva. Tehát 10 t szárított kukorica 30000 Ft/t esetében (18 % nyersen, szemét levonás nélkül 109q !!!!!! De mondják az okosok, megmarad a támogatás. Igen a földbérlet, EHO, HIPA, mezőőri járulék, agrárkamarai tagdíj,kárenyhítési támogatás el is vitte, ha fedezi. Másik megközelítés a szolgáltatási tarifa helyett gázolaj, munkabér költséggel számolok csak költséget, így kijön 240 00Ft/ha. A több tízmilliós gépek amortizációját és alkatrész-, szervíz-költségét figyelmen kívül hagyom. Lovas vetőgéppel nem lehet 10,9 t-ás kukoricát termelni. Tehát 10 t tisztított kukorica 35000 Ft/t áron tartalmazhat 50000 ft/t nyereséget hektáronként. Ez annyira nagy álom?

Radocz

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1412 hozzászólásra Szintén tózse. A felvétel után azonnal megírtam, csak közbe regisztráltam egy agrárkamarai önkéntest. Válasz #1411 hozzászólásra Jól beszél. Jól beszél? Most értettem meg igazán, hogy miért is mondott le. Eddig úgy gondoltam, hogy aki belül van a pályán, jobban tudja segíteni a csapatot, mint aki a pálya széléről, beszél. Volt szerencsém többször hallani Ángyán urat. Meggyőző volt mindig. Ezt ki is használta a MAGOSZ és a Fidesz. Jó lenne már, ha tiszta víz kerülne abba a bizonyos pohárba. Mi is a helyzet a Hajdú-Bét-tel. Lemaradtam az eredményről. Vagy az-az igaz, hogy az elszámoltatási kormánybiztos 0,5 % hatékonysággal dolgozott? Mint idén az aszály sújtotta területeken a gazdák.

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:42

2010.07.05. A 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó árvíz és belvíz miatt bekövetkezett vis maior esemény bejelentésekkel, továbbá az agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókról. A 2010. tavaszi, nyáreleji esők és viharok, illetve a tavaszi belvíz jelentős károkat okoztak az ország számos mezőgazdasági területén, amely káresemények kapcsán a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) ismételten felhívja tisztelt Ügyfelei figyelmét a 2010. évi egységes kérelmekhez kapcsolódó vis maior bejelentések fontosságára, valamint a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszer tagjainak kárbejelentési kötelezettségére – külön kiemelve a két kárbejelentési kötelezettség közötti különbségeket. Vis maior bejelentési kérelem – „W0103- Egységes kérelem kérelemszintű vis maior 2010” Vis maior bejelentést kell tenni, amennyiben a 2010. évi egységes kérelemben megjelölt terület vonatkozásában vis maior esemény történt (például árvíz, belvíz) és a vis maior esemény bekövetkezése miatt az ügyfél nem tudja teljesíteni a támogatás igénybevételéhez szükséges valamely feltételt. Bejelentés módja: A vis maior bejelentést 2010. május 19-étől lehet benyújtani elektronikusan az MVH-hoz - az egységes kérelem benyújtásához hasonlóan - az Ügyfélkapun keresztül. A vis maior esemény bejelentéshez kapcsolódó, az esemény bekövetkezését igazoló dokumentumokat – a lentiekben részletezett kivételektől eltekintve - papír alapon kell benyújtani az MVH ügyfél lakóhelye szerint területileg illetékes kirendeltségéhez (a továbbiakban: az MVH területileg illetékes kirendeltsége). Amennyiben az ügyfél a vis maior eseményt alátámasztó beküldendő dokumentumokat postai úton nem küldi meg, a vis maior kérelme elutasításra kerül. Figyelem! Tekintettel az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior események várhatóan nagy számára, az ilyen ok miatti bejelentéseket az MVH és az MgSzH az ügyfelek érdekében egyszerűsített eljárásban kezeli! (ld. lentebb) Bejelentés határideje: A vis maior bejelentést 10 munkanapon belül kell benyújtani, attól az időponttól számítva, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi. Akkor tekinthető a vis maior esemény bejelentést lehetővé tevő helyzetben lévőnek a mezőgazdasági termelő, amikor képessé válik a káresemények elmúltával adminisztrációs kötelezettségek teljesítésére, valamint annak megállapítására, hogy a vis maior esemény által okozott kár lehetetlenné teszi számára egyes támogatási feltételek teljesítését. A támogatási feltételek teljesítését lehetetlenné tevő esemény, például amikor a tervezett tavaszi vetésű növényi kultúrák elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak. A vis maior esemény bejelentése 2010. június 9-e után is megtehető, emiatt külön jogkövetkezményre nem kell számítani. A vis maior esemény bejelentését – az előzőeknek megfelelően - nem annak bekövetkezésekor (mindazonáltal a tavaszi, nyár eleji időszakhoz képest nem is egy ésszerűtlenül hosszúra kitolt, pl. őszi időpontban), hanem akkor célszerű bejelenteni, amikor a vis maior esemény által okozott probléma már egyértelműen meghatározható. Javasoljuk, hogy a bejelentést olyan időpontban tegyék meg, amikor már biztosan megállapítható, hogy kipusztult a növénykultúra, vagy már bizonyos, hogy nem vethető el a tervezett növény, illetve nem kétséges, hogy a vis maior esemény a terület megfelelő kultúraállapotban tartását biztosan akadályozza. Olyan esetekben, amikor még esély van arra, hogy pl. a belvíz visszahúzódik, a bejelentéssel várjanak addig, amíg nincs kétségük a felől, hogy a probléma bizonyosan nem hárul el oly módon, hogy a támogatás feltételei teljesíthetőek legyenek. Igazoló dokumentumok: A „W0103” bejelentő felületen a vis maior eset tényét alátámasztó dokumentumokat meg kell jelölni. Árvíz és belvízkár esetén: Az ár- és belvíz miatt bekövetkezett vis maior eseményeket bejelentését az MVH és az MgSzH - az ügyfelek érdekében - egyszerűsített eljárásban kezeli Ennek értelmében az ügyfélnek elegendő az MVH honlapjáról elérhető elektronikus felületén bejelenteni az érintett parcellákra a vis maior esemény bekövetkezésének tényét, illetve bepipálni az „MgSzH igazolás” rubrikát (Ehhez a meghatalmazással rendelkező falugazdász vagy agrárkamarai tanácsadó ingyenes segítsége is igénybe vehető). Ezen bejelentés alapján az MgSzH kivizsgálja a vis maior eseményt annak eredményéről szakhatósági állásfoglalás formájában igazolást állít ki, amelynek egy-egy példányát megküldi a bejelentő (ügyfél) valamint az MVH részére. Az ügyfélnek tehát nem szükséges az MgSzH által kiadott igazolást külön az MVH területileg illetékes kirendeltségének megküldenie! Az egységes kérelemben bejelentett növényi kultúra megváltoztatása: Amennyiben a gazdálkodó valamely parcellája vis maiorral érintett, abban az esetben meg kell adnia azt a hasznosítási kódot, amely a vis maiorral érintett területen a valóságban is megtalálható. Ennek megfelelően, ha a tavaszi vetésű növényi kultúra elvetésére már nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű kultúra elpusztult és a területen nincsen növényi kultúra, akkor, javasoljuk, hogy a vis maior bejelentésre szolgáló elektronikus felületen az érintett terület hasznosítási kódját „Pihentetett terület”-re (PIH01) változtassa. Figyelem! Abban az esetben, amikor a „W0103” bejelentő felületen a vis maior bejelentéssel egyidejűleg az érintett terület hasznosítási kódját „pihentetettre” minősítette át, azonban később az derül ki, hogy a tavaszi vetésű kultúra elvetésére mégis van mód, a hasznosítás pontosítását a „W0102” felületen kell jelölni. Amennyiben az akadály elhárulása nem csak a terület bevethetőségét teszi lehetővé, hanem az egyéb támogatási feltételek betartását is, javasoljuk a vis maior kérelem visszavonását, ugyancsak a „W0103” elektronikus felületen. Az ilyen esetek száma csökkenthető, ha a vis maior bejelentésre nem elhamarkodottan kerül sor. Agrárkár-enyhítési rendszer keretében fennálló kárbejelentési kötelezettség Az agrár kárenyhítési rendszerben érvényes tagsággal rendelkező mezőgazdasági termelők a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtására való jogosultság megszerzéséhez – az előírt hozzájárulás-fizetési kötelezettség maradéktalan és határidőben való befizetése mellett –belvíz-, jégeső- vagy fagykár elszenvedése esetén határidőben be kell jelentsék a káreseményt az alábbiak szerint. Bejelentés módja: A káreseményt - az agrárkár-enyhítési eljárásról szóló 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet 2. számú melléklete szerinti adattartalommal - az MgSzH által a honlapján (www.mgszh.gov.hu) közzétett bejelentőlapon az MgSzH termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes területi szervéhez kell bejelenteni. Bejelentés határideje: A káreseményeket a káresemény bekövetkezésétől számított tíz naptári napon belül kell bejelenteni a termelő lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes MgSzH területi szervéhez. A káresemény bekövetkezésének időpontja a gyakorlatban azt az időpontot jeleni, amikortól a kár felmérhető, vagyis a termelő olyan helyzetbe kerül, hogy képes a káresemény megállapítására (pl. a tervezett tavaszi vetésű kultúrák elvetésére nincs lehetőség, vagy az őszi vetésű növények a vízborítás miatt kipusztultak). Kultúraváltás: Alapesetben az egységes kérelemben „pihentetett területként” bejelentett területek az agrárkárenyhítési-rendszerben nem vesznek részt (azokra vonatkozóan a termelőnek nem keletkezik befizetési kötelezettsége, és az ezen területeken bekövetkezett káreseményre kárenyhítő juttatás sem igényelhető). Amennyiben azonban a termelő vis maior esemény következtében kényszerült a kultúraváltásra és vis maior bejelentés keretében a hasznosítási kódot „pihentetettre” módosította az érintett terület vonatkozásában, részt vehet az agrárkár-enyhítési rendszerben (feltéve, hogy a rá vonatkozóan megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegét az MVH számlájára határidőben, maradéktalanul megfizeti). Figyelem! A vis maior bejelentése illetve a káresemény bejelentése két, egymástól független esemény, azokat külön-külön kell megtenni! Forrás: mvh