Tápanyagkijuttatás
Tápanyagkijuttatás: Állományra vagy talajra, az adott kultúra számára optimális tápanyagmennyiség kijuttatása ill. pótlása. Pl. Szerves és műtrágyázás, öntözés stb.
Egészséges talajállapottal a költséghatékony tápanyagpótlás szolgálatában (x)
A mikroszervezetek gyorsan elszaporodnak a gyökérzónában.
Nincs mese! Folyékony tápanyagokra kell átállni! (x)
Nemcsak jobban működnek, de sokkal több lehetőséget is rejtenek.
Lombtrágyázni jó, lombtrágyázni kell! (x)
Akkor is működik, amikor a gyökérzeten keresztüli növénytáplálás nem.
Hogyan lesz idén gyönyörű a gyeped?
Kétrészes cikk: minden, amire szükséged van a csodaszép gyephez
Világújdonság a differenciált műtrágya- és permetszer-kijuttatásban (x)
Az Augmenta forradalmi újdonság, amellyel megvalósítható a precíziós, differenciált nitrogénkijuttatás és még sok más...
Fórum hozzászólások
Talajközpontú művelés »
Válasz #759 hozzászólásra Szerintem minden munkagép csinál talpat a művelés mélységében. Csak nem egyformán. Attól függően, hogy milyen széles a munkagép talajjal érintkező talpa. Nyilván egy szárny nélküli grubber hegye csak egy keskeny csíkot húz, tehát csak abban a szélességben tömörít. A szárnyas viszont a szárny szélességében, adott esetben az egész munkafelületen. De a tömörödés mértéke nagyban függ a a talaj állapotától, és a munkagép állapotától. Nedves talajt nem vágja, hanem finoman keni a "vas". De az sem mindegy, hogy milyen a munkaeszköz állapota. Egy éles szerszám könnyebben vágja a földet, míg egy kopott, vastagabb, tompa éllel rendelkező szerszám jobban elkeni. Amúgy a talpképződés a hosszabb folyamat, nem 1 alkalommal jön létre, hanem a többször azonos mélységben történő talajműveléssel. A grubberezés több dolog miatt jó szerintem: A szármaradványokat nem fordítja le egy az egyben, hanem bekeveri a talaj felső rétegébe, és persze talajtípustól függően itt hamarabb elbomlik. Egy példát tudok erre mondani. Az egyik igen kötött földemen a leszántott kukorica szármaradvány még 3 év múlva is előkerült, a levegőtlen körülmények között kevésbé bomlott le. Kukorica után, tárcsázásba vetett búza aratása után a tarlón gyakorlatilag nulla kukorica szármaradvány volt. A grubberolás általában sokkal simább felületű, mint egy szántás. Többlet tápanyag: Olyan okot még nem hallottam, ami többlet tápanyag kijuttatást indokolna.
Aratás után tarlóhántás »
mondom,hogy csak viccelek!
én fontosnak tartom a visszajuttatott anyagot a fődbe!
Itt a műtrágyázást is igazítjuk a talajvizsgálati eredményekhez, megfelelő minőségű és mértékű mindig a tápanyagkijuttatás.
Amikor sikerűl akkor még a kukorica tarlót is megszórjuk nitrogénnel szántás előtt.
nemkell egyből megkövezni,csak jött egy heccmesteres megoldás észbe haha
Talajközpontú művelés »
Válasz #10589 hozzászólásra A rendszer kulcs, hogy különveszi a sort és a sorközt. (Ebben igaza van a kitének.) A sorban műtrágyákat raksz ki, ott nincs takarás, kiemelkedik a felszinből, ezáltal gyorsabban szárad, gyorsabban melegszik, és a mozgatottsága miatt porózusabb, levegősebb, a hagyományos művelésre jellemző állagú, szerkezetű. Itt műtrágyákkal pótolod a tápanyagot: depóműtrágyákat raksz le ősszel, startertrágyát tavasszal, és N fejtárgyát a tenyészidő során, amelyekkel eteté-szerűen táplálod a növényt. Vegyszerekkel, több lépésben védekezel a gyomok ellen. (Ez fontos!!) A sorközben ellenben a növények számára kedvezőtlen körülményeket teremtesz! Itt nincs talajművelés, nincs tápanyagkijuttatás, és a minél jobb minőségű talajfedettségre törekszel! (ellenben a kite ajánlásaival, ők tarlóhántást, sorközműveléseket, meg ilyeneket) Itt az a cél, hogy ne nőjenek a gyomok, a szármaradványok folyamatosan rakódjanak le, aerob bontás menjen végbe, ezáltal túlnyomó többségben humifikáció menjen végbe. Itt nem, vagy kevés számban van vegyszeres gyomirtás, egyáltalán nincs sem talajbolygatás, sem tápanyagpótlás! Ennek köszönhetően ebben a talajszelvényben felépülhet egy magasabb minőségű bioszféra, ami vizet tárol, tápanyagot gyűjt, és eteti a növényt, ugyanakkor járható felszínt nyújt a gépek számára (mindenki ismeri, amikor hasig járnak a kombájnok, meg a szállító járművek egy késő őszi aratáskor. ilyen itt néhány év után már nincs!). Én ezt csinálom már amúgy...
S.O.S. »
Válasz #2742 hozzászólásra
Ha ilyen kevés embernek van tapasztalata az ellenőrzésről, egy pár gondolat IDE-is.
Azt a többségünk tudja, hogy NÉT területen mi a teendő.
Talajvizsgálat
Amennyiben van tápanyag kijuttatás, akkor kell tápanyag terv.
GN-nel egyenértékű dokumentum vezetése. (04 05 07) oldalak.
[b]Amit az ellenőrzés előtt nem tudtam:[/b]
Az idén használatba vett terület Nitrát érzékeny.
Ha egy is van ilyen, akkor a többi területre is kell vezetni a permetezési naplót. (amit el kell látni zöld pecséttel. Ezt is tudja a termelők zöme).
Jó, ha van számla a növény védőszerről, mert kérhetik.
Itt egyben is meg van.
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?p=13701#13701
vagyis itt
Nitrátérzékeny területek »
Én vezetek egy műveleti naplót, egy műtrágyázási naplót plusz a permetezési naplót. A tápanyag kijuttatást magam tervezem meg, persze a talajvizsgálatok eredményeit figyelembe véve. A tápanyag visszapótlás mértéke elsősorban pénztárca függvénye, illetve az aktuális termény és műtrágya áraktól függ.
Falugazdászok »
Válasz #2409 hozzászólásra
Itt is, ott is az olvasom, hogy a gyepből kell talajminta.
"legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak."
mivel nem történik tápanyag kijuttatás nem kell talajminta.
Ezt anno valaki valahol eldöntötte és szintén "szájhagyomány" útján tejesztettük, hogy mivel nem történik tápanyag kijuttatás, akkor nem kell a mintákért fizetni,
mert ugye a történet 2004-ben kezdődött, és több ezer ha-os ügyfeleket érintett,
Akkor most illik őket tájékoztatni, ha ebben történt valami változás.
Jó lenne akkor pontosítani, hogy az én elavult tudásom van, érvényben, vagy nem.
Ezt anno az MVH oldalon is olvastuk. Az akkor Agrárkamara meg más igét hirdetett,
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Soissons fajta búza Tolna, 7,9 ha-on 7,9 tonna átlagban. Ebből 1,8 ha 45 AK-ban 8,4t/ha, 6,1 ha 20 AK-ban 7,7t/ha. 1,8 ha-t jég kalászhányás végén nagyon elverte, zászlós levelet és kalászt tört. Október 23-án vetve, legalább 2 héttel korábban kellett volna. kb 190 kg/ha vetőmag, legalább 10-20 kg-al többel kellett volna. 1,8 ha napra elővetemény, 6 ha kukorica elő. Rossz magágy, szántást 1 nappal később munkáltuk el mint kellett volna, rögös és sok helyen nagyon hantos maradt. Csúszócsoroszlyás vetőgéppel vetve, siralmas kinézetű kelést eredményezett... Ősszel: 1 q MAP 10-52, 20 l/ha Phylazonit Tavasszal: 10 l Radistar FL, 2,45 q pétisó, 10 l Azospeed, 1,3 q pétisó, 15 l Azospeed. 1 gyom, 2 rovar, 2 gomba. Áprilisi, máj eleji aszály miatt döntöttem Azospeed mellett. Semmi gomba fertőzés, se kártevő. 1,8 ha: fehérje 12,5, sikér 25, esés 308 6 ha: fehérje 11,5, sikér 24, esés 226 Okszerűbb tápanyagkijuttatással, azaz plusz mikroelem lombra és még 1-1,5 q Pétisó vagy 10-15 liter Azospeeddel, 2-3 héttel korábbi vetéssel +10 kg vetőmaggal jobb vetőgéppel, jobb magágyat készítve és még a jeget is elkerülve simán tudott volna +1 tonnát EUR-malmi minőségben. Kis szerencsével malmiban! Így kis szerencsével MAX EUR lesz, fenti adatok nem teljesen pontosak, napokban lesz SGS eredmény. Felénk az Idei év szinte tökéletes volt búzában, aki ügyes volt kis szerencsével párosítva a papírforma szerinti maxokat hozhatta ki búzából. Nekem nem sikerült, Soissons 9-10-et is tud. Keksz búza, Isterra vásárolja vissza malmi-javító árban ha legalább EUR minősítést kap. Köv évre megint lesz, plusz Sirtaki!!! Sirtakisok írjanak bátran, remélem lesznek 10 t/ha feletti gazdák is! :)
Legelő telepítés, gondozás, stb... »
Válasz #97 hozzászólásra
Nyár végi telepítésként nyilván előny lesz a kisebb gyomosodás, biztonságosabb telepítés, viszont a magyágyra is igényesebb a nyár végi (aprómorzsás, ülepedett!), mint a tavaszi. Hogy mennyire nyomja el a gyomokat? Valamilyen agresszív fajok(ból) (pl. angolperje) is álló magkeveréket kellene vetni, akár saját ötlet alapján. Egyébként, mint azt már írtam, ha a gyomok aránya 50% feletti, már gyeptörést alkalmaznak többnyire. Ne felejtsük el a tápanyagkijuttatást sem, ami kedvez a hasznos fajoknak, de nemúgy a gyomoknak! (ha van rá keret). És elsősorban itt a N-re gondolok.
http://agro-largo.hu/takarmanyfu_keverekek
Itt például igény szerinti kiszerelésben lehet kapni, ha hihetünk a honlapnak.
Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodási terv »
Nem találom a Nitrát érzékeny terület topikot.
Talán itt is jó lesz.
Itt is, ott is az olvasom, hogy a gyepből kell talajminta.
"legalább 5 évente el kell végezni, kivéve a gyepterületeket, ahol a talajvizsgálatok maximum 10 éves időtartamra vonatkozóan alkalmazhatóak."
mivel nem történik tápanyag kijuttatás nem kell talajminta.
Ezt anno valaki valahol eldöntötte és szintén "szájhagyomány" útján tejesztettük, hogy mivel nem történik tápanyag kijuttatás, akkor nem kell a mintákért fizetni,
mert ugye a történet 2004-ben kezdődött, és több ezer ha-os ügyfeleket érintett,
Akkor most illik őket tájékoztatni, ha ebben történt valami változás.
Jó lenne akkor pontosítani, hogy az én elavult tudásom van, érvényben, vagy nem.
http://ide-ide.hu/forum/viewtopic.php?t=441
í
Epertermelés »
Válasz #319 hozzászólásra Szia, Csepegtető öntözésben érdemes gondolkodni, egyenletesen adagolható, automatizálható, a pontos tápanyag kijuttatásra a legalkalmasabb. http://ontozeswebshop.hu/sct/872897/Mezogazdasagi_ontozes http://ontozeswebshop.hu/spl/953983/Csepegteto_szalagok
Öntözés »
Válasz #1745 hozzászólásra igen, de az biztos nem a 12 forintos cső, az a sima csepegtető szalag ára, az pl kb 60-80 m hosszig csepeg egyenletesen sík terepen, elég könnyen eldugul, és könnyen lyukad, ezek szerintem nem ilyet használnak.., de ettől persze tökéletes, viz takarékos megoldás, és tápanyag kijuttatásra is príma..
Kalászosok műtrágyázása »
Annyit fűznék hozzá, hogy a talaj tápanyagellátottságától és kultúrállapotától is függ a termés. Egy jól feltöltött okszerűen művelt talajon pár év műkakiszórást ki is lehet hagyni jó csapadékviszonyok mellett lehet nem is lesz visszaesés a termésben vagy csak nagyon minimális. Viszont egy lezsarolt, elhanyagolt talajon tápanyag kijuttatás nélkül nem lesz semmi az is silány minőségű. Örüljön akinek 2q mastól lejön 70qbúza. De ez nem fog örökké tartani.
Talajvizsgálat és tápanyag-gazdálkodási terv »
Válasz #249 hozzászólásra Az elkészített mintavételi térképeivel már dolgoztam, egy "csöppet" tovább tart a mintavétel, hosszabb lesz az út. Szerintem a program maga nem számol tápanyag mennyiséget, csak segítséget nyújt a mintavételhez, pontosabbá teszi azt. A relatív biomassza különbségeket ábrázoló térkép nagy segítség a precíziós tápanyag kijuttatás tervezéséhez, valamint a tavaszi fejtrágyázáshoz.
Kukorica indító műtrágyázása »
A tápanyag kijuttatásnak az időbeli felosztását, az idén kezdtük el, mert most lett meg, a hozzá megfelelő technológia, de ha már megvan a technológia, ki lehetne próbálni az ammónium-nitrát helyett valami mást is, hátha beválna. Az előző években csak a tárcsás műtrágyaszórót használtuk, tavasszal mindig kaptak nitrogént ősszel meg NPK-t ha volt rá keret. S az akkori termés olyan átlagban 89-95 q volt. S most ősszel megtudjuk, hogy az idén bevezetett technológia mennyire állja majd meg a helyét, én bízok benne, hogy jó lesz, jobb lesz, s jövőre pedig szeretnénk kipróbálni más anyagot is, amit említettem, s amiben tanácsot, véleményeket kérek.
Nitrosol »
Válasz #976 hozzászólásra Hát 1q ammónium nitrátot szoktak neki adni(mi nem adtunk neki még sose ilyenkor, de nem is volt 30% felett a sikér) Hát kezdésnek kap 3q MAS-t amint lehet, utána meg április közepe körül kéne még 1q ammónium nitrát meg virágzáskor még 0.5-1q AN Szakirodalom szerint fajsúly, sikér és fehérje növelő a virágzáskori tápanyag kijuttatás
Nitrosol »
Válasz #947 hozzászólásra
Ne keverd a litert és a kilót.
100liter=130kiló, ennek a 30%-a: 30liter=39 kiló.
Amikor a permetezőt töltöd akkor literbe számolod valószínűleg. De amikor tápanyagkijuttatási tervet vagy akármi mást csinálsz akkor kilóba számolsz valószínűleg.
Balla Imre: eladó gépek? »
Válasz #95 hozzászólásra szóltak, a tápanyagkijuttatási naplót hektáronként 2000ért csinálta egy csávó.....de jövőre már lesz miről lemásolni
Kukorica vetőmagok »
Válasz #1042 hozzászólásra persze ok. én is azt használok. de most a tápanyag kijuttatásra értettem a kérdést.
Őszi búzavetés október 1-től? »
Válasz #525 hozzászólásra Nem ismerem, nekünk már évek óta MV fajták vannak, volt Walczer, Suba, Petur, és már vagy 3 éve Fabula van, nem csalódtam bennük, az országos átlagot mindig hozták, sőt inkább kicsivel felette voltak inkább, átlagos tápanyag kijuttatás mellett, a mi szar homokos dunai öntés talajainkon. Minőségben inkább I-es mint II-es volt mindig. Idén KOLOMPOS a sláger, nyomunk belőle 7+5 hekit, a 10 kuki helyére meg III fokú saját Fabula megy.
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Mind szép és jó, hogy így írjátok az eredményeket, de mennyire függ a minta vétel? Nem tudom, hogy szántón hogy működik, de középsuliban tanultuk a mintavételt, akkor hengerrel végeztük , és egy csomót számoltunk
, de az tömör volt, a szántó meg porhanyósabb és folyamatosan van keverve, a tápanyag kijuttatás sem feltétlenül egyenletes. Mennyire lehet bízni az ilyen számokban? Valaki letudná írni, hogy mennek az ilyen minősítések?
Sorközművelés! »
Válasz #1681 hozzászólásra A képen látható fekete csőnek,vajon mi a funkciója? Hidraulika,vagy tápanyag kijuttatás?
Budapest időjárása
Videók
Dr. Szabó Agrokémia Kft: Minőségi termőzónák feltérképezése
"Légi felvételek, illetve műholdas képi adatok feldolgozásával térképezzük fel a különböző termőzónákat."
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #886 hozzászólásra Mutatok képeket a takarónövényről: Sorrendben: december eleje, december vége, március
A sorművelés csak a tápanyagkijuttatás miatt kell, amúgy nem csinálnánk. Rugókapás monosem van, így is összedúrja az egészet, utálom a munkáját...
A RoundUp annál jobb, minél tovább tolja az ember, de annál kockázatosabb is. Vagy a vetés napján csináljuk, vagy max 2-4 nappal később, mert utána már a sekélyre került magok érintkezhetnek vele. Jobb aznap, mert ha bejön egy két-három napos eső, akkor bukó van, akkor a nagyon drága korai-post szerekből is nehéz hatékony kombinációt keverni az addigra eléggé megerősödő gyomoknak.
A zöldrtágya nem-bedolgozásának az volt az oka, hogy semmi nem indokolta. A felület egyenletes volt, mélylazítottunk vetés előtt, gyomok nem voltak, szárcsomük nem voltak, a talajszerkezet jó volt. Csak magáért a retekért nem kell, mert az összeesik, mint a fotókon is látszik. Jó ez így...