Önjáró takarmánykeverő-kiosztókocsi

Zoli 63

2014. október 15., csütörtök 11:43

Haladunk a 6millió hízó felé , legalább is a duplán adóztatott létszámmal alakul a papirokon ! ! ! -----------------------------------------------------------------------------------Negatív példák - duplán fizettek az eredményes sertéstenyésztő gazdák Forrás: hvg.hu Létrehozva: 2013-11-27 11:15:09 Kétszer fizet iparűzési adót az a gazdálkodó, aki termelői csoporthoz csatlakozott. Egyszer a saját forgalma után, majd ugyanazért az eladott termékért még egyszer, amikor végeredményben a termelői csoporton keresztül értékesített. Ráadásul hasonlóan az előbbihez, duplán fizetik az agrárkamarai díjat is. A gazdák nem értik, miért kell duplán adózni a sertés után, amit nyilvánvalóan egyszer adtak el. Hogy lesz ebből így 6 millió disznó? - teszi fel a kérdést a hvg.hu cikke. Ezer disznó rohangál Bertáék óljaiban, most hathetesek. A csongrádi Sándorfalvától pár kilométerre lévő malacfarmot 2008-ban uniós pénzből korszerűsítették és bővítették. „Azzal is buktunk 9 millió forintot” – legyint Berta Sándor. „Túl széles utat betonoztak le, s az ólakban a kivitelező kocka alakú lámpákat szerelt fel a kör formájúak helyett, de a kerítésen sem akkora lyukak voltak, amekkora a tervekben szerepelt.” A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól jöttek ellenőrizni még akkoriban, ki kellett javítani a tervtől eltérő „hibákat”, 9 millió forintunk bánta, aminek csak egy részét kaptuk vissza a kivitelezőtől" – folytatja Bertáné. "Minden nap azon rettegünk, mikor toppannak be ismét.” Bertáék – hasonlóan a TAR-TÓ 2000 Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet többi 45 tagjához – azért csatlakoztak a termelői csoporthoz (tcs), hogy könnyebb legyen az életük. Szövetkezeti tagként nem kell vesződni az eladással, a piacon így nagy mennyiséget tudnak felajánlani, jobb árat is tudnak elérni. A csoport adott esetben az egyéni gazdák likviditási gondjait is áthidalhatja, közös fejlesztéseken is gondolkozhatnak. Kapásból egy csomó előnyt sorolnak fel, amikre az elnök, Vass Csaba csak bólogat. Az idei év azonban fordulatot hozott. Negyvenszeres iparűzési adó A tavalyi 100 ezer forint helyett 4 milliót kell ugyanis befizetnie idén a csoportnak iparűzési adóként. "Ez nagy érvágás, nyilván a multikat akarták ezzel megszorongatni, de rajtunk is lecsapódik – mutatja a könyvelést Vass Csaba. Az idei évtől az eladott áruk beszerzési értékét csak 85 százalékáig lehet figyelembe venni. Náluk hosszú évek gyakorlata szerint a tcs megveszi a sertéseket a 46 tagtól, de akkora értékről állítják ki a számlát, mint amennyiért eladják valójában a piacon. A csoportok működését szabályozó törvényben az áll, hogy nagy nyereségre nem törekedhet a termelői csoport. Az idei évtől a könyvelés a valós helyzetet mutató nulla szaldó helyett a jogszabályok miatt már 15 százalék nyereséget mutat. Ezért a 46 tag sertéseinek eladásából adódó másfél milliárdos árbevétel után az új rendelkezések miatt a tavalyi 100 ezerrel szemben most majd 4 milliót kell befizetniük az önkormányzatnak. Holott a tagok a saját telephelyükön a saját árbevételük után is fizetik az iparűzési adót. Berta Sándorék egyszer befizetnek a saját tevékenységük után 1,6 millió forintot. Igaz, a sertéstartás mellett vannak más apróbb tevékenységeik is, de a sertések eladásából származó árbevétele után nagyjából 1,4 millió esik. Majd a csoport az összbevétele után még összesen 4 milliót, aminek rájuk eső részét ugyancsak meg kell fizetniük. Mindezt ugyannak a disznónak az eladása után. Nulla érdekvédelem, dupla tagdíj Ugyanígy kétszer fizetnek a Nemzeti Agrárkamarának is. Egyszer befizeti a magángazda az éves árbevétel egy ezrelékét tagdíjként, majd a csoport is fizet külön tagdíjat, szintén egy ezreléket, az idei évben a csoportra ez egymillió forintos terhet rótt. „A NAK márciusi megalakulása óta nem érezzük, hogy bármit is tenne értünk a kamara, pedig azt ígérték, hogy minden másképp lesz, mint korábban, amikor szinte észre sem vettük, hogy a testület létezik. Csak a figyelmeztetés jön, hogy fizessük meg határidőre a tagdíjat, mert az végrehajtható." A kétszer fizetett iparűzési adó miatt írtak is Győrffi Balázsnak, a kamara elnökének, de csak az a válasz jött, hogy ők nem törvényalkotók, csak végrehajtók, de majd megnézi, mit tehet – a levél óta fél év telt el. Írtak a Vidékfejlesztési Minisztériumba is, onnan pedig azt írták válaszlevelükben, hogy ha megkülönböztetnék a nonprofit módon működő csoportokat, akkor az Európai Bizottság akár kötelezettségszegési eljárást is indíthat Magyarország ellen. "Álláspontjuk szerint – olvassa fel a minisztérium levelét az elnök – nincs szó kettős adóztatásról, mert nem ugyanarra az adóalanyra vonatkozik a kötelezettség – csúsztatja vissza a termelői csoport dokumentumait a polcra Vass Csaba. Elúszik a támogatás fele A TAR- TÓ 2000 Termelői Csoport az idei, sokszorosára nőtt befizetést a kapott uniós támogatás terhére tudja csak megoldani. A csoport – amennyiben megfelel meghatározott feltételeknek, mint például legalább 300 millió forint árbevétel, legkevesebb 15 fős tagság –, akkor a minisztériumtól megkapja az elismert termelői csoport státuszt, s ezen a címen az MVH-tól igényelhet öt éven keresztül az előző évi árbevétel alapján támogatást: az első két évben annak 5, majd 4, 3, és az utolsó évben két és fél százalékát. Vassék az utolsó évben járnak, így az idei támogatás nagyjából 20 millió forint, aminek durván a felét be kell fizetniük az állam kasszájába iparűzési adó, a kamarai tagdíj és nem utolsó sorban a tranzakciós díj gyanánt – ez utóbbi 3 millió forintot jelent a tcs számára. Ez a támogatás hasonló elven működik, mint a földalapú támogatás. A befizetések miatt viszont nem tudják fejleszteni a gazdaságot. A csoport megalakulásakor vettek egy takarmánykeverő üzemet hitelből, hogy biztonsággal tudják kiszolgálni a tagok állományát. Ezt a hitelt most az ötödik év végére kifizetik, másra azonban nem futja. Adódik a kérdés, hogy lesz ebből 10 év alatt kétszer ennyi disznó Magyarországon? Vass Csabáék szerint sehogy. Az 550 termelői csoport közül Vassék gondja nem mindegyikre nehezedik. Több csoport tagja őstermelő, vagy árbevétele nem éri el a vízválasztó 500 millió forintot – ez alatt ugyanis nem kell iparűzési adót fizetni, mint ahogy az őstermelőknek sem. ”Azokra a sertéstartókra, akiket a kormány az állomány megduplázására ösztökélne, viszont mindenképpen kártékony, visszafogó hatással van ez a fajta többszörös adóztatás” – vélekedik Sákán Antal, a Sertéstartó Szövetség elnöke. Ahhoz, hogy a sertéslétszám növekedjen, nyilvánvalóan a gazdáknál etetett létszámot is növelni kell, ezt nem lehet őstermelőként végezni, hiszen ha nő az állomány, az árbevétel sem maradhat filléres szinten. Tehát a jól dolgozó sertéstartók mindenképpen duplán fizetnek iparűzési adót és kamarai díjat is. Sákán elmondta, hogy ők is jelezték a kettős adóztatást a kormány felé, Horváth István sertésügyi biztoshoz fordultak. Eddig eredmény nélkül.

dárk

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1273 hozzászólásra Szarvasmarha hizlalás 11. gyakorlat A hizlalási technológiát befolyásoló tényezők: fogyasztói igény: zsírszegény, fehérje-gazdag, márványozott húsok ŕ fiatal állatok hizlalásával elégíthető ki, növekedés, fejlődés sajátosságai: szövetek kialakulási sorrendje: eleinte sok izom, majd inkább zsír képződik, értékes húsrészek (mar, hát, és far izmai) már a születés utáni időszakban jelentősen növekednek, hízóalapanyag minősége: ivar (üsző hamarabb épít be faggyút, mint a bika, bikák súlygyarapodása nagyobb), életkor (ld: növekedés, fejlődés sajátosságai), fajta (pl. nagytestű francia fajták 600 kg fölé hizlalhatók, angol fajták: korai faggyúsodás, alacsonyabb végsúly), hasznosítási típus (pl. holstein fríz: nagy növekedési erély, de gyenge húsminőség, izomszegény), hizlalási környezet a hizlalás gazdaságossága: takarmányozási és tartási költségek. Hízómarhák tápanyag-szükséglete: életfenntartó és termelő hányad a takarmányadagban nem különül el, 13-14% rost legyen a takarmányban (strukturális rost!) energia- és nyersfehérje-szükséglet függ a testtömegtől és típustól, ásványianyag-premix vagy nyalósó ivóvíz: 30-50 l/nap Növendékbika-hizlalás gazdaságos hizlalás határa a kifejlettkori testtömeg 80-85%-a, Tömegtakarmányra alapozott: silókukorica-szilázs (15-30 kg/nap, betakarítás vizesérésben /34-36% szárazanyag-tartalom/, rövid szecskahossz /2-3 cm/)) kaszált lucerna (max. 25-30 kg), lucernaszéna (2-4 kg), lucerna szenázs (4-8 kg), réti széna (2-4 kg), zöldtakarmányok: keverékek, kukorica vagy napraforgó csalamádé nyáron a szilázs helyett, legáltalánosabb: silókukorica-szilázs (15-30 kg)+lucerna széna (2-3 kg), napi tömeggyarapodás: 900-1100 g  Tömegtakarmányra és abrakra alapozott: tömegtakarmány: általában silókukorica-szilázs+lucernaszéna, abrak: hizlalás kezdetén 1-2 kg, a végére (400 kg felett) 4-5 kg, kijuttatás: takarmánykeverő-kiosztó kocsival Magyarországon az STV alatt álló tenyészbika-jelöltek hizlalásának módszere. Melléktermékre alapozott: kukoricaszár: kis energia-koncentrációŕ önmagában etetve hizlalásra nem alkalmas, így cukorrépa fejjel együtt silózva etetik, +széna+abrak, takarmány szalmák: strukturális rost igény kielégítésére melasz: ízesítő anyag, könnyen emészthető szénhidrát forrás, így NPN anyagok etetésekor használják, friss répaszelet: fehérje- és rostszegény, sok amidanyag, szárított répaszelet: etetés előtt beáztatni, max. 2 kg, moslékok: változó táplálóanyag-tartalom, sok vizet vesz fel vele az állat ŕ max. 10 l/100 kg testtömeg, a melléktermékek N- és fehérje-szegények ŕ mindig kell abrak, és a rostigény kielégítésére széna is! Legelőre alapozott: Ausztrália, Argentína, Ny-Európa, és Amerikában jellemző, a hazai gyenge legelők hizlalásra nem alkalmasak, 1./ a téli születésű borjakat tavasszal legelőre hajtják, itt 800 g/nap tömeggyarapodás, télen olcsó tömegtakarmánnyal etetik, 400 g/nap tömeggyarapodás, következő tavasszal befejező hizlalás, 2./ legelőn előhizlalás (800-1000 g/nap tgy.), majd 3-4 hónap félintenzív hizlalás: szilázs+abrak (900-1300 g/nap tgy.) Abrakra alapozott: étvágy szerinti abraketetés, 2-3 kg strukturális rost-tartalmú takarmány (széna v. szalma), hizlalási idő rövidül, de drága, és káros élettani hatásai vannak. A tömegtakarmányra és tömegtakarmány+abrakra alapozott hizlalás alatti súlygyarapodás összehasonlítása Napi abrakadag, kg Súlygyarapodás, kg/nap ő Tömegtak. Tömegtak+abrak Tömegtak. Tömegtak.+abrak A*HE 0,5 5,7 1,18 1,34 14 Hoffman, 1977 A 0,4 2,9 0,71 0,86 21 Meiske és mt, 1978 HF 0,8 4,3 0,92 1,03 12 Várhegyiné és mt, 1982 HE*MT 1,2 3,2 1,15 1,45 26 Várhegyiné és mt, 1988 HE*MT*CH 0,9 3,3 1,15 1,45 6 Várhegyiné és mt, 1988 FL 1,0 3,4 1,03 1,19 16 Giardini és mt, 1976 HF 1,0 2,5 1,09 1,18 8 Regiusné és mt, 1984 HF 0,8 3,4 0,93 1,18 27 Lányiné, 1986 Fajták: A=angus, HE=hereford, MT=magyar tarka, CH=charolais, HF=holstein fríz, FL=fekete-tarka lapály  Tömegtakarmány/abrak arány hatása a súlygyarapodás összetételére (Garrett, 1977) Tömegtak./abrak 60/40 40/60 20/80 Élősúly vágáskor, kg 448 440 430 Napi súlygyarapodás, kg 1,04 1,12 1,22 Napi fehérjebeépülés, g 140 150 140 A súlygyarapodás összetétele: Fehérje, % 13,5 13,4 11,5 Zsír, % 40,1 40,9 50,3 Víz, % 43,3 42,6 35,5 A takarmányozás hatása a vágott felek és a hús összetételére (Várhegyiné és mt, 1992) Tulajdonság Tömegtakarmány Tömegtakarmány+abrak Vágási % 57,8 58,3 Testüregi faggyú % 3,0 3,5 Vágott felek összetétele: Hús, % 72,2 71,4 Csont, % 17,3 16,6 Faggyú, % 9,8 11,5 A rostélyos összetétele: Szárazanyag, % 24,9 25,5 Fehérje a szárazanyagban, % 84,1 83,3 Zsír a szárazanyagban, % 10,2 11,5 Tinóhizlalás USA-ban jellemző 15-20%-al alacsonyabb eredmények, mint a növendékbikáknál, nyugodtak, üszőkkel együtt is tarthatók, 5-6 hónapos korban ivartalanítás, majd 1 hónap gyógyulási idő után legelőre hajtás, télen tömegtakarmány+abrak (2-4 kg) egy- és kétnyaras hizlalás, átl. 2,5 éves korig (600-650 kg). Üszőhizlalás tenyésztésre alkalmatlan üszőket hizlalják, 1./ választáskor selejtezett, 6-7 hónapos (180-200 kg) üszőborjak beállítása 2./ tenyésztésbe vételkor selejtezett üszők (16 hó, 360-400 kg, ivarzási rendellenességek, meddőség), lassabban híznak, mint a bikák, és kisebb végtömegre (420-480 kg) hizlalhatók, mert gyorsabban faggyúsodnak, takarmányok: silókukorica szilázs+2-3 kg abrak Selejt tehén hizlalás fiatal korban (2,5-3,5 évesen) selejtezett tehenek: 500-600 kg végsúlyig hizlalás, húsminőség kb. mint a hizlalt üszőé, idős korban kiselejtezett tehenek: a laktáció alatt megkezdik feljavításukat, gyenge vágóérték és húsminőség. BORJÚHIZLALÁS tejhasznú tehenek borjait kis súlyra hizlalják (korai faggyúsodás miatt) hízóba állítás 10 napos v. 2-3 hetes korban, hizlalás vége: 18-22 hetes életkor (150-220 kg testtömeg) takarmányozás: tej v. tejpótló (10-12 l/nap)+széna+abrak napi tömeggyarapodás: 1200 g Fehér húsú borjú hizlalás: csak tej v. tejpótló itatása ŕ vérszegénység ŕ fehér hússzín, alom: fűrészpor, rácspadozat, jó árfekvés esetén érdemes, Magyarországon is alkalmazott hizlalási mód. BABY BEEF HIZLALÁS korán faggyúsodó, kistestű húsfajták borjai (angus, hereford), hízóba állítás ideje: 3-4 hónapos kor (110-150 kg élősúly), befejezés: 10-12 hó, 350-400 kg élősúly, félintenzív hizlalás: szilázs/szenázs+széna+abrak, 1200-1400 g/nap súlygyarapodás. Hozamfokozók alkalmazása Magyarországon és az egész EU területén nem engedélyezett! (USA-ban igen).  Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) a szarvasmarha-hizlalásban Megnevezés Kritikus pontok Veszélyforrások Megelőző intézkedések Technológiai berendezések Állatok elhelyezése, technológiai műveletek - Balesetek, állatok sérülése - Kezelőfolyosó megfelelő kialakítása - Durva bánásmód elkerülése Hízóba állítás időszaka - Új takarmány-féleségekhez való hozzászoktatás - Új elhelyezés - Új rangsor - Állategészségügyi feltételek - Telepítési sűrűség - Bőséges tápanyag-ellátás - Vakcinázások - Férőhelyszükséglet figyelembe vétele Hizlalás időszaka - Állategészségügyi feltételek - Mérlegelések - Állatkezelések - Csoportosítások - Takarmány vizsgálatok - Mobil mérleg - Állatbarát bánásmód - Ritka átszervezés Hizlalás befejezési időszaka - Férőhely-igény - Balesetek - Állategészségügy - Férőhelyszükséglet figyelembe vétele - Takarmány vizsgálatok

007

2014. október 15., csütörtök 11:40

Egy kis szösszenet 2008 őszéről Tíznapos esőszünet után újraindulhattak a kukoricakombájnok a földeken. Nagyon nem érdemes sietniük, mert a bőséges termés miatt az árak rendkívül alacsonyak, ráadásul jobb, ha lábon szárad a termény, s nem növeli a költségeket a mesterséges szárítás. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint a tonnánkénti nettó átvételi ár, a tavalyi kukoricaévet jellemző 50-60 ezer forint után a múlt héten már a 27 ezer forint alá csúszott. Sőt, Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének elnöke úgy tudja, vannak olyan takarmánykeverők, amelyek csak 18 ezer forintot kínálnak az idei kukoricáért. Ezt az elnök kirívóan kevésnek tartja, szerinte ennyiért senki nem adja el a kukoricáját. Sőt abban bizakodik, hogy a tonnánkénti 101 eurós (24 300 forint) intervenciós ár alá sem csökken tartósan a kukorica ára. A külkereskedőktől származó információink szerint a tavalyi magas árakat el lehet felejteni, most jóval kevesebbet ér a tengeri. A piacot pedig a pangás jellemzi, mert a takarmánygyártók kukoricát egyelőre nem akarnak venni, ugyanis alaposan bevásároltak az olcsó árpából, rozsból. Vancsura József egyelőre abban bízik, ha megindul a piac, a 18 ezer forintnál többért is el tudják majd adni a kukoricát belföldön. Hozzátette: a termelők 90 százaléka évek óta kötődik valamelyik takarmánykeverőhöz, felvásárlóhoz, ők valószínűleg a korrekt üzleti kapcsolatnak köszönhetően magasabb árat kapnak, s így legfeljebb egymillió tonna kukorica sorsa és ára lehet kérdéses.

bundyalbundy

2014. október 15., csütörtök 11:30

Válasz #5036 hozzászólásra Növénytermesztés gépei: VALTRA traktorok 80-280 LE-ig FARESIN HANDLERS teleszkópos rakodógépek KUHN munkagépek teljes vertikuma VOGEL NOOT munkagépek teljes vertikuma MARANGON kaszák WOLAGRI bálázók, bálacsomagolók, bálaszeletelők LOCHMANN pótkocsik, szerves-trágyaszórók GÜTTLER talajművelés- és vetéstechnika-rendszerek PNEUSEJ ACCORD precíziós pneumatikus gabonavető gépek SMS talajelmunkálók, bálaszállítók BODINI silózók RIGHETTO benzinkutak FORRÁS permetező-, öntözőgépek Állattartást kiszolgáló gépek, berendezések: FARESIN takarmánykeverő kiosztó kocsik FARESIN HANDLERS teleszkópos rakodók CLIM-AIR 50 nagybála szárító berendezés ROTA GUIDO istállóépítés és istállótechnika LOCHMANN szippantók DAIRY MASTER fejőberendezések, számítógépes telepirányítási rendszerek SCHAUER sertésetetési technológiák HYPRED tisztító-, fertőtlenítőszerek, bendőpuffer

.Feco.

2014. október 15., csütörtök 11:27

Válasz #569 hozzászólásra legyen igazad, hidd el én is ennek szurkolnék. DE: a történelem sajnos nem ezt igazolja. Én még emlékszem, hogy kb. 2000 körül lépte át a kukoricaár a lélektaninak számító 3000 ft-ot, nem is kevéssel! Akkor 3500 ft körül adtuk el decemberben a kukoricát. Az akkori üzemanyag-, input-, és gépárakkal az magasabb volt, mint a mostani szezon 4300 ft-os árai. Két évvel később 1700 ft volt szabolcsban a kukorica, és sokan mint a megváltót várták az intervenciós felvásárlás bevezetését 2004-ben, mert piacon közel elképzelhetetlen volt a 101 eurós, 2450 ft-os ár! Újabb 2 év után, amikor az eu megelégelte, hogy egész magyarország intervencióra termel, és elkezdte megszüntetni azt, az árak kicsit feljebb csusszantak, és kapott némi levegőt a magyar gazda, majd jött a tőzsdei lufi, és az árak felszöktek 6000 ft fölé. Akkor mindenki ezt mondta, mint most Te is: egy két évig biztosan magasak lesznek az árak, és soha nem jön már vissza a 2000 ft-os ár.... 2008-ban a kukorica induló ára 1800 ft volt. utána feljeb kúszott 2300-ig, de annyi! 10 hónappal ezelőtt még mindenki realitásnak a 2600-2700 ft-ot látta, és szerződéseket kötött halomra, ennek eredményét nem kell ecsetelnem. Most megint van egy lufi. Ember nem mondja meg, hogy az emelkedésből mennyit tesz ki a reálgazdaság, és mennyit a tőzsde. Olyan ütemben nem növekszik sem népesség, sem felhasználás, mint amilyen ütemben az árak emelkedtek, naív senki ne legyen. A másik dolog, hogy a világ igénye az egyik része, és hogy ebből mennyit ad neked az a 8-10 multi, aki a világ gabonakereskedelmét bonyolítja, az egy másik dolog. A tőzsdéken akkora pénzek mozognak, amit földi ember felfogni sem képes, és olyan paradox ármozgásokat okoz, amit sem megérteni, sem felismerni nem tudunk itt a fórumon egyikőnk sem. Ugyenez vonatkozik a nagy multikra is. Itthon két cég van jelen, a Cargill és a Glencore, és ez a két cég bonyolítja a hazai kereskedelem 80%-át. Amit ők kigondolnak az van. És mivel a szomszédos országokban is ők vannak, menekülés sem nagyon van. Az egyetlen esély velők szemben az lenne, ha a felhasználást terítenénk szét kicsi cégek között, és nem rajtuk keresztül menne minden. a nagyobb hazai felhasználók azonban érthetetlen módon velük kereskednek, kisebbek meg jóformán már nincsenek. Ne legyen senki naív, ahogy Te is fogalmaztál! Az állatállomány 20 éve folyamatosan csökken. A malmok külföldi kézen vannak, takarmánykeverők, bioetanol-, alkohol-, és keményítőgyárak kevés kicsit leszámítva a két mamutvállalat kezén van, és ők bonyolítják az exportot is. NINCS ALTERNATÍVA! A racionalitást a lenti árak jelentik, ha ettől alacsonyabbak lesznek, akkor nyomott piac lesz, ha ettől magasabb, akkor átmeneti keresleti piac, vagy lufi.