talajfertőtlenítés

A talajfertőtlenítés egy fontos tavaszi munkálat. A földben élő kártevők elszaporodását gátolhatjuk meg ezzel. Talajfertőtlenítésre többféle szert is forgalmaznak Magyarországon.

Kapcsolódó címkék: talajművelés, talajvédelem,

Hozzászólások

  • Növényvédőszerek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kukaccsosz

    Hatással van az agyra az egyik gyakori növényvédőszer [origo]|2012. 05. 10., 16:54| Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer - állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal. A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben. "A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese. Más az agya a mérgező szerrel érintkezett gyereknek Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel (a szert az EU-ban már nem lehet rovarirtásra alkalmazni a háztartásokban). A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé a napokban. A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között. Bár a kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American. Az eredmények egybevágnak korábbi állatkísérletek eredményeivel. A rovarirtó szernek kitett patkányok agyában ugyanis szintén módosulásokat figyeltek meg - annak ellenére, hogy az állatokat az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által biztonságosnak ítélt dózisnál kisebb, tehát elvben egészségre nem káros mennyiségű szernek tették ki. Itthon méhpusztulást okozott a szer "Tavaly a klórpirifosz alkalmazásának szabályozását módosítottuk, ugyanis beigazolódott, hogy tömeges méhmérgezést okozott. A méhek pusztulása olyan repceföldekhez volt köthető, amelyeket korábban klórpirifosszal permeteztek. Ezért tavalytól a szer csak a repce zöld bimbós állapotáig alkalmazható, a virágport gyűjtő méhek védelmében virágzó állapotban már nem használható" - mondja Jordán László. A zöldségeken-gyümölcsökön is találkozhatunk a mérgező anyaggal A zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor bárki találkozhat ezzel a vegyülettel, csekély, ám mérhető koncentrációban. "A klórpirifosz úgynevezett kontaktszer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel" - mondja a NÉBIH elnökhelyettese. Egy szintén amerikai kutatásban igazolta azonban, hogy a kutatás ideje alatt biogazdaságból származó terményekkel táplált gyerekek vérében a klórprifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Amikor a gyerekek újra a megszokott, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, az említett mérgező anyagok szintje a vérükben ismét megugrott. Fontos tudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek felületén lévő klórpirifosz egy alapos mosással eltávolítható, ha pedig beltérben alkalmazzák a szert, a szellőztetés felgyorsítja a lebomlását. Ennek ellenére az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vizsgálja a szer használatának esetleges további korlátozását. Addig is, amíg a hatóságok korlátozzák a mérgező vegyületet, azoknak a családoknak, akik nem tudják megfizetni a drágább bio termékeket, a szakértők azt javasolják, hogy legyenek körültekintőek, és bő vízben mossanak meg minden zöldség-gyümölcsöt fogyasztás előtt. A klórpirifosz A klórpirifosz széles spektrumú rovarirtó, amely kontakt- illetve gyomorméregként fejti ki hatását. Eredetileg szúnyogirtóként használták, az EU-ban ma már nincs ilyen használatban. Hatékony földigiliszták, a kukoricabogár, csótányok, hernyók, bolhák, bogarak, legyek, termeszek, tűzhangyák, és a tetvek elleni védekezésben. Rovarölőként használják gabona, gyapot, szántóföldek, dió, zöldség és gyümölcsök, valamint pázsit és dísznövények permetezéséhez. A klórpirifosz egy idegméreg, mely károsíthatja az agyi, idegrendszeri fejlődést. A klórpirifosz a hazánkban forgalmazott élelmiszerek gyakori szennyezője. 2008-ban a 8. leggyakrabban talált szermaradék volt Magyarországon. Forrás: kockazatos.hu

  • Fóliasátor építése, művelése » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | zsoltee83

    Válasz #585 hozzászólásra Van egy ilyen topic, hogy talajfertőtlenítés fóliasátor alatt. Arra jutottunk, hogy nincs igazán jó megoldás, sajnos. Nem hivatalos verzió szerint jól be kell öntözni hipós vízzel. Van ismerősöm, aki csinálja és esküszik rá. Én még nem mertem kipróbálni. nww: Nem használtam még ilyen rögzítő bizgentyűket. Fóliát minden csőre drótozok.. papa maci: Nem lesz paprika? Muszáj pihentetni a földet, vagy miért? Ha mindenképp pihen a föld, a helyedben elvetném zöldtrágya növénnyel....

  • Kukorica gyomirtása » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | drenthe evo

    Válasz #4666 hozzászólásra Mekkora dózisban ? Mekkora kukoricában ? Eső után ? Volt e kombinálva valamivel ? Talaj fertőtlenítés volt e valamivel ?

  • Japán kistraktorok » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | bt66

    Ez meg az én mai szántásom, sajnos videó nincs mert a "camera girl" iskolában volt, így csak képek vannak. Használtam a harmadik ekefejet is a fasor mellett. A nagy fehérség az mész, szántás előtt kicsit leszórtam mésszel a kertet, egy kis talajfertőtlenítés nem árt. Éjjel esett az eső ezért a föld teteje kicsit sáros volt, ennek ellenére jól ment a szántás, oú. 1-ben és a kb. 20 centi mélységben.

  • Zöldtrágya » 2014. október 15., csütörtök 11:38 | Cajg

    Sziasztok! Ahogy olvasgatom a bejegyzéseket azt veszem ki sokan nem értik a zöldtrágyázást. A zöldtrágya vetéssel nem keletkezik plussz tápanyag ami miatt nem kellene adnod műtrágyát. A zöldtrágyanövények megkötik a szabad tápanyagokat ami miatt nem mosódik ki vagy kötődik le felvehetetlen formára. A zöldtrágyanövény megfelelő aprítása és leszántása után a tápanyagok lebomlanak és újra felvehető formába kerülnek. Vannak pillangós zöldtrágyanövények amik gyökerein lévő rizóbium fajok N-t kötnek meg emiatt itt keletkezik plussz tápanyag. A zöldtrágyázás jelentősége hogy fedik a talajt, elnyomják a gyomokat, erős gyökérzetükkel lazítják a talajt és egyes növények gyökérsavjaikkal talajfertőtlenítést végeznek. (fonálféreg írtás). A szalma tarlóra szecskázása mindenképen fontos, mert nem kapsz annyi műtrágyát a a szalma árából mint amennyi tápanyagot leviszel a szalmával. Csak akkor érdemes levinni ha trágyát adnak érte. A bedolgozott tarlómaradvány a visszaveri a napsugarakat és megköti a nedvességet így nem szárad annyi a talaj.

Hírek

  • Talajlakó kártevők ellen Kentaur 5 G+Radistart Algit keverék!

    Talajlakó kártevők ellen Kentaur 5 G+Radistart Algit keverék! (x)

    A kukorica és napraforgó termesztését intenzíven végző termelők körében nem kérdés, hogy ezen két kapás kultúra erőteljes kezdeti fejlődésének kulcsa a gyökérzet talajlakó kártevőkkel szemben biztosított hatékony védelme, valamint a megfelelő robusztus gyökérzet kialakulásához szükséges tápelemarányok biztosítása.

További híreink

Videók

[bezárás x]