fácán

A fácán (Phasianus colchicus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj. A fácán hímjét kakasnak, nőstényét tyúknak, fiataljait csirkéknek nevezzük. A nőivarú fiatalok a jércék. A faj nevében szereplő colchicus jelző Kolkhisz vidékére utal, amely a Kaukázus környékén található és amely a fácán eredeti elterjedési területének nyugati végpontja volt. Hazánkba betelepítették. Állománya hazánkban a '70-es évektől folyamatos, lassú csökkenést mutat.

Kapcsolódó címkék: állategészségügy, Állattartás, Állattenyésztés, vadász, vadászat, vadászati törvény, vadászpuska, vadgazdálkodás, vadkárbecslés, vadkárelhárítás, vadkerítés, vadriasztó,

Apróhirdetések

  • Élőállat szállítás
    Élőállatszállítás,pótkocsi,sertés,szarvasmarha,baromfi,Európai Unió,Agrárlogisztika,juh,vaddisznóhajtás,,Ford,autó,fácán

    Élőállat Szállítás,szarvasmarha,ló,sertés,juh,baromfi,élővad/gím,dám,vaddisznó,muflon,vadkacsa,fácán./stb.bel és külföldre,8-órát meghaladó időtartamban is,EU-s...

Hozzászólások

  • Vadkártérítés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | endypapa

    Válasz #706 hozzászólásra Biztos ami biztos berakom ide. 2013. 08. 14. 15:01 Gazda1 Hadzsy Úr! Önnek is feltenném a kérdést, mivel foglalkozik, valamint mi a kapcsolata a vadászattal? 2013. 08. 14. 15:00 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Már értem miért úgy gondolkodik ahogy. Könyvből kitanulja a frankót, egész héten ül az asztala mögött és a szemellenzőt föltéve filozófál a témáról. Jópár HIVATÁSOS VADÁSZ ismerősöm van, és egész más nekik is a gondolkodásuk e témáról. A legfelháborítóbb, ahogy önön igazolására, más zsebében kotorászik. Azt hittem, mikor e témára akadtam, hogy valódi párbeszédre számíthatok, de ön képviseli a tipikus szemellenzős "kocavadsz" társadalmat. Részemról lezárom a beszélgetést Üdvözlettel: Pettendi Miklós 2013. 08. 14. 14:58 Gazda1 Pólik Úr! Önnek végülis a vadászat/gazdálkodás mely részébe lát bele? 2013. 08. 14. 14:15 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1 úr! Egy toxikológiai vizsgálatokat végző vállalatnál dolgozom, de kérem ne vegye tőlem zokon, ha nem árulok el több részletet a munkámról. 2013. 08. 14. 14:02 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön mivel is foglakozik? 2013. 08. 14. 13:52 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1! Nem vagyok tagja egy vadásztársaságnak sem... 2013. 08. 14. 13:51 Pólik Sándor Amennyire ki tudom hámozni az Adattárból, kb. 4 milliárd forint. Másik kérdésére kérdéssel válaszolnék: legyen szíves mondja meg, hogy mit vessek a földembe! Erre ugye nem lehet konkrét feleletet adni, mert attól függ, milyen a föld, milyen gépparkom, értékesítési lehetőségem, raktárkapacitásom, állataim, stb. vannak. Az Ön kérdésére tehát az a válasz, hogy attól függ. Ennél konkrétabbat a Tudományos Akadémia sem tud mondani. 2013. 08. 14. 13:44 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön vadkárban gazdag területen vadászik? Az Ön vadásztársaságában mennyi a megengedett? Az ütemtervet ki tervezi meg? 2013. 08. 14. 13:26 Gazda1 Pólik Úrtól kérdezném, hogy mennyi is a vadászok által beleinvesztált pénz abban a bizonyos 20 milliárd Ft-ban? 2013. 08. 14. 13:22 Gazda1 Tisztelt Hozzászóló Vadászok! Kérem részletezzék, hogy esetlegesen mint gazdálkodó vadász mennyi számú vadat lőhetnék le egy évben (őz, szarvas, disznó). Konkrétumokat kérek! 2013. 08. 14. 12:54 Hadzsy János Tisztelt uraim! Számot ugyan nem tudok mondani azonban biztosan vannak szakemberek, akik fillérre meg tudják határozni menyibe kerül egy nyúl vagy fácán felnevelése, ugyan úgy, mint ahogy a gazda is ki tudja számítani egy krumpli termesztési árát. Ez egyszerű matematika. A kerítés is megoldás, de az olyasmi lenne mintha minden folyót csőbe vezetnénk, hogy több hely legyen autókat parkolni. A vadász nem csak patront vesz a boltba, és ezt a vadászok nagyon is jól tudják, azoknak akik, így gondolkodnak, ezt nem érdemes tételesen magyarázni, kár a gőzért. Biztos vagyok azonban abban, hogy ha felhagyunk a kiöntött tej feletti siránkozással és a "legközelebb mittudoménmitcsinálokkal" és együttes ésszel és erővel teszünk is valamit megoldhatjuk a problémát. 2013. 08. 14. 11:43 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Azért javaslom a közös alapot, mert a Vadászati Törvény általam korábban már hivatkozott paragrafusai szerint a vadgazdálkodónak és a föld használójának egyaránt vannak jogai és kötelezettségei a vadkár megelőzésében és elhárításában. Ha a kár mégis bekövetkezik, abban mindkét félnek lehet felelőssége. Tisztelt Kiskertész úr (vagy Tisztelt Kiskertész asszony)! Ön tényleg azt hiszi, hogy a vadásznak két költsége van: a lőszer és a tagdíj? A tanfolyam, a vizsga, a vadászjegy, a puska, a szekrény, az orvosi vizsgálat, a vadőr bére és közterhei, a bérleti díj, a krotália, a vadtakarmány, az üzemanyag, a vadföldművelés is ide tartozik. Tisztelt Gazda1 úr/asszony! Ha teljesen biztos az igazában, akkor pereljen nyugodtan. Somfalvi Ervin egyszer már összefoglalta, hogy mi lehet ennek a következménye: http://huntingpress.eu/magazin/ki_fizet_a_vegen_1 "Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez?" - kérdi Ön. Megmondom, ez úgy van hogy a vadgazdálkodás éves bevétele kb. 20 milliárd, a mezőgazdaságé meg 2000 milliárd forint. 2013. 08. 13. 21:06 Gazda1 Üdvözlök Mindenkit! A vadásztársaságok, ha összefognának a gazdákkal és lekerítenék az erdőket, + a vadállományt a termőföld tényleges eltartóképességéhez igazítanák sok bosszúságtól megszabadulnának. Én ezt már felvetettem a hely vadásztársaságnak, sőt felajánlottam, hogy a munkagéppel megközelíthető helyeken kifúrom a kerítés építéshez szükséges lyukakat, a szükséges oszlopokat felszállítom, nekik csak az oszlop, drót, munka költségük lett volna, amit el is tudtak volna számolni. A következő választ kaptam: mit gondolok én mennyi munka, pénz lenne ezt megcsinálni, a társaság nagy része nyugdíjas, mit gondolok, hogy majd őket dolgoztatni, az erdőbe sem bírnak felmenni. A vadkár esetén mi a válasz a gazdának?, ha nem akarsz vadkárt kerítsd be. Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez. Kérdezem én melyiket kifizetődőbb megcsinálni, fajlagosan melyiknek kisebb a költsége? Ameddig ez a hozzá állás lesz a vadásztársaságokban a helyzet nem fog változni, sőt rosszabb lesz. Vadban okozott kár. Lehet itt a gazdákat szidni, hogy ezt meg azt csinálnak, de a vadászok portáján is szét lehet nézni, kezdve a villantós hivatalos vadászokról, az egy tár/ egy vad módszerig. Önök mint vadászok egy drága SPORTot űznek, én mind gazda megélni próbálok, lehet érezni merre is billen a mérleg. Kíváncsi lennék, hogy mennyi is egy nagyvad előállítási költsége? De gondolom erre nem tudnak válaszolni, mert úgyis én etetem őket. Ezeket a sorokat 1 összetört motor, 2 összetört autó, 1db 10Ha 100%-an tönkretett napraforgó táblám eseményei után írom. Minden esetben partner voltam az elhárításban, a kártérítés során sem vertem az asztalt a károm 50%-át kértem, amiből végül is a jó szomszédi viszony miatt 30%-lett. Én ennél többet nem tudok tenni de, azt meg ígérhetem, hogy a jövőbeni károk bekövetkezése után a gatyát is le fogom perelni a társaságról. 2013. 08. 13. 19:20 Kiskertész Üdv, a vadásznak mennyibe kerül a vad felnevelése ? Nekem kevés földem, dolgozok mellette, váltva forgóba szokott lenni káposzta, cékla, tök, kukorica, szántani kell, vetőmagot venni kell, kapálni kell víztársulásnak fizetni kell, kamarának fizetni kell, öntözni muszáj , adózni kell, piacon fizetni kell, őrizni is kell. A vadász meg vesz egy doboz töltényt és lő, meg fizet tagdíjat. Nálunk vadkárt nem fizetnek, nekem 3 éve tartoznak pedig a vadászmester 96%os vadkárt ismert el, és meg is egyeztünk. Volt kint haj, vadriasztó büdös por, meg szivacs, rémzsinór, ember formájú madár ijesztő. Itt a terület kb. 150 hektár , nagyon túl vannak szaporodva benne a disznók, az őzek a dámok és a nyulak , van kint 20 les, de csak rókákat lőnek. http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.308016&lon=19.395568&z=16&m=b 2013. 08. 13. 14:53 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! 1. A vegyszerek nem az éhhaláltól mentik meg a Világot, hanem a profit szerzés eszköze, viszont megöli a Világot. 2. Boldog lennék, ha annyi apróvadunk lenne mint az angoloknak és a franciáknak. A fogoly a mai napig vadászható, a mezei nyulat a személyzet lövi, annyi van. Lehetőséget biztosítanak a beporzó rovarok túlélésére, nem pedig a lemérgezésük a cél. 3. Kérem ne tessék elfelejteni, hogy aki vegyszert akar eladni, annak érdeke, hogy ideológiát gyártson a használatához. 4. Remélem az unokáit is megtudja majd győzni, hogy miért kell szétvegyszerezni a Világot, miközben az utódokat megfosztják az alapelemektől, mint tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj. 2013. 08. 13. 14:36 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Csak elkülönítve tartom ezt a felvetést elfogadhatónak! A vadgazdálkodók fizetnek egy alapba, amiből a vad által okozott kárt térítenék meg, és a parasztok egy másik alapba fizetnének, amiből a vadban okozott kárt térítenék meg, a vadgazdálkodóknak. 2013. 08. 13. 14:21 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Komolyan gondolom. Aszálykár-térítésre sem jogosult az a gazdálkodó, aki nem fizeti be a maga részét a kárenyhítési alapba. A casco biztosítás sem fizet kár esetén, ha a biztosított nem fizette a biztosítási díjat. Nem azt javasoltam, hogy a károsult gazdák évről-évre annyit fizessenek be, mint az általuk elszenvedett kár! Éppen ellenkezőleg: az egyes szereplőknek külön-külön sokkal kevesebbet kellene befizetniük, mint a keletkezett kár értéke, az alapban mégis több pénz gyűlne össze, mint ami a kárrendezéshez szükséges. És még valami: az alap nem csak a vadkárok, hanem a vadban okozott károk megtérítésére is szolgálna. Lenne aki helyt álljon a mérgezésekért, bálamadzagos balesetekért, elkaszált fészekaljakért. Mert ha a gazdáknak joggal fáj a kitúrt kukorica, akkor nekünk is joggal fájnak az előbbi esetek! 2013. 08. 13. 13:49 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Enyhén szólva fura a javaslata. A támogatás első sorban a piaci esélyegyenlőséget hivatott korrigálni. Az említett természeti károkra külön alapba, kötelező jelleggel fizetnünk kell. Azt nem gondolhatja komolyan, hogy én fizessek egy alapba, amiből a nekem okozott kár ellenértékét, gyakorlatilag magamnak térítem aztán meg. 2013. 08. 13. 13:41 Endy.papa "Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni!" Ennél misem lenne egyszerűbb. A vadásztársaság fizesse ki becsülettel mindig a vad által okozott, kárszakértő által felbecsült kárt vita nélkül, (ilyet még soha sem tapasztaltam) és én is, szerintem majdnem minden gazdatársammal (mert "fafejűek itt is akadnak) szívesen megtérítenénk vita nélkül a munkánk során, esetlegesen, a vadban keletkezett kárt. Üdvözlettel Pettendi Miklós 2013. 08. 13. 13:28 Pólik Sándor Először is egyenlő feltételeket kellene teremteni a mező- és vadgazdálkodásban. Értem ezalatt azt, hogy a gazdák ugye kapják a területalapú támogatást, tudomásom szerint azért, hogy a mezőgazdasági termelésre ható negatív tényezők (aszály, jégverés, sáskajárás, belvíz, stb.) hatását valamennyire ellensúlyozzák. A vadgazdálkodásra ható negatív tényezők (rossz időjárás, orvvadászat, bérvadászok elmaradása, stb.) negatív hatásait ezzel szemben nem ellensúlyozza semmi. Az én javaslatom, hogy egy káralapot kéne létrehozni. Ebbe bele kerülhetne a területalapú-támogatások mondjuk fél százaléka (kb 1.7 Mrd HUF), fizetnének bele a vadgazdálkodók és az állam is. Lehetne ez a befizetés bevétel-, taglétszám, vagy területarányos is. A vadkárt, vadászati kárt és vadban okozott kárt ebből az alapból kéne kifizetni egy független hatóságnak. Ez által elkerülhető volna, hogy a gazdák és a vadászok között elmérgesedjen a viszony a meg nem fizetett károk miatt. 2013. 08. 13. 12:43 Hadzsy János Tisztelt uraim! Nem az a kérdés hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás' nem arról kell beszélni, hogy kinek nagyobb a kára, hogy ki kezdte előbb és ki ütött vissza... stb. A kár az kár, és ha tisztességesen állnak hozzá a felek, akkor minden kárt meg kell téríteni. Van persze sok más áthidaló megoldás is, de arról egymásközt kell a feleknek megegyezniük! Ami a vadban eset kár nagyságát illeti melyik gazdálkodó tud egy hektárrol egy közepes szarvasbika értékű bármilyen növényt betakaritani? Ugyanis, nincs az a szarvasbika, amely egy hektárnyi vetést lelegel akár egész élete során. Mindezt még lehetne tovább is fokozni és boncolgatni, de annak nincs értelme. Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni! 2013. 08. 13. 12:14 Endy.papa Tisztelt Farkas Tibor! A vegyszerek: Mikor a növ.véd. tanfolyamra jártam, a tanárunk erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a világ népessége akkora, hogy e szerek használata nélkül, eltarthatatlan lenne. Tehát el kell döntenünk, hogy esszük a vegyszeres terményeket, szennyezzük a környezetet, vagy nagyrészünk a születés után nem sokkal éhenhal. Műholdról nézve az nem látszik sajnos, hogy az említett országokban, mindenki saját maga gazdálkodik a földjein a vaddal, és kb. tizede a vadállomány a hazainak. Tisztelt Pólik Sándor! Nálunk a vadgazda, szóba sem áll a termelővel, ha minimum felszalagozott, sörösdobozolt zsinórral be nem keríti a földjét. 2013. 08. 13. 11:18 Pólik Sándor A vadkárok megelőzéséért nem csak a vadászatra jogosult felel, hanem a gazdálkodó is, ezt pontosan tartalmazza a Vadászati törvény 78. és 79. §-a. A bálamadzagról: nem tudok olyan esetről, amikor a vadászatra jogosult "kötelezte" volna a gazdát, hogy bálamadzaggal kerítse be a földjét. Erre nem adnak lehetőséget a jogszabályok. 2013. 08. 13. 10:56 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! Mindenkinek igaza lehet, de egy apróvadas területen a mezőgazdasági termelés vadban, élővilágban, vízben, talajban, méhekben okozott kártétele olyan mértékű, ami pénzben nehezen fejezhető ki. Sok esetben csak évek múlva fog kiütközni mint pl. a glifozátok megjelenése az emberekben, ivóvízben(http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_soveny_tuloldalan. Ajánlom egy korábbi cikk elolvasását:) Megjegyezném, hogy felelősséggel csak olyasmiért lehet tartozni, ami az irányításunk alatt van. A vad pont nem ilyen. A termelők támogatást kapnak egy sor kárra, amiről nem tehet senki és a vadat pedig úgy kezelik mintha egy idegen lény lenne, aki csak kárt okoz. A haszonról pedig csak annyit, hogy ha a mezőgazdaság annyi hasznot hozna, mint a vadgazdálkodás, már régen éhen haltak volna a termelők. Csak javasolni tudom, hogy kérem nézzen körül Angliában, Franciaországban ha csak az internet műholdas felvételein keresztül is és látni fogja a különbséget a mezőgazdasági környezet fenntartása terén. Nem irtottak ki mindent, ahogy nálunk teszik. Szóval élni és élni hagyni a természetet is. 2013. 08. 13. 10:46 Endy.papa A disznó esete, ami a kedélyeket korbácsolta! Az fel sem merült senkiben, hogy egy lőtt vadról van szó, amit esetleg egy trehány vadász, "elfelejtett" megkeresni. Az teljesen kizárható, hogy egy egészséges vad, egy ílyen gépbe kerüljön. A madzagról, csak annyit, hogy Önök követelik meg a mezógazdasági területek bekerítését íly módon, ezért egyből egy gazdát okolni a vadban keletkezett kárért elsődlegesen, megint aggályokat vet fel. 2013. 08. 13. 10:24 Endy.papa Tistelt Pólik Úr! "Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért?" A vad lehet, hogy közös tulajdon, de önök felelnek érte, és ezért a hasznot is önök húzzák. A mezőgazdasági munkák végzése közben, a vadban keletkezett kár, század része sincs, a vad által okozott, és Önök által meg nem térített kárnak. 2013. 08. 12. 19:17 Pólik Sándor Tisztelt Hadzsy úr! Önhöz hasonlóan a párbeszéd híve vagyok. A diskurzushoz azonban elengedhetetlennek tartom, hogy ne jelentsünk ki olyan dolgokat, amik nem igazak. Csala úr általam cáfolt állításai ilyenek voltak. Örülnék, ha folytatódna a párbeszéd. Tisztelettel, Pólik Sándor 2013. 08. 12. 12:16 Hadzsy János Tisztelt uraim! minden elismerésem Csala úrnak hiszen ő az első gazdálkodó aki, nem vadász létére hozzászólt egy ilyen, gyakorlatilag közérdekű témához, mint a vadban eset kár illetve a vad által okozott kár problematikája. Végre elkezdtünk beszélni egymással és nem elbeszélni egymás mellett! Ez nagy szó! Azonban ne esünk a ló túloldalára, ne egymásra mutogassunk hanem próbáljunk közösen mindenki számára megfelelő megoldást találni. nem az a fontos kinek szól a pacsirta, hanem hogy rábírjuk, hogy minél szebben és tovább énekeljen!! 2013. 08. 12. 10:18 Pólik Sándor Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért? 2013. 08. 10. 22:58 Csala Mihály Üdvözlöm önöket! Én nem vagyok vadász, de ne haragudjanak meg, nem tudtam megállni, hogy ne regisztráljak, és ne szóljak hozzá ehhez a témához. Mezőgazdasággal foglalkozom, semmi bajom a vaddal, sőt szeretek gyönyörködni benne,de előfordul, hogy néha akaratlanul is sérül 1-1 a munkák elvégzése közben. Szerintem nem kellene ennyire nagyra fújni ezt a témát , mert amikor az önök vadja okoz kárt nekünk akár a termésben, akár az utakon közlekedve az autóinkban, akkor mindenki hallgat és mi is hiába követeljük a kártérítést!! EZ EGY MÁSIK NÉZŐPONT! 2013. 08. 10. 18:34 Endy.papa 100%, hogy döglött volt, mikor az eset történt. 2013. 08. 09. 15:45 Hadzsy János Ez a példa is csak azt igazolja, hogy az egyesületi vezetők elnéző hozzáállása miatt, amikor nem követelik a vadban tett kár megtéritését, a gazdák vérszemet kapnak, és azt csinálnak, amit akarnak. A törvénynek csak akkor van értelme, ha az előírásokat betartatják. A képen látható disznónál csak egy dolog nem világos előttem, mégpedig az, hogy döglött volt e, amikor a gép bebálázta, vagy úgy dobták az eszköz elé, mert másképp hihetetlen, hogy nem futott el a dohogó, benzinszagú masina elől.

  • Vadkártérítés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | endypapa

    2013. 08. 14. 15:01 Gazda1 Hadzsy Úr! Önnek is feltenném a kérdést, mivel foglalkozik, valamint mi a kapcsolata a vadászattal? 2013. 08. 14. 15:00 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Már értem miért úgy gondolkodik ahogy. Könyvből kitanulja a frankót, egész héten ül az asztala mögött és a szemellenzőt föltéve filozófál a témáról. Jópár HIVATÁSOS VADÁSZ ismerősöm van, és egész más nekik is a gondolkodásuk e témáról. A legfelháborítóbb, ahogy önön igazolására, más zsebében kotorászik. Azt hittem, mikor e témára akadtam, hogy valódi párbeszédre számíthatok, de ön képviseli a tipikus szemellenzős "kocavadsz" társadalmat. Részemról lezárom a beszélgetést Üdvözlettel: Pettendi Miklós 2013. 08. 14. 14:58 Gazda1 Pólik Úr! Önnek végülis a vadászat/gazdálkodás mely részébe lát bele? 2013. 08. 14. 14:15 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1 úr! Egy toxikológiai vizsgálatokat végző vállalatnál dolgozom, de kérem ne vegye tőlem zokon, ha nem árulok el több részletet a munkámról. 2013. 08. 14. 14:02 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön mivel is foglakozik? 2013. 08. 14. 13:52 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1! Nem vagyok tagja egy vadásztársaságnak sem... 2013. 08. 14. 13:51 Pólik Sándor Amennyire ki tudom hámozni az Adattárból, kb. 4 milliárd forint. Másik kérdésére kérdéssel válaszolnék: legyen szíves mondja meg, hogy mit vessek a földembe! Erre ugye nem lehet konkrét feleletet adni, mert attól függ, milyen a föld, milyen gépparkom, értékesítési lehetőségem, raktárkapacitásom, állataim, stb. vannak. Az Ön kérdésére tehát az a válasz, hogy attól függ. Ennél konkrétabbat a Tudományos Akadémia sem tud mondani. 2013. 08. 14. 13:44 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön vadkárban gazdag területen vadászik? Az Ön vadásztársaságában mennyi a megengedett? Az ütemtervet ki tervezi meg? 2013. 08. 14. 13:26 Gazda1 Pólik Úrtól kérdezném, hogy mennyi is a vadászok által beleinvesztált pénz abban a bizonyos 20 milliárd Ft-ban? 2013. 08. 14. 13:22 Gazda1 Tisztelt Hozzászóló Vadászok! Kérem részletezzék, hogy esetlegesen mint gazdálkodó vadász mennyi számú vadat lőhetnék le egy évben (őz, szarvas, disznó). Konkrétumokat kérek! 2013. 08. 14. 12:54 Hadzsy János Tisztelt uraim! Számot ugyan nem tudok mondani azonban biztosan vannak szakemberek, akik fillérre meg tudják határozni menyibe kerül egy nyúl vagy fácán felnevelése, ugyan úgy, mint ahogy a gazda is ki tudja számítani egy krumpli termesztési árát. Ez egyszerű matematika. A kerítés is megoldás, de az olyasmi lenne mintha minden folyót csőbe vezetnénk, hogy több hely legyen autókat parkolni. A vadász nem csak patront vesz a boltba, és ezt a vadászok nagyon is jól tudják, azoknak akik, így gondolkodnak, ezt nem érdemes tételesen magyarázni, kár a gőzért. Biztos vagyok azonban abban, hogy ha felhagyunk a kiöntött tej feletti siránkozással és a "legközelebb mittudoménmitcsinálokkal" és együttes ésszel és erővel teszünk is valamit megoldhatjuk a problémát. 2013. 08. 14. 11:43 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Azért javaslom a közös alapot, mert a Vadászati Törvény általam korábban már hivatkozott paragrafusai szerint a vadgazdálkodónak és a föld használójának egyaránt vannak jogai és kötelezettségei a vadkár megelőzésében és elhárításában. Ha a kár mégis bekövetkezik, abban mindkét félnek lehet felelőssége. Tisztelt Kiskertész úr (vagy Tisztelt Kiskertész asszony)! Ön tényleg azt hiszi, hogy a vadásznak két költsége van: a lőszer és a tagdíj? A tanfolyam, a vizsga, a vadászjegy, a puska, a szekrény, az orvosi vizsgálat, a vadőr bére és közterhei, a bérleti díj, a krotália, a vadtakarmány, az üzemanyag, a vadföldművelés is ide tartozik. Tisztelt Gazda1 úr/asszony! Ha teljesen biztos az igazában, akkor pereljen nyugodtan. Somfalvi Ervin egyszer már összefoglalta, hogy mi lehet ennek a következménye: http://huntingpress.eu/magazin/ki_fizet_a_vegen_1 "Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez?" - kérdi Ön. Megmondom, ez úgy van hogy a vadgazdálkodás éves bevétele kb. 20 milliárd, a mezőgazdaságé meg 2000 milliárd forint. 2013. 08. 13. 21:06 Gazda1 Üdvözlök Mindenkit! A vadásztársaságok, ha összefognának a gazdákkal és lekerítenék az erdőket, + a vadállományt a termőföld tényleges eltartóképességéhez igazítanák sok bosszúságtól megszabadulnának. Én ezt már felvetettem a hely vadásztársaságnak, sőt felajánlottam, hogy a munkagéppel megközelíthető helyeken kifúrom a kerítés építéshez szükséges lyukakat, a szükséges oszlopokat felszállítom, nekik csak az oszlop, drót, munka költségük lett volna, amit el is tudtak volna számolni. A következő választ kaptam: mit gondolok én mennyi munka, pénz lenne ezt megcsinálni, a társaság nagy része nyugdíjas, mit gondolok, hogy majd őket dolgoztatni, az erdőbe sem bírnak felmenni. A vadkár esetén mi a válasz a gazdának?, ha nem akarsz vadkárt kerítsd be. Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez. Kérdezem én melyiket kifizetődőbb megcsinálni, fajlagosan melyiknek kisebb a költsége? Ameddig ez a hozzá állás lesz a vadásztársaságokban a helyzet nem fog változni, sőt rosszabb lesz. Vadban okozott kár. Lehet itt a gazdákat szidni, hogy ezt meg azt csinálnak, de a vadászok portáján is szét lehet nézni, kezdve a villantós hivatalos vadászokról, az egy tár/ egy vad módszerig. Önök mint vadászok egy drága SPORTot űznek, én mind gazda megélni próbálok, lehet érezni merre is billen a mérleg. Kíváncsi lennék, hogy mennyi is egy nagyvad előállítási költsége? De gondolom erre nem tudnak válaszolni, mert úgyis én etetem őket. Ezeket a sorokat 1 összetört motor, 2 összetört autó, 1db 10Ha 100%-an tönkretett napraforgó táblám eseményei után írom. Minden esetben partner voltam az elhárításban, a kártérítés során sem vertem az asztalt a károm 50%-át kértem, amiből végül is a jó szomszédi viszony miatt 30%-lett. Én ennél többet nem tudok tenni de, azt meg ígérhetem, hogy a jövőbeni károk bekövetkezése után a gatyát is le fogom perelni a társaságról. 2013. 08. 13. 19:20 Kiskertész Üdv, a vadásznak mennyibe kerül a vad felnevelése ? Nekem kevés földem, dolgozok mellette, váltva forgóba szokott lenni káposzta, cékla, tök, kukorica, szántani kell, vetőmagot venni kell, kapálni kell víztársulásnak fizetni kell, kamarának fizetni kell, öntözni muszáj , adózni kell, piacon fizetni kell, őrizni is kell. A vadász meg vesz egy doboz töltényt és lő, meg fizet tagdíjat. Nálunk vadkárt nem fizetnek, nekem 3 éve tartoznak pedig a vadászmester 96%os vadkárt ismert el, és meg is egyeztünk. Volt kint haj, vadriasztó büdös por, meg szivacs, rémzsinór, ember formájú madár ijesztő. Itt a terület kb. 150 hektár , nagyon túl vannak szaporodva benne a disznók, az őzek a dámok és a nyulak , van kint 20 les, de csak rókákat lőnek. http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.308016&lon=19.395568&z=16&m=b 2013. 08. 13. 14:53 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! 1. A vegyszerek nem az éhhaláltól mentik meg a Világot, hanem a profit szerzés eszköze, viszont megöli a Világot. 2. Boldog lennék, ha annyi apróvadunk lenne mint az angoloknak és a franciáknak. A fogoly a mai napig vadászható, a mezei nyulat a személyzet lövi, annyi van. Lehetőséget biztosítanak a beporzó rovarok túlélésére, nem pedig a lemérgezésük a cél. 3. Kérem ne tessék elfelejteni, hogy aki vegyszert akar eladni, annak érdeke, hogy ideológiát gyártson a használatához. 4. Remélem az unokáit is megtudja majd győzni, hogy miért kell szétvegyszerezni a Világot, miközben az utódokat megfosztják az alapelemektől, mint tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj. 2013. 08. 13. 14:36 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Csak elkülönítve tartom ezt a felvetést elfogadhatónak! A vadgazdálkodók fizetnek egy alapba, amiből a vad által okozott kárt térítenék meg, és a parasztok egy másik alapba fizetnének, amiből a vadban okozott kárt térítenék meg, a vadgazdálkodóknak. 2013. 08. 13. 14:21 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Komolyan gondolom. Aszálykár-térítésre sem jogosult az a gazdálkodó, aki nem fizeti be a maga részét a kárenyhítési alapba. A casco biztosítás sem fizet kár esetén, ha a biztosított nem fizette a biztosítási díjat. Nem azt javasoltam, hogy a károsult gazdák évről-évre annyit fizessenek be, mint az általuk elszenvedett kár! Éppen ellenkezőleg: az egyes szereplőknek külön-külön sokkal kevesebbet kellene befizetniük, mint a keletkezett kár értéke, az alapban mégis több pénz gyűlne össze, mint ami a kárrendezéshez szükséges. És még valami: az alap nem csak a vadkárok, hanem a vadban okozott károk megtérítésére is szolgálna. Lenne aki helyt álljon a mérgezésekért, bálamadzagos balesetekért, elkaszált fészekaljakért. Mert ha a gazdáknak joggal fáj a kitúrt kukorica, akkor nekünk is joggal fájnak az előbbi esetek! 2013. 08. 13. 13:49 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Enyhén szólva fura a javaslata. A támogatás első sorban a piaci esélyegyenlőséget hivatott korrigálni. Az említett természeti károkra külön alapba, kötelező jelleggel fizetnünk kell. Azt nem gondolhatja komolyan, hogy én fizessek egy alapba, amiből a nekem okozott kár ellenértékét, gyakorlatilag magamnak térítem aztán meg. 2013. 08. 13. 13:41 Endy.papa "Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni!" Ennél misem lenne egyszerűbb. A vadásztársaság fizesse ki becsülettel mindig a vad által okozott, kárszakértő által felbecsült kárt vita nélkül, (ilyet még soha sem tapasztaltam) és én is, szerintem majdnem minden gazdatársammal (mert "fafejűek itt is akadnak) szívesen megtérítenénk vita nélkül a munkánk során, esetlegesen, a vadban keletkezett kárt. Üdvözlettel Pettendi Miklós 2013. 08. 13. 13:28 Pólik Sándor Először is egyenlő feltételeket kellene teremteni a mező- és vadgazdálkodásban. Értem ezalatt azt, hogy a gazdák ugye kapják a területalapú támogatást, tudomásom szerint azért, hogy a mezőgazdasági termelésre ható negatív tényezők (aszály, jégverés, sáskajárás, belvíz, stb.) hatását valamennyire ellensúlyozzák. A vadgazdálkodásra ható negatív tényezők (rossz időjárás, orvvadászat, bérvadászok elmaradása, stb.) negatív hatásait ezzel szemben nem ellensúlyozza semmi. Az én javaslatom, hogy egy káralapot kéne létrehozni. Ebbe bele kerülhetne a területalapú-támogatások mondjuk fél százaléka (kb 1.7 Mrd HUF), fizetnének bele a vadgazdálkodók és az állam is. Lehetne ez a befizetés bevétel-, taglétszám, vagy területarányos is. A vadkárt, vadászati kárt és vadban okozott kárt ebből az alapból kéne kifizetni egy független hatóságnak. Ez által elkerülhető volna, hogy a gazdák és a vadászok között elmérgesedjen a viszony a meg nem fizetett károk miatt. 2013. 08. 13. 12:43 Hadzsy János Tisztelt uraim! Nem az a kérdés hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás' nem arról kell beszélni, hogy kinek nagyobb a kára, hogy ki kezdte előbb és ki ütött vissza... stb. A kár az kár, és ha tisztességesen állnak hozzá a felek, akkor minden kárt meg kell téríteni. Van persze sok más áthidaló megoldás is, de arról egymásközt kell a feleknek megegyezniük! Ami a vadban eset kár nagyságát illeti melyik gazdálkodó tud egy hektárrol egy közepes szarvasbika értékű bármilyen növényt betakaritani? Ugyanis, nincs az a szarvasbika, amely egy hektárnyi vetést lelegel akár egész élete során. Mindezt még lehetne tovább is fokozni és boncolgatni, de annak nincs értelme. Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni! 2013. 08. 13. 12:14 Endy.papa Tisztelt Farkas Tibor! A vegyszerek: Mikor a növ.véd. tanfolyamra jártam, a tanárunk erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a világ népessége akkora, hogy e szerek használata nélkül, eltarthatatlan lenne. Tehát el kell döntenünk, hogy esszük a vegyszeres terményeket, szennyezzük a környezetet, vagy nagyrészünk a születés után nem sokkal éhenhal. Műholdról nézve az nem látszik sajnos, hogy az említett országokban, mindenki saját maga gazdálkodik a földjein a vaddal, és kb. tizede a vadállomány a hazainak. Tisztelt Pólik Sándor! Nálunk a vadgazda, szóba sem áll a termelővel, ha minimum felszalagozott, sörösdobozolt zsinórral be nem keríti a földjét. 2013. 08. 13. 11:18 Pólik Sándor A vadkárok megelőzéséért nem csak a vadászatra jogosult felel, hanem a gazdálkodó is, ezt pontosan tartalmazza a Vadászati törvény 78. és 79. §-a. A bálamadzagról: nem tudok olyan esetről, amikor a vadászatra jogosult "kötelezte" volna a gazdát, hogy bálamadzaggal kerítse be a földjét. Erre nem adnak lehetőséget a jogszabályok. 2013. 08. 13. 10:56 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! Mindenkinek igaza lehet, de egy apróvadas területen a mezőgazdasági termelés vadban, élővilágban, vízben, talajban, méhekben okozott kártétele olyan mértékű, ami pénzben nehezen fejezhető ki. Sok esetben csak évek múlva fog kiütközni mint pl. a glifozátok megjelenése az emberekben, ivóvízben(http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_soveny_tuloldalan. Ajánlom egy korábbi cikk elolvasását:) Megjegyezném, hogy felelősséggel csak olyasmiért lehet tartozni, ami az irányításunk alatt van. A vad pont nem ilyen. A termelők támogatást kapnak egy sor kárra, amiről nem tehet senki és a vadat pedig úgy kezelik mintha egy idegen lény lenne, aki csak kárt okoz. A haszonról pedig csak annyit, hogy ha a mezőgazdaság annyi hasznot hozna, mint a vadgazdálkodás, már régen éhen haltak volna a termelők. Csak javasolni tudom, hogy kérem nézzen körül Angliában, Franciaországban ha csak az internet műholdas felvételein keresztül is és látni fogja a különbséget a mezőgazdasági környezet fenntartása terén. Nem irtottak ki mindent, ahogy nálunk teszik. Szóval élni és élni hagyni a természetet is. 2013. 08. 13. 10:46 Endy.papa A disznó esete, ami a kedélyeket korbácsolta! Az fel sem merült senkiben, hogy egy lőtt vadról van szó, amit esetleg egy trehány vadász, "elfelejtett" megkeresni. Az teljesen kizárható, hogy egy egészséges vad, egy ílyen gépbe kerüljön. A madzagról, csak annyit, hogy Önök követelik meg a mezógazdasági területek bekerítését íly módon, ezért egyből egy gazdát okolni a vadban keletkezett kárért elsődlegesen, megint aggályokat vet fel. 2013. 08. 13. 10:24 Endy.papa Tistelt Pólik Úr! "Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért?" A vad lehet, hogy közös tulajdon, de önök felelnek érte, és ezért a hasznot is önök húzzák. A mezőgazdasági munkák végzése közben, a vadban keletkezett kár, század része sincs, a vad által okozott, és Önök által meg nem térített kárnak. 2013. 08. 12. 19:17 Pólik Sándor Tisztelt Hadzsy úr! Önhöz hasonlóan a párbeszéd híve vagyok. A diskurzushoz azonban elengedhetetlennek tartom, hogy ne jelentsünk ki olyan dolgokat, amik nem igazak. Csala úr általam cáfolt állításai ilyenek voltak. Örülnék, ha folytatódna a párbeszéd. Tisztelettel, Pólik Sándor 2013. 08. 12. 12:16 Hadzsy János Tisztelt uraim! minden elismerésem Csala úrnak hiszen ő az első gazdálkodó aki, nem vadász létére hozzászólt egy ilyen, gyakorlatilag közérdekű témához, mint a vadban eset kár illetve a vad által okozott kár problematikája. Végre elkezdtünk beszélni egymással és nem elbeszélni egymás mellett! Ez nagy szó! Azonban ne esünk a ló túloldalára, ne egymásra mutogassunk hanem próbáljunk közösen mindenki számára megfelelő megoldást találni. nem az a fontos kinek szól a pacsirta, hanem hogy rábírjuk, hogy minél szebben és tovább énekeljen!! 2013. 08. 12. 10:18 Pólik Sándor Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért? 2013. 08. 10. 22:58 Csala Mihály Üdvözlöm önöket! Én nem vagyok vadász, de ne haragudjanak meg, nem tudtam megállni, hogy ne regisztráljak, és ne szóljak hozzá ehhez a témához. Mezőgazdasággal foglalkozom, semmi bajom a vaddal, sőt szeretek gyönyörködni benne,de előfordul, hogy néha akaratlanul is sérül 1-1 a munkák elvégzése közben. Szerintem nem kellene ennyire nagyra fújni ezt a témát , mert amikor az önök vadja okoz kárt nekünk akár a termésben, akár az utakon közlekedve az autóinkban, akkor mindenki hallgat és mi is hiába követeljük a kártérítést!! EZ EGY MÁSIK NÉZŐPONT! 2013. 08. 10. 18:34 Endy.papa 100%, hogy döglött volt, mikor az eset történt. 2013. 08. 09. 15:45 Hadzsy János Ez a példa is csak azt igazolja, hogy az egyesületi vezetők elnéző hozzáállása miatt, amikor nem követelik a vadban tett kár megtéritését, a gazdák vérszemet kapnak, és azt csinálnak, amit akarnak. A törvénynek csak akkor van értelme, ha az előírásokat betartatják. A képen látható disznónál csak egy dolog nem világos előttem, mégpedig az, hogy döglött volt e, amikor a gép bebálázta, vagy úgy dobták az eszköz elé, mert másképp hihetetlen, hogy nem futott el a dohogó, benzinszagú masina elől.

  • Állattenyésztésről » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | Szabi.

    Állattartók figyelmébe! Nagyban változtak az állattartókra vonatkozó állatvédelmi jogszabályok, amelyek újabb kötelezettségeket jelentenek: 31/2010. (XI. 18.) VM rendelet az egyes állatvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról Ezek változnak: 1. A vágóállatok levágásának és leölésének állatvédelmi szabályairól szóló 9/1999. (I. 27.) FVM rendelet módosítása 2. A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosítása 2. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet Legtöbb ügyfelünket érintő változások: A. § (1) Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább ötszáz hústermelés céljából tartott csirkét tart, az állatok jólétéért felelős személyt (továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie. B. 11/A. § (1) Annak az állattartónak, aki mezőgazdasági haszonszerzés céljából legalább C. a) ötszáz, hústermelés céljából tartott csirkét, D. b) harminc lovat, E. c) ötven szarvasmarhát, F. d) száz sertést, G. e) száz futómadarat, H. f) száz, Magyarországon vadászható, vadon élő faj élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedéből álló törzsállományt, I. g) kétszáz juhot, J. h) kétszáz kecskét, K. i) kétszázötven anyanyulat, L. j) kétszázötven prémesállatot, M. k) háromszázötven tojótyúkot, N. l) ötszáz egyéb baromfit, kivéve fácánt, foglyot, tőkés récét, O. m) ezer foglyot vagy tőkés récét zárt térben, P. n) ezer hízónyulat, vagy Q. o) ötezer fácánt zárt térben R. tart, az állatok jólétéért felelős személyt (a továbbiakban: állatjóléti felelős) kell kijelölnie.” S. (2) Az állatjóléti felelős feladata, hogy a) felügyelje és elősegítse az állatok tartási körülményeit meghatározó állatvédelmi jogszabályok betartását, b) ellássa az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyeket az állatok jólétével kapcsolatos utasításokkal és útmutatással, c) évente oktatást tartson az állattartó telep dolgozói részére, valamint új dolgozó belépése esetén a munkakezdést megelőzően, mely elvégzett állatvédelmi oktatásokat dokumentálnia kell. (3) Az állattartó által kijelölt állatjóléti felelősnek a kijelölést követő fél éven belül állatvédelmi képzésen kell részt vennie, és képesítési bizonyítványt kell szereznie. (4) Az állatvédelmi képzés iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés. A képzést és a vizsgáztatást a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: MgSzH területi szerve) szervezi, végzi, eredményes vizsgát követően képesítési bizonyítványt ad ki, a kiadott képesítési bizonyítványokat nyilvántartja. (5) A képesítési bizonyítványt megszerző személy valamennyi állattartó telepen végezhet állatjóléti felelősi tevékenységet. A képesítési bizonyítványt annak kiadásától számított 5 éven belül meg kell újítani, új állatvédelmi képzésen kell részt venni. (6) Amennyiben állatjóléti felelőssel rendelkező állattartó telepen az MgSzH területi szerve az állatvédelmi jogszabályokban leírtak súlyos vagy ismétlődő megszegését tapasztalja, az állatjóléti felelőst új képzés elvégzésére kötelezheti. (7) A képesítési bizonyítvány formailag egységes, meg kell felelnie a 11. számú melléklet szerinti követelményeknek. (8) Az oktatási anyagot, az oktatás és vizsgáztatás módját és a vizsgafeladatokat a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Ha az állatokat egyenként kábítják el, a kábítóberendezést a) el kell látni egy olyan műszerrel, amely méri a terhelés impedanciáját (ellenállását), és megakadályozza a berendezés működését, ha a minimálisan előírt áram nem tud áthaladni, b) el kell látni egy olyan műszerrel, amely az egyes állatoknál fény- vagy hanghatással jelzi a berendezés működési időtartamát, c) el kell látni egy olyan műszerrel, amely jelzi a terhelés alatti feszültséget és az áramerősséget, d) úgy kell elhelyezni, hogy az a)-c) pontban felsorolt műszerek kijelzőjét a kezelőszemély jól láthassa.” 2. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez 1. Az R. 4. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „5. A takarmányt és az itatóvizet mennyiségben és időben - különösen az utónevelési időszakban - úgy kell megállapítani, hogy a tömés időszakára az állatok a szervezetet megterhelő nagyobb takarmányadagok befogadását minél kisebb nehézséggel tudják elviselni.” 2. Az R. 4. számú melléklete a következő 5/A. ponttal egészül ki: „5/A. A táplálás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a takarmány bejuttatására használt cső elérje a nyelőcsövet, ugyanakkor ne érje el a mirigyes gyomor bejáratát. A cső kizárólag gumiból, vagy hasonló rugalmas anyagból készülhet, átmérője legfeljebb 22 mm lehet.” 3. melléklet a 31/2010. (XI. 18.) VM rendelethez 1. Az R. 10. számú mellékletének 1.1. pontja a következő e) alponttal egészül ki: [E melléklet alkalmazásában:] „e) levágás: emberi fogyasztásra szánt hal leölése.” 2. Az R. 10. számú mellékletének 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „2.1. A halak tárolására szolgáló víztestet kötelező átfolyó vízzel vagy vízvisszaforgatással folyamatosan frissíteni. A víz frissítését úgy kell kivitelezni, hogy az oxigéndús levegő finom buborékok formájában, porlasztva jusson a vízbe. A víz be- és kiáramlását úgy kell szabályozni, hogy az oxigéndús víz a medence minden részében elkeveredjen. Az oxigénben gazdag vizet a medence alján vagy az attól függőlegesen számított 30 cm-en belül kell bevezetni.” Definícóbeli változások: „a) a vadon élő állatokra, valamint a Magyarországon vadászható állatfajok vadaskertben vagy vadasparkban tartott egyedeire,” 3. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „2. § E rendelet alkalmazásában a) állat: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, és a Magyarországon nem vadászható, vadon élő fajok mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, valamint a Magyarországon vadászható, vadon élő fajok élelmiszer előállítás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, továbbá a fogoly, fácán, tőkés réce zárt térben, szárnyasvad állomány utánpótlás céljából tenyésztett vagy tartott egyedeit, b) állattartás: az állatok olyan feltételek közötti tartása, amelyben azok egészsége, illetve jó közérzete az ember figyelmétől, gondoskodásától függ, c) zárt térben tartás: fogoly, fácán, tőkés réce esetében a tojótörzs teleltetése, a törzsállomány tojatása, valamint a szárnyasvad elő és középnevelése fedetten zárt körülmények között, ide nem értve ezen fajok vad és félvad tenyésztését, vadászterületen történő utónevelését, kibocsátóhelyen történő tartását, valamint a természetes állomány repatriációját, vérfrissítés céljából való kihelyezését, a vadászterületen történő visszavadítási folyamatot, d) baromfi: a baromfi és keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmére és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről szóló 2009/158/EK (2009. november 30.) tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontja szerinti baromfi, kivéve a vadászható madárfajokat (ide nem értve a fácánt, foglyot és tőkés récét).”

  • Őszi búzavetés október 1-től? » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | hajtós

    Nagy gond lesz megint a vetési időszakban, mert esik az eső állandóan ragadni fognak a vetőgépek!!! Megint a szórva vetés lesz a nyerő!!! Tavaly a szomszéd az egyik földemre az övéből a szélén átdobatta a magot az enyémre, ami a föld tetején volt mag az is megkapaszkodott és meg nőt!! Volt rá csapadék és továbbá kedvező időjárás is, és kevés fácán ami felette volna a magot.smile blinksmile blinksmile blinksmile smilesmile smile

  • Keltetés háztáji módon » 2014. október 15., csütörtök 11:26 | ..MZ/X..

    Válasz #81 hozzászólásra Saját gyártmány, egy öreg leselejtezett hűtőből készült, ~250 tyúktojás fér bele. Teljesen automata, kényszer légkeveréses, 2 óránként forgat, szellőztet naponta 2 alkalommal, vagy ha a belső hőmérséklet magas. A páratartalmat is automatikusan szabályozza. Keltettem már benne szinte mindent ami tojásból kel.smile sweatdrop Rendszeresen csirke, liba, kacsa, fürj, pulyka, gyöngyös, páva. Ritkábban fogoly, fácán, még strucc szokott lenni évente 1 max 2 alkalommal. Ősszel pedig gyümölcsaszalóként üzemel.smile blushsmile smile Nagy átlagban 70-80% körül van a kelési arány. Saját tenyésztojásból volt már 95% is. A hozott anyag sajnos gyakran gyengébben kel. Személy szerint meg vagyok vele elégedve. Szerintem tudja azt amit egy keltetőnek tudnia kell. Sajnos azt nem tudom, hogy mennyiből lehet kihozni. Attól függ, hogy mi van odahaza, mi az amit az ember maga meg tud csinálni. Ezt durván 4 évvel ezelőtt építettem. Mivel mindent saját magam készítettem, meg volt idehaza anyag, így kb 15-20e forintból megállt. De ez szó szerint minden saját kezűleg kivitelezett dolog. Fél évig tartott mire sikerült tökéletesíteni, hogy azt csinálja és úgy ahogyan kell neki. Azóta szinte gond nélkül üzemel.smile cowboy

Hírek

  • Madárinfluenza: Tízezer fácánt irtanak ki Abádszalókon

    Madárinfluenza: Tízezer fácánt irtanak ki Abádszalókon

    A madárinfluenza vírus okozta megbetegedés miatt tízezer fácánt, a teljes állományt meg kell semmisíteni az abádszalóki Hubertus Vadásztársaságnál, a telep felszámolása megkezdődött - közölte a szaktárca.

További híreink

[bezárás x]