Földművelés

Pintér Zoltán

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Terra preta= fekete föld Hogy is van ez ??? Egy átlagos amerikai 24 holdnyi területen termesztett élelmiszert fogyaszt el évente, míg a városokban élő emberek ennél többet. A gazdák teljesen kimerítik a termőföldet azért, hogy versenyben maradjanak, és műtrágya szórásával igyekeznek növelni a terméshozamot. De Adriana Downie vegyészmérnöknek támadt egy elképzelése. Amely a szerves hulladékot arra használná, hogy elhárítsa a környezeti katasztrófát.”-A jelenlegi földművelési módszerek lepusztítják a termőtalajt és 25%-al növelik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, ezért megoldást kellett találnunk erre a problémára.” Downie technológiájának gyökerei egy réges rég elveszett termelési módszerben rejlenek. A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény. Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “- Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.” Joseph tudta ha udvari kísérletét technológia ként akarja átültetni a mezőgazdaságba rákell jönnie, hogy a szuper talaj miért áll össze ilyen darabossá. “- Amit láthatunk az a szénnek és az agyagnak egy nagyon összetett keveréke, az itt látható szemcsék segítenek a tápanyagoknak bejutni a növénybe és segítik a mikroorganizmusok fejlődését is, amelyek viszont a víz megtartásában működnek közre.” Joseph munkája segített feltörni a kódot, de a termelésnek kereskedelmi szintre való emeléséhez már vegyészmérnöki szakértelemre volt szükség. Adriana Downie azon vállalatok egyikénél dolgozik, amelyek azért versenyeznek, hogy tömegesen állítsák elő a feketeföld modern változatát. Úgy hiszik, hogy ez messze több lehet, mint egy szuper adottságokkal rendelkező műtrágya.”- Izgatottan gondolok erre a technológiára , mert hozzásegíthet a mezőgazdaság fenntartásához. Lehetővé téve az energia megtakarítást, amely az éghajlati változásokra gyakorol pozitív hatást.” Most lássuk, hogyan. Ez a technológia elégeti a városokból, gazdálkodásokból származó szerves hulladékot amik rothadásnak indulva, üvegházhatást okozó gázokat hozna létre. Downie eljárása nem egy szuper képességű műtrágyával ajándékoz meg minket, hanem egy környezetbarát módszerrel.”- Ez kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhasználjuk a bolygónkon keletkező rengeteg szerves hulladékot, nagyszerűen bővíthetnénk a termelést, ha a városok által létre hozott szerves hulladékból állítanánk elő azt az energiát amit a városok igényelnek.”Hamvasztás csak egy kicsit másképp. A szerves hulladékok égetésénél általában széndioxid keletkezik, ami a legkárosabb gázok egyike. A megoldás a pirolízis, az égésnek egy olyan fajtája, amely minimális oxigént használ fel. Normál égéskór a szén kötést hozva létre az oxigénnel széndioxidot alkot. Ennek az eljárásnak a keretein belül a kevesebb felhasznált oxigén miatt kevesebb széndioxid jön létre, helyette ez a technológia a szén jelentős részét illékony gázzá alakítja át. “-A hulladék egy tölcséren át esik a forgó kemencébe, ahogy áthalad rajta megszilárdul, felhasználva a hulladék hőjét amit a rendszerből visszanyerünk. Amint megszárad ki jön az égetőkemence végén és átlép a pirolízis kemencébe itt oxigén nélkül hevítjük fel az anyagot, ami kivonja belőle az illékony gázokat.”Az illékony gázok elégetése zöld elektromosságot hoz létre, ami csak járulékos haszna a technológiának. Végül a berendezés hátuljában kipottyan a bioszén. De van még egy nagy előnye, a pirolízis a bioszénben elszigeteli a még megmaradó szenet. A bioszén talajba való juttatása pedig megakadályozza, hogy a maradék szén a légkörbe jutva a környezetre káros széndioxiddá alakuljon. “- Kezdetben nem arra összpontosítottunk, hogy mennyire képes hosszútávon a szenet elszigetelni. De ahogy a technológia mélyére ástunk rájöttünk, hogy valójában ez egy nagy előny.” A lerakóhely és az égetés esetében a szén szerves hulladék formájában kerül a légkőrbe. Ha a bioszén magába zárja a szenet, akkor a gazdaságok óriási szénraktárokká válhatnának. Egyes tudósok véleménye szerint, ez segíthetne a globális felmelegedés visszafordításában. “- A bioszén haszna nem csak abban áll, hogy energiát termel, hanem lehetővé teszi a szén elraktározását a termőföldben.” A hulladékunk bioszénné történő átalakítása 21%-os kibocsátás csökkenést jelenthetne. Vajon a 4000 éves titok lenne a kulcs a jövő városainak megmentéséhez? Egy amerikai tudós lépésről lépésre megvizsgált húsz technológiát és kiválasztotta az öt legjobb ötletet, melyek megmenthetnék a holnap világát. A tét hatalmas. – Ez tényleg idő kérdése, és azt gyanítom ha visszatekintünk az elmúlt évszázadra, meglátjuk, hogy az amit korábban tettünk, most azt üzeni mindenkinek, hogy a jövőre való tekintettel élje az életét. Ez a mi holdra szállásunk, korunk Apolló programja. - Most a technológiák közti versenyben elérkezett a pillanat, amikor dönteni kell arról, hogy a nyerő ötösből melyik élvezi az elsőbbséget. ECOPOLIS Forrás: discoverySCIENCE

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

.../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:46

37/2010. (IV. 13.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. §-a (2) bekezdésének 5. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) és f) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése a következő l)-t) pontokkal egészül ki: [A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének az alábbi tárgyköröket szabályozó, közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki:] „l) az élelmiszerek előállítása során felhasználható extrakciós oldószerekről szóló 14. melléklet, m) az étolajokban, zsírokban, valamint hozzáadott étolajat és zsírt tartalmazó élelmiszerekben megengedett erukasav-tartalomról szóló 15. melléklet, n) a gyorsfagyasztott élelmiszerekről szóló 16. melléklet, o) a gyorsfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzésére vonatkozó mintavételi eljárásról és vizsgálati módszerről szóló 17. melléklet, p) a kávé- és cikóriakivonatokról szóló 18. melléklet, q) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről szóló 19. melléklet, r) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékekről szóló 20. melléklet, s) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém termékekről szóló 21. melléklet, t) a részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt, tartós tejtermékekről (sűrített tej és tejpor) szóló 22. melléklet.” (2) Az R. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) I. kötetének nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásait e rendelet következő mellékleteiben adom ki: a) a húskészítményekről szóló 12. melléklet, b) a tejtermékekről szóló 13. melléklet.” 2. § (1) Az R. 2. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendeletben szereplő 1-3/51-1 számú előírásnak megfelelő, de e rendelet 13. melléklete szerinti előírásnak nem megfelelő jelölésű termékek 2011. október 31-ig előállíthatóak, és az addig előállított termékek ezt az időpontot követően is forgalomba hozhatóak.” (2) Az R. 2. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelethez az európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. március 12-én megjelent helyesbítés szerinti „sovány (fölözött) tej”, illetve „zsírszegény tej” megjelölésnek nem megfelelő, de a helyesbítést megelőzően ezen tanácsi rendelet „fölözött tej”, illetve „félzsíros tej” megjelölésének megfelelő jelöléssel előállított csomagoló anyagok 2011. október 31-ig felhasználhatóak.” 3. § (1) Az R. 3. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „l) a Tanács 2001/112/EK irányelve (2001. december 20.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről és az ezt módosító, a Bizottság 2009/106/EK irányelve;” (2) Az R. 3. §-a a következő q)-y) pontokkal egészül ki: [Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:] „q) az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; r) a Tanács 76/621/EGK irányelve (1976. július 20.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről; s) a Tanács 89/108/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; t) a Bizottság 92/2/EGK irányelve (1992. január 13.) az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról; u) az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról; v) az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről; w) a Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról; x) a Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről; y) a Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről valamint az ezt módosító, a Tanács 2007/61/EK irányelve.” 4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § A 12. és 13. mellékleteknek a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.” 5. § (1) Az R. e rendelet 1-10. melléklete szerinti 13-22. melléklettel egészül ki. (2) Az R. 5. melléklete e rendelet 11. melléklete szerint módosul. (3) Az R. 11. melléklete e rendelet 12. melléklete szerint módosul. 6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. (2) Az 5. § (3) bekezdése és a 12. melléklet 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti az R. 2. §-a (9) bekezdésének a)-c) pontja. (4) E rendelet hatálybalépése napján hatályát veszti a) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 13. sora; b) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 34., 36., 38. és 45. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 57/2006. (VIII. 4.) FVM rendelet; c) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 39., 40., 42. és 44. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 79/2006. (XI. 17.) FVM rendelet Mellékletében szereplő „Kávé- és cikóriakivonatok” 1-3-1999/4 számú előírás, „Az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékek” 1-3-2000/36 számú előírás, az „Emberi fogyasztásra szánt egyes cukortermékek” 1-3-2001/111 számú előírás, az „Emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém” 1-3-001/113 számú előírás; d) a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet mellékletének 70. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv közösségi előírások átvételét megvalósító kötelező előírásairól szóló 56/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 68/2008. (V. 16.) FVM rendelet; e) a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet Mellékletének 2. sora, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosításáról szóló 140/2008. (X. 30.) FVM rendelet. (5) E rendelet 2011. január 2-án hatályát veszti. 7. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/32/EK irányelve (2009. április 23.) az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; b) a Tanács 76/621/EGK irányelve (1976. július 20.) a közvetlenül emberi fogyasztásra szánt olajok (étolajok) és zsírok (étkezési zsírok), valamint a hozzáadott olajokat és zsírokat tartalmazó élelmiszerek erukasav-tartalma legmagasabb szintjének rögzítéséről; c) a Tanács 89/108/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi fogyasztásra szánt gyorsfagyasztott élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; d) a Bizottság 92/2/EGK irányelve (1992. január 13.) az emberi fogyasztásra szánt mélyfagyasztott élelmiszerek hőmérsékletének hatósági ellenőrzéséhez szükséges mintavételi eljárás és közösségi vizsgálati módszer meghatározásáról; e) az Európai Parlament és a Tanács 1999/4/EK irányelve (1999. február 22.) a kávé- és a cikóriakivonatokról; f) az Európai Parlament és a Tanács 2000/36/EK irányelve (2000. június 23.) az emberi fogyasztásra szánt kakaó- és csokoládétermékekről; g) a Tanács 2001/111/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról; h) a Tanács 2001/113/EK irányelve (2001. december 20.) az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsdzsemekről, zselékről, marmeládokról és a cukrozott gesztenyekrémről; i) a Tanács 2001/114/EK irányelve (2001. december 20.) egyes emberi fogyasztásra szánt, részben vagy teljesen dehidratált tartós tejekről, valamint az ezt módosító, a Tanács 2007/61/EK irányelve; j) a Bizottság 2009/106/EK irányelve (2009. augusztus 14.) a gyümölcslevekről és egyes hasonló, emberi fogyasztásra szánt termékekről szóló 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról. Kapcsolódó linkek: A jogszabály mellékletei a Magyar Közlöny 2010/52. számában olvashatók (PDF) Kapcsolódó cikkek: 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=957&articleID=15744&ctag=articlelist&iid=1

Richard.

2014. október 15., csütörtök 11:46

Egyébként a szántás nélküli földművelés,nem éppen a pockokat támogatja? ahol sok a pocokkár,ott,h,műveltek ősszel? nem a szántás hiánya okozhatja néhol? azt másokhoz is bemegy onnan a rágicsáló. szántáskor rengteg pocok,meg fél vödör kukorica +búza hever helyenként a földön,mikor kidül a spájz oldala.. Ha nem volna szántva,fele bizti túlélné,azt jön az invázió? mert erről a média nem beszél. arrol viszon igen,h, a jövő a szántás nélküli földművelés.ja,időben elvégezni sem rossz. gyorsabb mint szántani. persze,a gépet is el kell adni,gondolom. De a pockot,kik forgalmazzák?

moly

2014. október 15., csütörtök 11:43

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/2009. (IV. 07.) számú KÖZLEMÉNYE az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható 2008. évi kiegészítő támogatás kifizetésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének szabályairól I. A közlemény célja A 2008. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet alapján a támogatás kifizetéséhez az alábbiakban részletezett jelentéseket kell elkészíteni és benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). II. Az energianövények termelőire vonatkozó jelentési kötelezettség A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyagnak az elismert piaci szereplőhöz történt leszállítását követően az alábbi nyomtatvány benyújtásával: 􀂃 K0950 számú formanyomtatvány – Jelentés a betakarított alapanyag mennyiségéről és szállításáról (1. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Figyelem! A jelentést alá kell írnia mind a termelőnek, mind az elismert piaci szereplőnek. A Felek együttes aláírása nélkül a jelentés érvénytelen! III. Az elismert elsődleges feldolgozókra és elismert felvásárlókra vonatkozó jelentési kötelezettségek a) Az elismert piaci szereplők között történő alapanyag átadásról (eladásról) az alapanyag értékesítője (eladója) értesíti az MVH-t az alábbiak szerint: 􀂃 K0952 számú formanyomtatvány – Jelentés az átvett alapanyag értékesítéséről (2. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: a jelentéseket – az eladásokat követően – folyamatosan lehet benyújtani Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagok eladását úgy szükséges ütemezni, hogy biztosítva legyen az alapanyagnak legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig történő elsődleges feldolgozása! b) Az elsődleges feldolgozóknak az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet); 􀂃 K0954 számú formanyomtatvány – Végtermék előállítási adatai (4. számú melléklet). A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a szerződésekben meghatározott végtermékké! V. Az alapanyag saját üzemben történő felhasználásának szabályai az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 8. fejezetének 7. szakasza értelmében Azon termelőknek, akik az energetikai célból termesztett energianövényeket saját mezőgazdasági üzemükben használják/dolgozzák fel, a következő feltételeket kell teljesíteniük: i. Kizárólag az alábbi KN-kódú alapanyagokat használhatják fel: − ex 0602 90 41 rövid vágásfordulójú fák − 1201 00 90-, − 1205 10 90-, − 1205 90 00-, − 1206 00 91-, − 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények. ii. Az alapanyag feldolgozásának/felhasználásának kötelezettsége elsődlegesen a tüzelőanyagként saját mezőgazdasági üzemük fűtésére, a mezőgazdasági üzemben energia vagy bioüzemanyag előállítására, illetve az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN kód által szabályozott biogázzá történő átalakítására terjed ki. iii. A termelő köteles az alapanyag felhasználásáról, alapanyag fajtánként külön nyilvántartást vezetni, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: − alapanyag-készlet adatait, − a felhasznált alapanyag és az abból kapott végtermékek, társtermékek és melléktermékek típusát és mennyiségét, − a feldolgozás során keletkező hulladék típusát és mennyiségét, − megsemmisített mennyiségeket és a megsemmisítés okait. A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyag leszállítását követően az alábbiak szerint: 􀂃 K0951 számú formanyomtatvány – Beszállítási nyilatkozat (saját felhasználású alapanyag esetén) (5. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Az alapanyagot saját mezőgazdasági üzemükben felhasználó termelőknek az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a saját felhasználásról szóló nyilatkozatban meghatározott végtermékké! VI. Reprezentatív hozam teljesítése Annak érdekében, hogy a termelő az energianövény kiegészítő támogatásra jogosulttá váljon, teljesítenie kell minden szerződött növénykultúrára vonatkozóan az FVM által előírt – megyei bontású – reprezentatív hozamokat (6. számú melléklet). A 2008. évre vonatkozó reprezentatív hozamok megtekinthetőek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben a termelőnek több megyében is található azonos növénykultúrával bevetett területe, akkor a reprezentatív hozamok az adott megyé(k)hez tartozó percellá(k)ról beszállított alapanyagok alapján kerül kiszámításra. VII. A közlemény hatálya Jelen közlemény az MVH honlapján történő közzététele napján lép hatályba. VIII. Kapcsolódó jogszabályok és közlemény − a Tanács 2003. szeptember 29.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1782/2003/EK rendelete; − a Bizottság 2004. október 29.-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete; − a Bizottság 2004. április 21.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete; − a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; − a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; − a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet; − az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; − a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások kérelmének benyújtásáról szóló 55/2008. (IV. 30.) számú MVH közlemény. További információ a www.mvh.gov.hu honlapon található, valamint az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető. Budapest, 2009. április 7. Margittai Miklós elnök