Biológiai növényvédelem

74 Misi

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #6891 hozzászólásra Szia bt66! Ne haragudj folyamatosan nézegetem a videókat és én szerintem a te ekéd nem fordít olyan szépen mint a Mezőcsáti . A Mezőcsáti trágyát forgat le te meg ha jól láttam elszáradt növénymaradványokat ,és ha a kész szántást figyelem a tiednél több minden fent maradt a szántás tetején. Ne haragudj nem az ekédet és a munkádat minősítem és a Mezőcsáti ekének sem akarok reklámot csinálni , csak a meglévő ekémet akarom lecserélni ezért érdeklődök és figyelgetem annyira.

Baka88

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Egy kis alternatív növényvédelem

.Feco.

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #602 hozzászólásra én nem a biogazdálkodásra, hanem inkább erre az ördögszekérre gondolom, hogy milyen növényeknél használják, meg hogy mekkora fejlettségig. Tényleg ilyen elképesztő gyorsan lehet vele menni? mondjuk a gerendelye elég magas, az soká töri a kukoricát... van másik cég is, aki ilyet árul froban:

Pintér Zoltán

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Lehet hogy ez lesz a jövő ? ! Hollwich és Kushner képzeletbeli forgatókönyve konkrét kronológiával illusztrálja, hogyan alakul majd át gyökeresen a világ építészete. A koncepció alappillérei a fenntartható építészet vívmányai mellett: az olajválság és a géntechnológia fejlődése. A képzeletbeli forgatókönyv legfontosabb állomásai a következők: 2015. Radikális nézetek jelennek meg az építészeti oktatásban, amelyek lényege, hogy az építészet is az ökológia részévé válik. Ennek értelmében egy épületre jellemző lesz majd: ADAPTÁCIÓ: az épület intelligensen alkalmazkodik a környezeti körülményekhez. BEÉPÍTETT ÖKOSZISZTÉMÁK: az épület szerkezetébe integrált élő rendszerek. ÉLŐ SZERKEZET: az épület szerkezete sokszor maga is élő, növényi anyag, amely képes a növekedésre. ÉLŐ TECHNOLÓGIA: az építészeti rendszerek az élő környezet részeként viselkednek. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK: a természet energiaforrásainak kreatív hasznosítása. SZIMULÁLT ÖKOSZISZTÉMÁK: az építészeti rendszerek leképezik a természetben található élő közösségeket.2022. New Yorkban megépül az első „Skygrove”, azaz a mangrovefa által inspirált szerkezettel épülő felhőkarcoló, amely a gyökérzethez hasonló támaszoknak köszönhetően minden természeti csapásnak ellenáll. Az épület elsőként testesíti meg a funkció és a forma olyan ötvözését, amely összekapcsolja a természetest és a mesterségest. 2046. Egy újonnan felfedezett technológia keretében a fotoszintézist integrálják egy elektromos berendezéssel; az ilyenformán módosított növények képesek áramtermelésre. 2064. Megjelennek az első olyan génmódosított fák, amelyek képesek energiát termelni. Ezek 5 év növekedés után megtermelik az épületek energiaszükségletének 80%-át. 2073. Kimerülnek a világ olajtartalékai: az olajalapú gazdaságnak vége. 2098. Az Egyesült Államokban bevezetik az új National Growth Building Code elnevezésű építési szabályozást, amelynek értelmében a városok növekedése az erdők fejlődését képezi le. A hagyományos várostervezést felváltja a természetes növekedés. 2108. Atlantában megépül Metrepolis, az első olyan város, amely teljes egészében tükrözi az új filozófiát. Metrepolisban a városi táj az erdőre emlékeztet: nincsenek a hagyományos értelemben vett városnegyedek, a város szerkezete függőlegesen rétegezett. A legfelső szint, a „lombkorona” energiát nyer a Napból, és vizet az esőből. A „lombkorona” a belvárosi részeken sűrűbb és magasabb, a külvárosokban ritkább és alacsonyabb. A város részeit a sűrűséggel jellemezhetjük: sűrűbb és kevésbé sűrű részek a jellemzők. A talajszinten nincsenek külön járdák és autóutak: olyan érzésünk van, mintha egy erdő talaján járnánk. A városban hidrogénmeghajtású egyszemélyes járművek közlekednek keresztül-kasul.A múltból itt maradt építészeti emlékek lassan részeivé válnak az új, növekedő szervezetnek; az energiatermelő növények beszövik a mesterséges épületszerkezeteket, így azok energiafogyasztókból maguk is energiatermelőkké válnak. Virágzó és élhető település jön létre; a város és a természet újra összeforr. Mai energiafogyasztásunk 40%-a a városi életmódhoz köthető energiafelhasználásnak köszönhető. Az új, intelligens energiatermelő növények ezt a fogyasztást maradéktalanul fedezik, emellett pedig tisztítják a város levegőjét. Az új, 22. századi város szellemi és gazdasági tőkéjét egyaránt a természettől kapja majd. Hollwich és Kushner azt vallják, hogy a múlt rongálásait csak a fejlődés teheti jóvá. A fejlődés azonban már nem pusztán technikai, hanem biológia innováció is. Az építészek, mérnökök és vizuális művészek felelőssége, hogy minél szélesebb körben terjesszék ezt az új megközelítést, amely az ember és a természet teljesen új alapokra helyezett viszonyából fakad majd. Az építészek elképzelése első hallásra több mint merész: azonban ha figyelembe vesszük a közelmúlt innovítav fejlesztéseit, talán még az is elképzelhető, hogy unokáink áramot fejlesztő fák alatt fognak sétálgatni. Földünk jövője érdekében is reménykedjünk benne, hogy így legyen! http://www.youtube.com/watch?v=7vtKyFsUtW8&feature=player_embedded

Pintér Zoltán

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Terra preta= fekete föld Hogy is van ez ??? Egy átlagos amerikai 24 holdnyi területen termesztett élelmiszert fogyaszt el évente, míg a városokban élő emberek ennél többet. A gazdák teljesen kimerítik a termőföldet azért, hogy versenyben maradjanak, és műtrágya szórásával igyekeznek növelni a terméshozamot. De Adriana Downie vegyészmérnöknek támadt egy elképzelése. Amely a szerves hulladékot arra használná, hogy elhárítsa a környezeti katasztrófát.”-A jelenlegi földművelési módszerek lepusztítják a termőtalajt és 25%-al növelik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, ezért megoldást kellett találnunk erre a problémára.” Downie technológiájának gyökerei egy réges rég elveszett termelési módszerben rejlenek. A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény. Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “- Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.” Joseph tudta ha udvari kísérletét technológia ként akarja átültetni a mezőgazdaságba rákell jönnie, hogy a szuper talaj miért áll össze ilyen darabossá. “- Amit láthatunk az a szénnek és az agyagnak egy nagyon összetett keveréke, az itt látható szemcsék segítenek a tápanyagoknak bejutni a növénybe és segítik a mikroorganizmusok fejlődését is, amelyek viszont a víz megtartásában működnek közre.” Joseph munkája segített feltörni a kódot, de a termelésnek kereskedelmi szintre való emeléséhez már vegyészmérnöki szakértelemre volt szükség. Adriana Downie azon vállalatok egyikénél dolgozik, amelyek azért versenyeznek, hogy tömegesen állítsák elő a feketeföld modern változatát. Úgy hiszik, hogy ez messze több lehet, mint egy szuper adottságokkal rendelkező műtrágya.”- Izgatottan gondolok erre a technológiára , mert hozzásegíthet a mezőgazdaság fenntartásához. Lehetővé téve az energia megtakarítást, amely az éghajlati változásokra gyakorol pozitív hatást.” Most lássuk, hogyan. Ez a technológia elégeti a városokból, gazdálkodásokból származó szerves hulladékot amik rothadásnak indulva, üvegházhatást okozó gázokat hozna létre. Downie eljárása nem egy szuper képességű műtrágyával ajándékoz meg minket, hanem egy környezetbarát módszerrel.”- Ez kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhasználjuk a bolygónkon keletkező rengeteg szerves hulladékot, nagyszerűen bővíthetnénk a termelést, ha a városok által létre hozott szerves hulladékból állítanánk elő azt az energiát amit a városok igényelnek.”Hamvasztás csak egy kicsit másképp. A szerves hulladékok égetésénél általában széndioxid keletkezik, ami a legkárosabb gázok egyike. A megoldás a pirolízis, az égésnek egy olyan fajtája, amely minimális oxigént használ fel. Normál égéskór a szén kötést hozva létre az oxigénnel széndioxidot alkot. Ennek az eljárásnak a keretein belül a kevesebb felhasznált oxigén miatt kevesebb széndioxid jön létre, helyette ez a technológia a szén jelentős részét illékony gázzá alakítja át. “-A hulladék egy tölcséren át esik a forgó kemencébe, ahogy áthalad rajta megszilárdul, felhasználva a hulladék hőjét amit a rendszerből visszanyerünk. Amint megszárad ki jön az égetőkemence végén és átlép a pirolízis kemencébe itt oxigén nélkül hevítjük fel az anyagot, ami kivonja belőle az illékony gázokat.”Az illékony gázok elégetése zöld elektromosságot hoz létre, ami csak járulékos haszna a technológiának. Végül a berendezés hátuljában kipottyan a bioszén. De van még egy nagy előnye, a pirolízis a bioszénben elszigeteli a még megmaradó szenet. A bioszén talajba való juttatása pedig megakadályozza, hogy a maradék szén a légkörbe jutva a környezetre káros széndioxiddá alakuljon. “- Kezdetben nem arra összpontosítottunk, hogy mennyire képes hosszútávon a szenet elszigetelni. De ahogy a technológia mélyére ástunk rájöttünk, hogy valójában ez egy nagy előny.” A lerakóhely és az égetés esetében a szén szerves hulladék formájában kerül a légkőrbe. Ha a bioszén magába zárja a szenet, akkor a gazdaságok óriási szénraktárokká válhatnának. Egyes tudósok véleménye szerint, ez segíthetne a globális felmelegedés visszafordításában. “- A bioszén haszna nem csak abban áll, hogy energiát termel, hanem lehetővé teszi a szén elraktározását a termőföldben.” A hulladékunk bioszénné történő átalakítása 21%-os kibocsátás csökkenést jelenthetne. Vajon a 4000 éves titok lenne a kulcs a jövő városainak megmentéséhez? Egy amerikai tudós lépésről lépésre megvizsgált húsz technológiát és kiválasztotta az öt legjobb ötletet, melyek megmenthetnék a holnap világát. A tét hatalmas. – Ez tényleg idő kérdése, és azt gyanítom ha visszatekintünk az elmúlt évszázadra, meglátjuk, hogy az amit korábban tettünk, most azt üzeni mindenkinek, hogy a jövőre való tekintettel élje az életét. Ez a mi holdra szállásunk, korunk Apolló programja. - Most a technológiák közti versenyben elérkezett a pillanat, amikor dönteni kell arról, hogy a nyerő ötösből melyik élvezi az elsőbbséget. ECOPOLIS Forrás: discoverySCIENCE