Kistermelő

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:43

Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést

gazsi 1

2014. október 15., csütörtök 11:43

Itt a kormány vidékfejlesztési programja! 2010.06.16. A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. "Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz - jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve. A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság - mondta a miniszter. A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer termelési, -feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátó helyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter. A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, közölte, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt. A környezetvédelemről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál - sorolta a miniszter. A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. "Ez ügyben bőven van teendő. A kialakult gyakorlatot az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vonalán teljesen át kell értékelni" - fogalmazott a vidékfejlesztési miniszter. A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket. Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit - közölte a miniszter. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést). A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak" - jelentette ki Fazekas Sándor. A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. Forrás: MTI

Magyar kendermagos

2014. október 15., csütörtök 11:43

Magyarországon régen sokkal komolyabb szerepet kapott a házi nyúl tenyésztése, mint manapság. A mostani négymillió darabos feldolgozáshoz képest ennek öt- hatszorosát vágták a vágóhidak. hirdetés Ma hazánkban nagyjából 50-60 nagyüzemi nyúltenyészet létezik, ezek termelik a magyar nyúlállomány 95%-á, emellett természetesen létezik több száz kistermelő is, övék a maradék 5% - mondta el kérdésünkre Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács (NYTT) elnöke. Hozzátette, hogy a mai állomány igazából az anyanyulak szempontjából fontos, ebből jelenleg hazánkban 85-90 ezer darab van, ezt egészíti ki a szaporulat, mely végül feldolgozásra kerül. Nagyon fontos tény, hogy a hazai nyúl szektor kifejezetten exportorientált, hiszen a feldolgozásra kerülő állomány csaknem 95%-a kerül külföldre, többek között Svájcba, Olaszországba, Németországba, Romániába, Bulgáriába és Oroszországba. Juráskó Róbert elmondta, hogy Magyarország egyáltalán nem szorul importra, hiszen így is csak 3-5%-ot fogyasztanak a hazaiak, a megtermelt állományból. Az első osztályú nyúl élősúlyban egyébként 400-450 Ft/kg-os termelői áron mozog jelenleg a piacon, ez picivel magasabb, mint az előző években. A terméktanács elnöke elmondta, hogy az ágazat legnagyobb problémája, hogy gyakorlatilag nem kap hangot. Ma a több száz kistermelő mellett összesen kettő darab feldolgozó üzem működik, és az elmúlt évben összesen 4millió körüli volt a feldolgozott nyulak száma. Ráadásul a magas takarmányárak, melyek folyamatosan növekednek, azt eredményezik, hogy a termelő bevétele is folyamatosan csökken, és ekkor még számolnia kell sok egyéb költséggel, mint például a szállítás vagy a gyógyszerek. Ehhez még társul az a probléma, hogy a nyúltenyésztésre semmilyen célzott támogatás nem igényelhető. Emiatt a NYTT már évek óta próbál informálni a Vidékfejlesztési Minisztérium felé, hiszen véleményük szerint ez egy nagyon is életképes ágazat, de ha ez így folytatódik félő, hogy a háztáji nyúltartáshoz hasonlóan ez is el fog tűnni, hiszen a 90-es években ez több száz embernek biztosított munkát, ráadásul nem nehéz a nyúl tartása. Akkoriban a vágások ötször ekkora mennyiségeket jelentettek Hiába az egyre növekvő tak.árak miatt még kevesebben is lehetnek a nyúltartók száma! Hiába van most sok zöld, mert lehet nagyon sokat kaszálni! Jó sok eső volt Áprilisban, de ősszel és télen a nyúl már nem tud zöldet enni, csak konyhai hulladékot, de az meg nincs annyi hogy sok nyulat eltartson!

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

Állatjóléti felelős képzés! -----------Tisztelt Asszonyom / Uram! A kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó (ingyenes) állatjóléti felelős képzés indul, a NÉBiH Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. pályázatának keretében. Az első képzésről ami egyébként a 14. téma bővebb információ az alábbi linken található: http://www.nebih.gov.hu/content/htmlform?contentid=310900 A képzések után a NÉBiH honlapjára is kikerülnek majd a tananyagok a letölthető dokumentumok, így mindenki számára elérhetőek lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Program támogatási rendszeréhez benyújtott, ÁROP-2.2.16-2012-2012-0002 regisztrációs számú, „Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2.” című pályázatát a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatóságának vezetője támogatásra érdemesnek ítélte, mely döntéséről a MAG Zrt. – mint Közreműködő Szervezet – támogatói okiratot állított ki. A projekt teljes költségvetése 31.778.600.- Ft. Ennek köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a projekt keretében az alábbi 16 téma oktatását tervezi az általa készített tananyagok segítségével. Az oktatások nyilvánosak, azok minden érdeklődő számára ingyenesen hozzáférhetőek (a 12. és 13. téma kivételével). Az oktatásokra a megfelelő adatok megadásával lehet regisztrálni a fent megadott linken. A kurzusok várhatóan 2013. első negyedévében indulnak az alábbi témák vonatkozásában. FÖLDMŰVELÉSÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 1. téma A fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiben, illetve annak igazolásában történő változások ismertetése és értelmezése, a „BÜHG kézikönyv”oktatása 2. téma A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével és a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos kérdések elemzése. A mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételének feltételei ERDŐGAZDÁLKODÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 3. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a fiatal erdők állományneveléséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeinek ismertetése 4. téma Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályainak ismertetése ÁLLATTENYÉSZTÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 5. téma A vágósertések vágás utáni minősítése és a hasított féltestek kereskedelmi osztályba sorolása 6. téma A vágóállatok vágás utáni minősítéséhez és kereskedelmi osztályba sorolásához kapcsolódó informatikai rendszer ismertetése ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 7. téma Az Élelmiszerlánc-törvény 2012. évi módosításainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében 8. téma A helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeinek, vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint ezeken folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó előírásoknak és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeinek ismertetése 9. téma A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeinek ismertetése, valamint a Jó Higiéniai Gyakorlat Útmutató alkalmazásának elősegítése NÖVÉNY-, TALAJ- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET VÉDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 10. téma A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2012. évi módosításainak ismertetése 11. téma A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezelésének jogszabályi háttere 12. téma A mező- és erdőgazdasági légi munkavégzés jogszabályi háttere, a 2012. évi változások ismertetése 13. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai, illetve azok elfogadtatása a növény-egészségügyi ellenőrzések tükrében ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYHÖZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSEINK 14. téma Az állatok védelmének és kíméletének jogszabályi háttere, a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai - állatvédelmi szakemberek (állatjóléti felelősök) képzése 15. téma A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok FELÜGYELETI DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ KÉPZÉSÜNK 16. téma Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályai

Tomek Dávid

2014. október 15., csütörtök 11:43

Ma voltam Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságán kistermelőként nem kell vágópontot létesíteni. Elegendő a kistermelői regisztráció, tenyészetbejelentés ,tartási hely regisztráció. Ezek után állatorvostól kell még papír az állományról. Ez után kell még egy helység 1 könnyen takarítható asztallal és folyóvízzel.Az ATEV el kell egy hulladék elszállítási szerződés. Hűtője gondolom mindenkinek van az nem írom külön. Ezt ellenőrzi az Állategészségügyi igazgatóság kiadja az engedély . Papírmunka tartási takarmányozási napló, vágási napló, hulladékgazdálkodási napló. ezekért cserében vághatsz heti 50 db nyulat. Akit érdekelnek a részletek az rám írhat facebook on. Én neki fogtam és csinálom is.