Gázolaj árak 648 Ft Benzin árak 638 Ft EUR 394.01 Ft USD 364.83 Ft CHF 405.02 Ft GBP 460.83 Ft

Tűzifa

Egyre többen használják a téli fűtésre a tűzifát, mivel költsgéhatékonyabb megoldást jelent, mint a gáz. Arról nem is beszélve, hogy a vele elérhető melegérzet nagyobb, mint egyéb korszerű fűtési módoknál. A tűzifa egyetlen hátránya, hogy előkészítést és folyamatos odafigyelsét igényel, azonban egyes korszerű módszereknél már ezek is megoldottak. Ilyenek a pellet, vagy a fabrikett.

Kapcsolódó címkék: fafeldolgozás, aprítógép, erdészet, erdő, fűtés,

Nyolc főből álló tűzifa-kereskedői hálózatot buktattak le az ellenőrök

A csalók nagyrészt eredetigazolás nélküli fatermékeket forgalmaztak.

Tűzifa: feketelistára kerülnek a jogsértő hirdetések

Nem árt az óvatosság, nehogy becsapjanak a kedvezőnek tűnő ajánlatokkal!

Könnyebb lesz utánanézni, megbízható-e a tűzifa-kereskedő

Ezentúl a tevékenységek felfüggesztéséről és a tiltásokról is informálódhatnak az érdeklődők.

Minden, amit a fatüzelésre való átállásról tudnod kell

Előnyök, hátrányok, hatásfokkülönbségek, költségek.

Fórum hozzászólások


Keverő, granuláló rendszerek! »

Gabcsi68
2014. október 15., csütörtök 11:43

A gazdasági válság hatásai elértek mindenhova. Így az energia szektorba is betette a lábát! Van megoldás, az alternatív energiahordozó felhasználása. Értem ez alatt pl a gázfogyasztás visszaszorítását vagy kiváltását megújuló energiával. A lakossági és a magánszektor bevételének mind meghatározóbb hányadát teszi ki a fűtési költség. Ezen segít az alternatív megújuló energia felhasználásának lehetősége, a fűtésrendszer átalakításával. Ingyen energia manapság még nemigen létezik, ( habár törekvések vannak ezen irányban ) viszont egy beruházás keretén belül gazdaságosabban lehet, lehetne ezen segíteni! Járunk kelünk úton útfélen, csak a szemünk előtt levő dolgokat nem látjuk. Pedig ott hever a lábunk előtt! Gondozzuk a kertünket, ( tudom a szomszéd fűje mindig zöldebb ) füvet nyírunk, szőlőt metszünk, fát gallyazunk. Közben a rengeteg energiát kidobáljuk az ablakon. Jó esetben összegyűjtjük és kidobjuk, rosszabb esetben megvárjuk, hogy megszárad, és eltüzeljük! smile biggrin De miért nem a tároljuk be télre, és a kályhában , kazánban tüzeljük el??? Mert nem tudjuk kellő módon tárolni, és nem tudjuk a kazánban, kályhában elégetni a korhadt dolgokat! Éppen úgy nem tudunk mit kezdeni az árokparton lekaszált fűvel, vagy a mezőkön rothadó gaztengerrel sem. MI A MEGOLDÁS??? A megoldás a hulladékok PELLETÁLÁSA! Dőljünk hátra, és nézzünk egy kicsit a jövőbe! Adott egy baráti üzleti lakóközösségi társaság aki a téli tüzelőre, gázszámlára szánt összeget, vagy annak egy részét meg akarja takarítani. Közösen vásárolnak egy mobil technológiát, amivel saját maguk elkészíthetik pár nap alatt az idényre szükséges tüzelőanyagot! Közösen vásárolják, közösen dolgoznak rajta, így a haszon is közös lesz! Így a berendezéssel előállítanak egy olyan terméket főképpen mezőgazdasági hulladék alapanyagból, amivel kiváltják a gáz formájú energiahordozót. Vagyis BIOPELLETET készítenek. MI is az a PELLET? „Pelletnek nevezzük a 6-12 mm közötti, legfeljebb 5 centiméter hosszúságú, sima, fényes, granulátum alapú tömörítvényeket, melyeket mező- és erdőgazdasági melléktermékekből állítanak elő. A fapellet, tüzipellet természetes alapanyagból - fűrészpor, - magas nyomással, préseléssel készül. Kötőanyagot egyáltalán nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes fáéval azonos. A fapellet környezetbarát, mert vagy fahulladékot dolgoz fel, vagy kizárólag erre a célra termesztett energiaültetvényekről származó aprítékot. Nedvességtartalma alacsony (kb. 2-10 %) ezért sokkal jobb hatásfokkal ég mint a tűzifa. Egységes formájának köszönhetően jól raktározható, kényelmesebb, tisztább felhasználást tesz lehetővé. Szállítás után nincs szükség feldolgozásra, közvetlenül felhasználható. Egyenletes, hosszan tartó, szinte tökéletes égést biztosít, égése széndioxid semleges, mivel ugyanannyi széndioxidot bocsát ki égése során, mint amennyit megköt élete során, így nem járul hozzá az üvegházhatás súlyosbításához. És mindezekhez egy szál fát sem kell kivágni!” A pellet másik fajtája a gazdasági hulladékból nyert pellet alapanyag, vagyis a fűfélékből nyer energia hordozó. Jellemzően ezt könnyebb be is szerezni, illetve ez „VAN dögivel”! És hogy az így elkészült pelletet hogy is hasznosítjuk?? Pelletfűtéses kazánnal, pelletégővel, pellet kandallóval. „A pelletfűtéses kazánok / kályhák automatizálhatók, ugyanakkor egyszerű kezelés, menü vezérelt üzemeltetés, öntisztítás jellemzi ezeket a készülékeket. Távvezérléssel, internetes-telefonos szolgáltatásokkal is elláthatók. A pellet kazánokhoz pellettároló kapcsolható, melyet - méretétől függően - akár elég évente egyszer feltölteni, emellett egész évben képes egy családi ház / iroda / üzem / melegvíz-ellátást is biztosítani, tehát jelentős megtakarításokat érhetünk el, ha a villanybojleres vízmelegítést is ezzel váltjuk ki. Előnyei a hagyományos fűtési módszerekkel szemben: • kimagasló fűtőérték: 1,5 - 2 kg pellet 1 m3 gáz fűtőértékének, vagy 3 - 6 kg tűzifának (15 - 20 MJ / kg) felel meg • hamutartalma elenyésző: fapellet - cca 0,5 - 1,5 %, a pellet kályha / - kazán könnyen tisztán tartható • könnyen - gyakorlatilag egy gombnyomással - begyújtható • automatizálható égés: távvezérelt teljesítményszabályozás, menü vezérelt működtetés, hamuzás havonta egy-két alkalommal, beépített öntisztító funkciók • gazdaságos: a frissen vágott fához képest feleannyi mennyiséget kell elhasználni pelletfűtés esetén • helyi kistérség, magyar vállalkozások, és a magyar gazdaság támogatása • nagyfokú autonómia és biztonság a világpiaci gázár-ingadozásoktól, gázcsapelzárásokkal szemben” Ezen pár sort gondolatébresztőnek szántam. Cégünk segítséget tud nyújtani ezen igények kielégítésében is. Mobil: 0620/ 9 217 696 E-mail: biobrikett@citromail.hu Keressen hogy segíthessünk! Üdvözlettel Geri Gábor

Fakitermelés, erdők újratelepítése »

a2457
2014. október 15., csütörtök 11:43

hát, mindenesetre köszönöm hogy a hozzászólásomat annak fogadod, ami. építőjellegű, tapasztlaton alapuló megjegyzések sora. megmondom őszintén nem kétlem hogy jól működnek a gépeitek. ugyanakkor személyes tapasztalatom az, hogy hosszú távon csak a lehető legprimitívebb, leg igénytelenebb, minmalista, éppenhoy a célnak megfelelő eszközök bizonyultak használhatónak. pár olyan dologban amire sokan esküdnek itt már csalódtak. most jó persze, a vastagfalú cső betonnal kiöntve nem igazán kifinomult megoldás. ezt aláírom. meg azt is hogy működik, nekirongyolok valaminek maximum az mtz vonótoldat hajlik/szakad vagy a gúzslánc. abból szoktam kiindulni hogy eleve ha lehet minnél kevesebb dolog legyen ami elakadhat akármiben is. csavarozott dolgokat sem feltétlen szeretem... http://www.agroinform.com/files/forum/agroinform_20131126210917_dscf8437_fonix.jpg mint ezen a képen. jobban csípem ha hegesztve van minden ami csak lehet. manusk lábtartóját nem feltétlen tartom biztonságosnak, de ez azért van mert én szívroham nélkül ültetek oda is ahol nem pucolták le a vágásteret, illetve telihordta az árvíz hulladékkal és nincsen keret újbóli letakarításra. a hulladé meg nem olyan hogy megérné nekem önköltségen összeszedni. nem vagyok benne biztos hogy érdeke ez téged , elég egyedi eset vagyunk :) annyit lehet, hogy 20.-a után mi megállunk egy kicsit, akkor lesz időm itthon, ha gondolod google sketchup modellezőben megtudom rajzolni nagyvonalakban hogy a nálunk is bevállt ültetőgép szerkezetileg hogyan néz ki. kitudja, lehet hogy hasznos. ezt azért ajánlom fel mert a fórum építőjellegű, ennyit -ha már belepofázok- illik megtennem. ha már itt tartunk, véletlen pászta készítő tisztító apparátusotok nincsen? elegem van a tiszta nyarasakból ezért kértünk az erdészettől "engedélyt" hogy okosan alávessük a nyarasokat kőrissel. hősiesen rommá is tárcsáztam egy frisebb ültetést ami még úgyahogy tiszta volt, erre vettem a leták féle tárcsát -nem erre való, nem rugós, de megoldottuk hogy működjön - de van ahol ez nem fog működni, többréteg száraz vadszeder átnőve vadszőlővel és még elő vadszederrel, valamint 10 centi vastagságig uszadékfával fűűszerezve ami már szerves részét képezi ennek a dolognak... ez 20 tól 50 centi vastagságig takarja a fák közét. ilyen 10-15 éves nyarasokat akarnék sűrűn alávetni, hogy legyen benne véghasználatkor kemény tüzifa. na ha arra van valami gépetek, vagy akár csak elgondolásotok hogy mivel lehet azt kibaszkurálni onnan, azt nagyon szívesen megnézem. a helyzet annyira komoly hogy megpróbáltam leereszteni szarásig a láncos zúzót, 540 helyett 1000 es kardán, padlógáz +mászó, és alig egy-két méter után az mtz lefulladt. föltekerte úgy ezt a katyvaszt hogy kerékre állt a masina amikor megpróbáltam kitépeni belőle.

Fakitermelés, erdők újratelepítése »

a2457
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #944 hozzászólásra túl kevés az infó. milyen a terep, aljnövényzet milyen, van e benne más is (jellemzően bodza kíséri az akácot) van e valami futó gedva alatta, van e benne leejtő-emelkedő, mekkorák fák, mennyire foghíjas, hova kell kipakolni az anyagot, egyáltalán mit kell belőle vágni , csak tüzifa vagy oszlop több méretcsoportban /szőlőtám is kell e, és még sok egyébb... vannak e benne közelítő utak, ha igen milyen távolságban van, egybefüggő e a terület, stb... hulladék kezelés hogyan s miként, elég csak otthagyni, vagy van vele más dolog...

Fakitermelés, erdők újratelepítése »

a2457
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1107 hozzászólásra én dolgozom darus pótkocsival, gyérítésben. és van forwarderem is. gyérításben a pótkocsi vált be jobban, mert mozgékonyabb,fordulékonyabb. egy jó erdészeti pótkocsit 90 fokba be lehet a traktor mögött törni. a derékcsuklós forwardert nemigen lehet 90 fokig megtörni :D node. a videón szereplő apparátus nagyon aranyos, de ha termelni is akarsz vele akkor egy kicsit karcsú. sajnos a t-25 /t-30 traktorok erre nemigen alkamasak ebben a formában. ehhez egy összekrekes mtz a legjobb. preferálnám az egyeneshidas mtz-t, nekem a kishidas van, avval is jól lehet dolgozni de a helyzet az hogy sokszor elkellene azu egyeneshidas nagyobb vonóereje. csinálni is lehet ilyen kocsit, daru terén nekem a kcr 2500 jól működik, csak kicsit rövid sajnos. de lehet vele együtt élni, végülis évek óta csinálok vele növedékfokozó és törzskiválasztó gyérítést, nagyon jó hatásfokkal. a pótkocsim RP-6 os típusú magyar gyártmány. igazából pofon egyszerű, 2 darab 200 mm-es U gerenda összefordítva adja a vázát, 100x100 as zártszelvényből vannak a rakoncák. a hidat megnem mondom alatta mié, az enyém sajnos nem hajtott, és csak egytengelyes. a videón látott pótkocsi annyiból akár lehet jobb is hogy boogie-s. namost ameddig egyenesen kell vontatni, az nagyon jó dolog mert könyeddén felmászik azu akadályokra, ha azok nem haladják meg a kerékátmérő felét. de ha elkezud sárban süppedni, akkor nagyon nehéz fordulni vele mert ugye sikálnak a kerekei. nekem ifa ballonos gumik vannak fennt, 6 erdészeti köbméter fát tudok felrakni, avval ha nincsen komoly terep a muszka is elbír. ha t-25 / t-30 után akarnál ilyen kocsit csinálni, akkor 2-3 erdei köbnél nagyobbat nemigen ajánlanék. a kistraktorok fülkéje is kicsi, a hátrafordulós daruzás inkább lenne emberkínzás, ráadásul alacsonyan ülsz, ezért nem látsz fel rendesen a pótra, nem fogsz tudni rendesen rakodni vele. sehogyan. egyébbként a környezetvédelmi irányelveknek köszönhetően egyre több helyen kizárják a vonszolásos közelítést, és csak kötélpályát vagy darus pótot/forwardert hagynak dolgozni, nagyon is helyesen. tehát ez lenne a jövő útja. gyártani pótkocsit akkor éri meg ha van minta amit lehet másolni, és tudsz darut viszonylag értelmes áron beszerezni. máskülönben durván 1 miliótol 1.5 milióig érnek az rp-6 os pótkocsik, és 2 milió körül kapsz egy alkalmas traktort hozzá. ahol követelmény az ilyen technológiával való munkavégzés, ott behozza magát hamar, mert ilyen technikával ki lehet és ki is kell ha törik ha szakad a 4200 tól 5500 forint / erdei köbméter árat a gyérítésekre. ebbe beletartozik hogy a méter fa fogalmát a választékból törölni kell. ugyanis ha méterfát daruzol, helyből nem éri meg dolgozni ennyiért. eleve fele annyi amit megfog a daru, lasabb lerakodni is, több a darabolás. 2 méteres a normál méret tüzifa. mert azt lehet daruzni rendesen. a szuállítónak is jó, mert a java darus géppel megy szállítani, főleg ha kamionról van szó. egyedül a 150 centis kivágás képez kivételt, de az amúgyis viszonylag vastag (szabvány szerint 16-22 centi csúcsátmérő), emiatt a daruzhatósága javul eleget. a videón látott darus pótkocsi egyvalamire roppant kifogástalan, ahol hagyományos vonszolásos közelítés folyik ott bennt a placcon rettenetesen megtudja gyorsítani a dolgot, mert fel lehet vele rakni a tüzifát a rakatra, hoyg csak igazítani kelljen, ezzel jelentős élő muinkaerőt lehet megtakarítani. akácosban természetesen az oszlopnak valót feltudja a pótkocsira rakni és a megfelelő helyen lerakodni. ez nagyon jó dolog, sok kézi anyagmozgatást kivált vagy egyszerűsít. nyilván érettebb erdő rönkjeivel nem fog megbírkózni, ahhoz a 2500 as kcr is halovány. gyérítési ártéri nemesnyarasban még pont megfelel a 3 méteres rönkhöz, de felette erősebb gép kell mint a 2500 as kcr. az erdészeti pótkocsik sokban különböznek a mezőgazdaságiaktól. erdőn fotnos hogy terhelje a traktor hátulját, a megfelelő vonóerő végett, ugyanakkor a tengelyt sem lehet túlzottan hátratolni mert akkor a szerelvény fordulóköre túl nagy leszen. az alacsony építés szintén fontos, mert a terepviszonyok miatt az alacsony súlypont határozottan szükséges. a pótkocsi nyakának is minimum fél traktor szélesség hosszal kell rendelkeznie hogy 90 fokban be lehessen törni. ez egy gyérítésben elengedhetetlen. az ilyen eszközzel történő munkavégzés megköveteli a precíz irányított döntési eljárást, mert a fákat úgy kell levágni hogy a helyben történt darabolás után minnél kevesebb kézi anyagmozgatással daruzható módra el lehessen rendezni, mindeközben a megmaradó faállományban ne keletkezzen kár, a művelőúton pedig maga a közelítő szerelvény kényelmesen tudjon haladni, sorvágásnál a tuskókat megközölve. célszerű első körben a művelő utakat kivágni, és második lépésben a válogatást a maradékból elvégezni, a két művelet közt a szerelvénynek le kell hordania a sorkivágás anyagát máskülönben helyszűkében lesz a döntő. a szerelvénnyel 2 fő dolgozik, egy darus/traktoros, egy kisegítővel akinek: 1. igazítani kell a rakományt folyamatosan felrakodás közben 2. ha maradt az úton olyan hulladék ami kárt tehet a gépben azt el kell távolítania 3. ha túlmagas maradt egy tuskó azt vissza kell hogy vágja 4. ha a daruzás közben valami zavarja a kilátást akkor azt el kell távolítsa (belógó faág például) 5. segíti a traktor vezetőt szűk helyeken hogy véletlen se sértse fel a szerelvénnyel a fák kérgét (ez roppant fontos, ez részben a mozzanat amiért ezért a munkáért többet lehet s kell is kérni mint a hagyományos vonszolásos játékért) majdan, amikor lefele pakol a szerelvény a közelítés helyén, ott szintén egyrészt meg kell bizonyosodjon róla hogy senki nem tartózkodik veszélyes helyen, és igazítja a lerakott fát. a pótkocsis közelítés hatékony ameddig a válaszétkok száma nem haladja meg 3 mat, az átlagos közelítési távolság nem több 800 méternél. az a lélektani határ. a technológiát betanulni nehéz, főleg a döntő/ágazó/hosztoló/daraboló főnek, sokmindent kell egyedül elvégeznie. minden ilyen főhöz tartozik egy segéd aki: 1. figyel rá hogy se a szerelvény se más ne legyen veszélyes helyen a döntés során 2. segíti az írányított döntést szükség esetén 3. a feldarabolt fát méret szuerint különrakva rendezi, minden kis kupacot képző fa párhuzamos, egyik végén egyvonalban kell hoyg legyen, máskülönben képtelenség hatékonyan daruzni. 4. eltávolítja az ághulladékot amennyire csak tudja 5. roppantul figyel rá hogy a kihordó szerelvény daruja minden egyes kupacot elérjen úgy, hogy közben a daruval nem kell sértenie egy megmaradt fát sem, nem kell tuskóra hajtania a szerelvénynek, a kupacot jól látható helyen legyenek. 6. rakodás közben ellenőrzni a mérethelyességet, alkalom adtán korrekcióra kéri meg a motorfűrész kezelőt. sajnos ebben az országban hagyománya van annak hogy egymás alá kínálnak a vállalkozók, így kialakult az a helyzet van aki egy gyérítést akár 3000 forintért is elvállal. természetesen vonszolásos technikával szoktak dolgozni, ami: egyrészt a megmaradó faállományt jelentősen károsítja, így a majdani véghasználat eredménye romlik, másrészt a talajterhelése a vonszolásnak túlságosan nagy. védett lágyszárú vegetációban brutális kárt okoz ez a fajta megoldás. akik nem értenek az erdőhöz azoknak ettől független ez tökéletes megoldást jelent, mert nemtudják hogy a későbbiekben a sérült faállomány végett bizony drágább ez a megoldás mint a daruskocsis tőmelletti felkészítéssel végzett munka. vonszolás akkor hatékony ha le lehet terhelnia vonszoló gépet, nemigen adott az az opció hogy lehessen hatékonyan egyenletes bontást végezni az erdőben. hiszen nem fog senki 20 méterenként megállni felkötni egyessével pártized köbméteres fákat (jobb esetben, sokszor ettől kevesebbet ad ki a gyérítés). inkább próbálkoznak foltokban bontani, ami ahhoz vezet hogy igazából csak a foltok szélén lesz hatása például a növedékfokozó gyérítésnek, elgazosodáshoz vezethet ha túlnagyok a lékek, ami kölcségesebbé teszi a későbbi termelést, valamint rontja a megmaradó erdőállományt. részben mert a növedékfokozás nem fogja az elvárt növedéket hozni mert egyenetlen a bontás, másrészt a fák a fényfelé törekednek, így a kívánatos egyenes törzsforma kevésbé fog kialakulni, a meglevő törzformák pedig elkezdenek a fény irányába görbülni, előfordulhat hogy szükségtelen mennyiségű oldalhajtást kell a fának növesztenie, evvez értékes erőforrásokat véve el a kívánatos növekedéstől. ennek eredménye a további munkák során hogy a kitermelt faanyag kisebb hányada lesz iprai felhasználású értékesebb anyag, mindamellett hogy a teljes kitermelhető mennyiség is csökken. nyilván akik érdemben is foglalkoznak erdővel s nem csak irodában ücsrögnek papírok felett görnyedve, illetőleg nem csak valahogy elvégeztek egy erdészeti iskolát (legyen középfokú az vagy felsőfokú), azok ezeket a tényezőket ismerik. a többieket igazából a pillanatnyi kiadás csökkentése érdekli, de természetesen ezek az emebrek anyagi szemszögből eredményes gazdálkodást nemtudnak végrehajtani. a darus technológia drága, de egyszer majdcsak egyre többen jönnek majd rá hogy nem kiadás, hanem befektetés az ezzel a technológiával végzett szakszerű munka. egyre inkább a szállaló erdőgazdálkodás és a természetes felújulás irányába tendál a piac, szerencsére törvények is születnek ennek a kikényszerítésére, ezeket a munka fajtákat vonszolással nem lehet megvalósítani. így, a darus pótkocsi azoknak akik rendelkeznek megfelelő vontatógéppel nagyon jó alternatíva a speciális erdészti forwarderekkel szemben, gyérítések esetében természetesen jobban is teljesít mint a forwarder. http://www.erdeszetilapok.hu/?page=arch_view&id=16590 egy csepp olvasni való a hazai pótkocsikról és a hazai forwarderek egyikkéről. a képek alatti feliratok nem helyesek sorrendben,4. ábra lenne a varuta forwarder.a 2-es ábra pediglen az SR pótkocsi.

Fakitermelés, erdők újratelepítése »

a2457
2014. október 15., csütörtök 11:43

az akác ilyen téren hálás fajta, elegndő akár a gyökérszecska "kiszórása" is. magról neveléssel nem szenvednék, teljességgel indokolatlan. http://www.akaccsemete.hu/ emitten lehet csemetét rendelni, ültetés módja is írva vagyon. Amit megtennék: keresni kéne valakit akinek van 1 késes talajlazítója. vele huzatnék barázdát, és bba ékásóznék. a sorköz legyen 1.5 méter, ha kézi ápolással kívánod tisztán tartani. nemtudom milyen gépek állnak rendelkezésedre, ha van netán tz4k vagy kisrába , esetleg bérmunkás a közelben ilyennel, akkor a 1,5 méteres sorköz teljesen megfelel, kistárcsa bőségesen elég az ápoláshoz. az akác a nitrogéndús levegőt szereti, ha van ennek a területnek a közelében bodza az jót jelent. amúgy az akácia kifejezetten igénytelen fajta. nyugodtan ültessed ékásóval sűrűre a sorokat, ugyanis az akác lombozata gyér. lágyszárú vegetáció előszeretettel veri fel. 30 centinként tennék le csemetét, lesz belőle természetes elhullás. az akác gyorsan nő, pár év után természetesen ritkítani kell majd így rajta. de érdemes a sűrű ültetés, hogy természetes hullás miatt ne keletkezzen nagy üres folt. ápolásával kapcsolatban , van ahol még valami ördögtől származó ötlet miatt rendszeresen kapálják az akác sorát. tehát nem a sorok közét, hanem a sorban két fa közti részt. ezt nem tenném, vagy ha mégis ilyesmire vetemednék unalomból akkor is meggyőződnék róla hogy az év legmelegebb időszakában azért legyen a tövénél lágyszárú vegetáció. első 2 évben kora tavasszal esetleg lehet ilyet csinálni, ha túlnövi a lágyszárú annyira hogy túlárnyékolja akkor talán évközben sarlóznám, de nem vágnám ki teljesen a gazt. biztos feltűnt mindenkinek de tényleg évről évre melegebb van, most sem igazán decemberi az idő. nyáron pedig egyre erőteljesebb a napsütés. porszárazra égeti a földet, az akác lombozata pediglen túl gyér. ebből az okból hagynék alatta vegetációt a sorában. a sorköz tárcsázás fontos elem, mechanikai talajművelés segít a talaj vízháztartását kedvezően befolyásolni. ugyan az akác a homokon is megél (épp ezért hozták be ide), de nem fog nemet mondani a vízre. célszerű rendes ékásót szerezni, és lehetőleg minnél mélyebbre letenni a csemetét, rendesen betömöríteni a földet. ha nagyon gondos akarsz lenni akkor ültetés előtt pár órával a csemeték gyökerét vízbe áztatod. ha van olyan bazinod ami már nemannyira kell, akkor azt el lehet vágni , engedni bele 200 liter vizet, és a csemetét egyszerűen beleállítod, ha meleg időben ülteted. arra hog mikor van kiültetve igazából.. azt tapasztaltam hogy teljességgel érzéketlen. akár az aszály közepén is töknyugodtan lehet telepíteni kifele, ha be van áztatva elenyészően kevesebb ered meg belőle mintha máskor lenne ültetve. támogatást nemtudom fogsz e rá kapni, lévén egzóta faj. a lábon álló akác eladás.. terület függő, állomány függő, mert ugyan az akác tüzifa is drága, de ha valaki meg is veszi akkor inkább szőlőtám és egyébb ipari fa része ami érdekli. ez minnél nagyobb arányban van, annál jobb. kitermelés szempontából sem mindegy hogy méteres darabokra kell e az egészet vágni, vagy a 60% a 2,7 méteres oszlop. kevesebb vágás, kisebb költség.

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 19 -35 km/ó
  • Borultság
    100.0%
  • Csapadék
    0.4 mm / 20%
  • Harmatpont
    7 °C
  • Páratartalom
    67%

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]