Vadgazdálkodás

ano

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #102 hozzászólásra a nyugati végek.... itt ezek azt mondák, hogy a kerítés nem egyezik az ő vadgazdálkodási elképzelésével meg tervével, tehát kerítésépítéshez nem járulnak hozzá, szerintük máshogy kell megvédeni. kérdem én, hogy hogyan, erre azt mondja, hogy fogadjunk föl közösen egy őrt. és mondom neki, mégis hogy a retekbe, mondjuk egy 50 hektáros, 2 km hosszú táblát hogy lehet egy darab nyomorult őrrel megvédeni? de mondtam nekik, hogy oké, legyen őr, egy dolgot kérek, bekerítek 1 hektárt, ott ahol akarja, és ha lesz kár a csak őrzött területen, akkor kiegészíti az átlagtermést a kerítettre. és ezt leírja, személyében készfizető kezességet vállal, és még hoz egy kisebb értékű bankgaranciát is, ha netán messzire akarna futni a fizetés elől. mondanom sem kell, hogy semmi nem lett belőle. meg mondom neki, és akkor mibe kerül mondjuk a kukoricát őrizni 7 hónapon, napi 24 órába? egy éves őrzésből bekeríthetjük, az meg ott lesz 10 évig. gondolom hozta volna a saját hivatásos vadászát őrnek, vagyis az ő bérének felét is kifizette volna velünk, miközbe garancia arra, hogy nem lesz kár, persze semmi, nulla. szóval... de érted, nonszensz, a kerítés nem egyezik a vadgazdálkodási tervével, merthogy akkor kiveszem a szántómat az ő vadász területéből. mondom neki öreg, hát húzna már valaki a fa_kára, a szántóm ne is tartozzon a vadföldjeit közé, nemá ezen akarj vadgazdálkodni, épp ez a probléma, hogy úgy tekintesz rá, mint éléskamrára, arról szól a vadgazdálkodási terved, hogy a szántón zabál és meghízik a vad, mellette meg feketén lelöveted. felénk villany kerítések mennek, mindenki kerít mindent, úgy néz ki a határ, egyrészt mint valami hulladéklerakó, mindenki hordja ki a műanyag palackokat, azt kötözgeti föl bálamadzaggal minden fára, bokorra, mindenre, a nap persze két hónap alatt megeszi a madzagot, és hordja a szél a mocskot, elképesztő, másrészt meg mintha valami háborús övezet lenne, kerítés kerítés hátán, mintha egy harckocsi akadály pálya lenne... és mindez ugye az olyan morálisan megkérdezhetetlen jellemű emberek miatt, akikről beszéltél... a nemzet szemetjei ezek. kíváncsi leszek mikor szakad ketté a vadász társadalom, egyáltalán ketté fog-e szakadni, és ki fogja-e lökni magából ezeket az utolsó söpredék tolvajokat. de attól tartok hogy nem, mert éppen a tisztességesebbje, a becsületesebbje otthagyja az egészet... ha vannak még ilyenek.

pittipitti

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #581 hozzászólásra Családi gazdálkodóként lehet. http://www.haszon.hu/agrar/jogtanacs/333-igy-adozik-a-csalad.html Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás).

joc

2014. október 15., csütörtök 11:43

2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról1 Az Országgyűlés abból a célból, hogy - a falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon, - a mezőgazdálkodás és az agrárszolgáltatások feltételeinek kedvezőbbé válása a korábbinál érzékelhetőbben járuljon hozzá a falvak jövedelemtermelő képességének erősödéséhez, - a mezőgazdaságban termelt jövedelmeknek a vidékfejlesztési célok szolgálatában történő felhasználása lehetőleg a keletkezésük helyén segíthesse elő a foglalkoztatás bővülését, - az agrártársadalom a vidéki családi közösségek termelési közösségként történő megszerveződése és a helyi vállalkozások gyarapodása révén tovább erősödjön, - a mezőgazdaságban a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen, - a saját és közvetlen termelési és szolgáltatási munkavégzésen alapuló agrárgazdálkodás bővüljön, - a földművesek részére az önfoglalkoztatás a korábbinál tágabb keretekben kínáljon valódi alternatívát - többek között - a helyi élelmiszer-kereskedelem lehetőségeinek bővülésével, valamint a saját munkavégzésen alapuló és azt kiegészítő tevékenységek folytatásához, mint például a falusi vendéglátás, a kedvezőbb feltételek megteremtésével, - fokozottabban előtérbe kerülhessenek a fenntartható földhasználattal való gazdálkodás feltételei, a termelés természeti feltételeinek (talaj, víz, élőhelyi közösségek) és a kultúrtáj védelmének szempontjai, - a mező- és erdőgazdasági föld forgalma és a mező- és erdőgazdasági föld, mint a jelzálogjogon alapuló hitelezés biztosítéka, a kialakuló új üzemi szervezetek működését hatékonyan elősegíthesse, - élet- és versenyképes mezőgazdasági termelés folytatására alkalmas méretű földbirtokok jöjjenek létre, - a birtokelaprózódások hátrányos következményei a mezőgazdaság tulajdoni szerkezetét ne terheljék, a földműves zavartalan mezőgazdasági termelést folytathasson, a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A törvény tárgya 1. § (1) Ez a törvény a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) tulajdonjogának megszerzésére, a földön haszonélvezeti jog alapítására, a föld használatára, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzésére, és a helyi földbizottságra vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. (2) Külön törvény a mezőgazdasági üzemek tulajdoni-, és használati viszonyainak sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld és a hozzátartozó mezőgazdasági felszerelés tulajdonjogának, használatának üzemi hasznosítás céljából történő megszerzésére. (3) Külön törvény az integrált mezőgazdasági termelésszervezést végző szervezetek működési sajátosságaira tekintettel, az e törvényben foglaltaktól eltérő szabályokat is megállapíthat a föld használatának az integrált termelésszervezésben való hasznosítás céljából történő megszerzésére. 2. § (1) E törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre. (2) A védett természeti területnek minősülő földre e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint erdőnek, valamint erdőgazdálkodási célt közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő földre (a továbbiakban együtt: erdőnek minősülő föld) e törvény rendelkezéseit az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény, továbbá az erdőbirtokossági társulatról szóló törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó föld tekintetében e törvény rendelkezéseit a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 3. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tanyára a földre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a földművesre vonatkozó rendelkezéseket a pályakezdő gazdálkodóra is alkalmazni kell. 4. § Ha a tanyának nem minősülő földrészleten belül az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, annak területnagyságától függetlenül - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a teljes földrészletre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 2. Értelmező rendelkezések 5. § E törvény alkalmazásában 1. állattartó telep: a Magyarország területén, egy vagy több földrészleten, illetve földrészleten belül alrészletként elhelyezkedő, a földfelszínen azonosítható állandó mesterséges tereptárgyakkal egyértelműen lehatárolt, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartásban egy elnevezés és nyilvántartási szám alatt állattartó helyként vagy tojáskeltetőként megjelölt, állatok tartására, illetve keltetésre szolgáló gazdasági épületek és kiszolgáló létesítmények, és a hozzájuk tartozó gazdasági felszerelés együttese, ideértve az állattartó létesítményekkel egy technológiai egységben működő körbekerített legelőket és kifutókat, továbbá a trágyatárolásra és a méhcsaládok elhelyezésére használt területeket; 2. belföldi természetes személy: a magyar állampolgár; 3. birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld; 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 6. fiatal földműves: az a földműves, aki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét még nem töltötte be; 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 10. helyben lakó szomszéd: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 11. helybeli illetőségű: az a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik; 12. helybeli illetőségű szomszéd: az a helybeli illetőségű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel; 13. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér; 14. kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése; 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet; 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 18. mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás; 19. mezőgazdasági termelőszervezet: a mezőgazdasági igazgatási szerv által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek alapján nyilvántartásba vett, tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a) amelynek aa) alaptevékenysége olyan mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, amelyet a jogügyletet megelőzően legalább 3 éve folyamatosan folytat, ab) éves értékesítése nettó árbevételének több mint a fele a mező-, erdőgazdasági tevékenységből, illetve a kiegészítő tevékenységből származik, és ac) legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve a kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja, és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, vagy b) amely újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül; 20. mezőgazdasági üzem: az azonos céllal működtetett mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb vagyonelemek) szervezeti alapegysége, amely a gazdasági összetartozás révén gazdálkodási alapegység is; 21. mezőgazdasági üzemközpont: a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya, amely a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül szolgál; 22. pályakezdő gazdálkodó: az a 16. életévét betöltött belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a) a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozat megtételének időpontjában Magyarországon bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodik, b) nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld tulajdonjogával, c) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, és d) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél pályakezdő mezőgazdasági termelőként nyilvántartásba vételre kerül; 23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével közvetve érintkezik; 24. tagállami állampolgár: az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára, ide nem értve a belföldi természetes személyt; 25. tanya: a település külterületén fekvő, legfeljebb 1 hektár nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás céljára létesített lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik, vagy az olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepel; 26. újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezet: Magyarországon nyilvántartásba vett tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) amelynek alaptevékenysége a mező-, erdőgazdasági tevékenység, illetve kiegészítő tevékenység, b) amely nem rendelkezik az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban fekvő föld felett használati joggal, c) amelynek legalább egy vezető tisztségviselője, vagy a cégvezetője a mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet a szervezetben fennálló tagsági viszonyához kapcsolódóan gyakorolja és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv által igazolt legalább 3 éves üzemi gyakorlattal rendelkezik, és d) a szervezet nem különválással, kiválással, szervezeti formaváltással, egyéb jogutódlás folytán keletkezett; 27. ültetvény: 500 m2-nél nagyobb területű bogyós gyümölccsel, valamint az 1500 m2-nél nagyobb területű szőlővel, gyümölcsössel betelepített földrészlet, illetve alrészlet. II. FEJEZET A FÖLD TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 3. Általános szabályok 6-7. §2 8. §3 9. §4 4. A tulajdonszerzési jogosultság 10-15. §5 5. A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke 16. § (1)6 (2) A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a föld birtokát - a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával - legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). (3)7 Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a birtokmaximum mértéke - a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően - 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum). (4)8 (5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani. (6) A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a (2)-(4) bekezdésben meghatározott birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. (7) A 11. §-ban meghatározott jogi személyekre és a 40. § (3) bekezdésében meghatározott intézményre az (1)-(4) bekezdésben megállapított korlátozások nem terjednek ki. 17. §9 6. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje, és az elővásárlási jog gyakorlása 18-22. §10 7-9.11 23-36. §12 III. FEJEZET A HASZONÉLVEZETI JOG ÉS A HASZNÁLAT JOGÁNAK MEGSZERZÉSE 37. §13 IV. FEJEZET A FÖLD HASZNÁLATA, HASZNOSÍTÁSA 10. Általános szabályok 38. § (1) A föld tulajdonosa, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvező (e fejezetben a továbbiakban együtt: használatba adó) a föld használatát, hasznosítását az e törvényben meghatározott természetes személy, valamint jogi személy javára haszonbérlet, feles bérlet, részesművelés, illetve szívességi földhasználat jogcímén engedheti át az e törvényben meghatározott módon és mértékben. (2)14 A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlő öröklés jogcímén lépett a jogelődje helyébe. (3)15 A feles bérletre, részesművelésre, és szívességi földhasználat tartalmára vonatkozó szabályokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény állapítja meg azzal, hogy e földhasználatokra a 39-43. §-ban, és az 56-59. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell. (4)16 A földek használatával összefüggő szolgalmi jog, haszonvételi jogok és a szomszédjogok gyakorlására a Ptk., valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A tanya lakó-, és gazdasági épület használatának - a földtől elválasztott - önálló átengedésére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni. 39. § Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja, továbbá nem pótolja más hatóságok előzetes engedélyét, illetve jóváhagyását, amelyek a jogügylet létrejöttéhez vagy érvényességéhez ugyancsak szükségesek. 11. A földhasználati jogosultság megszerzése, illetve annak tilalma, és a megengedett mértéke 40. § (1) A 38. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímeken alapuló földhasználat jogát (e fejezetben a továbbiakban együtt: földhasználati jogosultság) - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - földműves és mezőgazdasági termelőszervezet szerezheti meg. (2) Az erdőbirtokossági társulat a tagjai tulajdonában és haszonélvezetében álló erdőnek minősülő föld földhasználati jogosultságát megszerezheti. (3) Haszonbérlet címén a) az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, b) az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát megszerezheti. (4) Haszonbérlet címén a föld használatát a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye oktatási, szociális, vagy gazdasági tevékenység végzése céljából megszerezheti. (5) Tanya földhasználati jogosultságát földművesnek nem minősülő természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezetnek nem minősülő jogi személy - ide nem értve a 41. §-ban meghatározott jogi személyeket - is megszerezheti. 41. § Nem szerezhet földhasználati jogosultságot a) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely nem minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerinti átlátható szervezetnek; b) a nyilvánosan működő részvénytársaság. 42. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének feltétele - ide nem értve a 40. § (2)-(5) bekezdésében foglalt eseteket -, hogy a földhasználati jogosultságot szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben (a továbbiakban együtt: földhasználati szerződés), illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a földhasználati szerződés fennállása alatt megfelel a 40. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 41. §-ban foglalt feltételeknek, a föld használatát másnak nem engedi át, azt maga használja, és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a földhasználati jogosultságot szerző fél a) a föld használatát aa) földművesnek minősülő közeli hozzátartozója, vagy ab) a legalább 25%-ban a tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, b) társult erdőgazdálkodást folytat, vagy c) vetőmagtermeléshez szükséges terület biztosítása céljából engedi át a használatot más személy részére. (3) A földhasználati jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs jogerősen megállapított és fennálló földhasználati díjtartozása. (4) A pályakezdő gazdálkodónak az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a) a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít, és b) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytat. (5) Újonnan alapított mezőgazdasági termelőszervezetnek az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a földhasználati jogosultság megszerzésétől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen mezőgazdasági üzemközpontot létesít. 43. § (1) A földhasználati jogosultság megszerzésének megengedett mértékére - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 16. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak az irányadók. (2) A birtokmaximum 1800 hektár területnagyság mértékig meghaladható a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 1 éve tagjának tulajdonában álló föld használatával. (3) A különválással, kiválással létrejött mezőgazdasági termelőszervezet esetében - a létrejöttétől számított 5 évig - a megengedett birtokméretbe a jogelőd birtokában lévő összes föld területnagyságát be kell számítani. 12. A haszonbérlet időtartama 44. § (1) A haszonbérleti szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - legfeljebb 20 évre köthető meg. (2) Az erdőnek minősülő földre, illetve az engedélyezett erdőtelepítésre kijelölt földre a haszonbérleti szerződést az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglalt eltéréssel legfeljebb a termelési időszak (vágás érettségi kor) lejártát követő 10. év végéig lehet megkötni. 13. Az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje, és az előhaszonbérleti jog gyakorlása 45. § (1) Az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet a) aki helyben lakó szomszédnak, illetve amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül, b) aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy c) akinek a lakóhelye illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) Ha az erdőnek minősülő föld közös tulajdonban áll, a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő terület harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat követően előhaszonbérleti jog illeti meg a földműves tulajdonostársat. 46. § (1) Az erdőnek nem minősülő föld haszonbérbe adása esetén az alábbi sorrendben előhaszonbérleti jog illeti meg: a) a volt haszonbérlő olyan földművest, illetve mezőgazdasági termelőszervezetet, aki helyben lakónak minősül, illetve amely helybeli illetőségűnek minősül, vagy akinek a lakóhelye, illetve akinek, vagy amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; b) az olyan földművest, aki helyben lakó szomszédnak minősül; c) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül; d) az olyan földművest, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; e) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségű szomszédnak minősül; f) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amely helybeli illetőségűnek minősül; g) az olyan mezőgazdasági termelőszervezetet, amelynek a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a haszonbérlet tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő területnek harmadik személy javára történő haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés b)-g) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a földműves tulajdonostárs. (3) Az (1) bekezdés a)-g) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott előhaszonbérletre jogosultakat - az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében - megelőzi a) a szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki, vagy amely a föld fekvése szerinti településen az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása; b) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az a helyben lakó földműves, vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezet, aki számára a haszonbérlet célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása. (4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésben meghatározott földműves jogosulti csoportokon belül az előhaszonbérletre jogosultak sorrendje a következő a) a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja, b) fiatal földműves, c) pályakezdő gazdálkodó. 47. § (1) A 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdés szerinti volt haszonbérlőnek az a természetes személy, illetve mezőgazdasági termelőszervezet minősül, aki, illetve amely a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet a haszonbérleti ajánlat közlését közvetlenül megelőző legalább 3 éven keresztül haszonbérli vagy haszonbérelte, feltéve, hogy a haszonbérleti szerződés nem a felek egyoldalú felmondása vagy kölcsönös megállapodása miatt szűnt meg, illetve a föld kényszerhasznosításba adására sem került sor a haszonbérlet szerződés fennállásának időtartama alatt. (2) A földön volt részesművelőt, illetve a volt feles bérlőt is a 45. § (1) bekezdés a) pontja, a 46. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (4) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog illeti meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. A volt részesművelő, illetve a volt feles bérlő esetében az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a legalább 3 éven keresztül haszonbérelt föld alatt az olyan földet kell érteni, amelyet a részesművelő, illetve a feles bérlő legalább 3 éven keresztül a részesművelési, illetve a feles bérleti szerződés alapján használt. (3) Az olyan föld haszonbérbe adása esetén, amely a 46. § (3) bekezdésben meghatározott művelési ágak mellett az ingatlan-nyilvántartásban más művelési ágban is nyilván van tartva, a 46. § (3) bekezdése szerinti előhaszonbérleti jog abban az esetben áll fenn, ha a 46. § (3) bekezdésében meghatározott művelési ágak valamelyikének, vagy mindegyikének a területnagysága meghaladja a más művelési ágú területnek vagy területeknek a nagyságát. (4) Az állattartó telep működtetését igazolni kell. Az igazolás céljára szolgáló hatósági bizonyítványt az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv adja ki. A hatósági bizonyítványban a tényleges állattartást és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot is igazolni kell. (5) Több föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 48. § (1) E törvény szerinti előhaszonbérleti jog nem áll fenn a) a közeli hozzátartozók közötti, b) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló, c) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti, d) erdőnek minősülő föld haszonbérbe adása esetén az erdőbirtokossági társulat, mint földhasználó és annak tagja, mint használatba adó közötti, e) tanya haszonbérletére irányuló haszonbérlet esetén. (2) Nem gyakorolhatja az előhaszonbérleti jogát az a mezőgazdasági termelőszervezet, amely csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás alatt áll. 49. § (1) A föld haszonbérbe adása esetén a földre vonatkozó, és a haszonbérbeadó által elfogadott haszonbérleti ajánlatot egységes okiratba foglalt szerződésbe (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kell foglalni, és azt a haszonbérbeadónak - a felek aláírásától számított 8 napon belül - közölnie kell e törvényen, valamint más törvényen alapuló előhaszonbérleti jog jogosultjaival. A haszonbérleti szerződést - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - az előhaszonbérletre jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a haszonbérbeadónak a haszonbérleti szerződést a más törvényen alapuló előhaszonbérletre jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. A haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlő részéről tartalmaznia kell a 42. §-ban előírt nyilatkozatokat is, ennek hiányában azokat a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell. (2) A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal (a továbbiakban együtt: polgármesteri hivatal) esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik azzal, hogy a szerződésben felismerhetetlenné kell tenni a haszonbérbeadó és a haszonbérlő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot. (3) A közlés kezdő napja a haszonbérleti szerződésnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztését követő nap. Az előhaszonbérleti jog jogosultja a közlést kezdő napjától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül tehet a haszonbérleti szerződésre elfogadó, vagy az előhaszonbérleti jogáról lemondó jognyilatkozatot. Az előhaszonbérleti jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az előhaszonbérletre jogosult az e bekezdésben meghatározott határnapig nem nyilatkozik. (4) Az elfogadó jognyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az elfogadó jognyilatkozatban meg kell jelölni az előhaszonbérleti jogosultság jogalapját, továbbá ha az előhaszonbérleti jog törvényen alapul, akkor azt is, hogy az előhaszonbérletre jogosult mely törvényen és az ott meghatározott sorrend melyik ranghelyén gyakorolja az előhaszonbérleti jogát. Az elfogadó jognyilatkozathoz - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - csatolni kell az előhaszonbérleti jogosultságot bizonyító okiratokat is. A 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott előhaszonbérletre jogosultak esetében az elfogadó jognyilatkozatnak tartalmazni kell azt is, hogy a 46. § (3) bekezdés a) illetve b) pontjában meghatározott célból gyakorolják az előhaszonbérleti jogukat. (5) A haszonbérbeadót az olyan elfogadó jognyilatkozat köti, amelyet az előhaszonbérletre jogosult határidőn belül tesz meg, és a jognyilatkozatában a haszonbérleti szerződést magára nézve teljes körűen elfogadja. (6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak megsértése esetén az előhaszonbérleti jognyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mintha az előhaszonbérleti jogát az arra jogosult nem gyakorolta volna. 50. § (1) A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép be. Több előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozata esetén a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe a sorrendben előrébb álló előhaszonbérletre jogosult, több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult esetén pedig a haszonbérbeadó választása szerinti előhaszonbérletre jogosult lép. 14. A haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása 51. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jegyző által az - 50. §-ban foglaltak figyelembevételével - részére megküldött okiratok közül a haszonbérleti szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat - kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján - először az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról, ha megállapítja, hogy a) a haszonbérleti szerződés a jogszabályi előírások megsértése miatt létre nem jött szerződésnek, vagy semmis szerződésnek minősül, b) a haszonbérleti szerződés nem tartalmazza a haszonbérlőnek a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra, vagy c) az elfogadó jognyilatkozat ca) az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, cb) nem az előhaszonbérletre jogosulttól származik, cc) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem állapítható meg belőle az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, vagy az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen alapul, illetve az előhaszonbérleti jog nem a megjelölt törvényen, vagy a törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, vagy cd) az előhaszonbérletre jogosulttól származik, de nem tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait, vagy azok önállóan, a 42. §-ban előírt alakszerűségi előírásoknak megfelelően nem kerültek csatolásra. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz a haszonbérleti szerződés jóváhagyásának a megtagadásáról akkor is, ha az okiratok alapján megállapítja az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó eljárási szabályok megsértését. (3) Ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és több előhaszonbérletre jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - az előhaszonbérletre jogosultakat a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt haszonbérleti szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos, vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak. (5) Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok, és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi az erdészeti hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának beszerzése céljából. Az erdészeti hatóság az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállását vizsgálja. (6) Ha a (4) bekezdésben foglalt esetek valamelyike áll fenn, az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv jegyzék nélkül keresi meg az erdészeti hatóságot. 52. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az e fejezetben meghatározott vizsgálatát köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes előhaszonbérletre jogosult, és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő vonatkozásában elvégezni. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján a jegyzék szerinti első helyi előhaszonbérletre jogosult(ak) esetében nem járulna hozzá a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához, a jegyzék szerinti rangsorban következő előhaszonbérletre jogosultak tekintetében is el kell végeznie a vizsgálatot. Ezt mindaddig folytatnia kell, amíg meg nem állapítja, hogy a) a jegyzék szerinti rangsor alapján valamely soron következő előhaszonbérletre jogosult esetében támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; b) egyik előhaszonbérletre jogosult esetében sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, és ezért a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását; c) egyik előhaszonbérletre jogosulttal és a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel sem támogatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását. 53. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha a) utóbb megállapítja, hogy az 51. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyása megtagadásának lett volna helye; b) a haszonbérleti szerződés alkalmas a vonatkozó jogszabályi korlátozások megkerülésére; c) a haszonbérleti szerződés alapján a felek tényleges akarata föld tulajdonjogának átruházására irányul és a haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy a vonatkozó tilalmat vagy korlátozást vele megkerüljék; d) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő da) nem alkalmas a haszonbérleti szerződés, és a 42. §-ban meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, db) olyan jogi helyzetet nyer, amelynek révén a jövőben az előhaszonbérleti jogát visszaélésszerűen gyakorolhatja, vagy dc) birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki; e) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak)nak, vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlőnek jogerősen megállapított földhasználati díjtartozása áll fenn; f) az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásához az erdészeti hatóság nem járul hozzá. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadhatja a haszonbérleti szerződés jóváhagyását, különösen, ha a) a haszonbérleti szerződés szerinti ellenszolgáltatás (a továbbiakban: haszonbér) értékének aránytalansága alkalmas volt arra, hogy a haszonbérlő előhaszonbérletre jogosultat távol tartson az előhaszonbérleti jogának gyakorlásától, vagy b) a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - a birtokában álló föld 25 százalékának megfelelő földterületen a földhasznosítási kötelezettségének termelés folytatása nélkül tett eleget. (3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt területi mérték megállapításánál - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően - az előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő birtokában föld(ek)nek csak az 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott területét lehet figyelembe venni. 54. § (1) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a vizsgálata alapján több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosult javára hozhatna jóváhagyó döntést, akkor ezen előhaszonbérletre jogosultak közül a haszonbérbeadó, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv választása szerinti jogosultat jelöli ki arra, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe lépjen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 30 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadót - a (3) bekezdésben foglalt következményekre való figyelemfelhívással egyidejűleg - 15 napos határidővel felhívja a választási jogának gyakorlására. A haszonbérbeadónak teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalnia a nyilatkozatát arról, hogy a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül melyik jogosulttal kíván szerződni. (3) Ha a haszonbérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és e határidőn belül a határidő - legfeljebb 15 nappal történő - meghosszabbítását sem kéri, a több, azonos ranghelyen álló előhaszonbérletre jogosultak közül - a (2) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő naptól számított 5 napon belül - a mezőgazdasági igazgatási szerv jelöli ki azt az előhaszonbérletre jogosultat, aki vagy amely a haszonbérlő helyébe lép. 55. § (1) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyja a haszonbérleti szerződést a jegyzék szerinti sorrend alapján első helyen álló vagy az 54. § szerint kijelölt előhaszonbérletre jogosulttal, akkor a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép be. A jóváhagyásról a mezőgazdasági igazgatási szerv - a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül - önálló határozatot hoz, és ezzel egyidejűleg a haszonbérleti szerződést záradékkal látja el. A haszonbérleti szerződést jóváhagyó záradéknak tartalmaznia kell: a) azt a tényt, hogy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult lép; b) az a) pont szerinti előhaszonbérletre jogosult természetes személyazonosító adatait és az állampolgárságát; c) a jóváhagyásról szóló határozat számát; d) a mezőgazdasági igazgatási szerv részéről a jogosult aláírását; e) a záradékolás dátumát és a mezőgazdasági igazgatási szerv bélyegzőjét. (2) Ha az 53. §-ban foglaltak nem állnak fenn, és a mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérbeadó és a haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződést az 51. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglalt esetek fennállása alapján jóváhagyja, az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el, azzal, hogy záradék nem tartalmazza az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat. (3) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az 53. §-ban foglaltak alapján a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja, erről a jegyző által megküldött okiratok beérkezése napját követő naptól számított 60 napon belül döntést hoz. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1)-(3) bekezdésben meghatározott döntését közli a haszonbérbeadóval, a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlővel, valamint azokkal az előhaszonbérletre jogosultakkal, akik a haszonbérleti szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek. (5) A mezőgazdasági igazgatási szerv döntésével szemben jogorvoslatként csak a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. 15. Hatósági jóváhagyása a haszonbérleti szerződésnek nem minősülő földhasználati szerződésnek, a haszonbérleti szerződés módosításának, valamint az olyan haszonbérleti szerződésnek, melynek létestése során nem áll fenn előhaszonbérleti jog 56. § (1) A hatósági jóváhagyáshoz kötött, haszonbérletnek nem minősülő földhasználati szerződés esetén az 52-55. §-ban foglaltakat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A földhasználati szerződést - annak aláírásától számított 8 napon belül - a földhasználati jogosultságot szerző félnek a mezőgazdasági igazgatási szerv részére kell megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A földhasználati szerződés jóváhagyása, illetve megtagadása sorári figyelmen kívül kell hagyni az előhaszonbérleti jogról, az előhaszonbérletre jogosultakról, az előhaszonbérletre jogosult elfogadó jognyilatkozatáról, a jegyzékről, a tulajdonos választási jogáról, és az ezzel összefüggő, a mezőgazdasági igazgatási szerv általi kijelöléséről szóló rendelkezéseket. (4) Több föld használatának valamely földhasználati jogcímen történő átengedéséről szóló szerződést akkor lehet jóváhagyni, ha azok egymással szomszédosak, vagy egy mezőgazdasági üzemközponthoz tartoznak. 57. § Ebben az alcímben foglaltakat kell alkalmazni az olyan haszonbérleti szerződés esetben is, melynek létesítése során előhaszonbérleti jog nem áll fenn. 58. § (1) A haszonbérleti szerződés módosítása esetén ebben az alcímben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a módosítással a szerződés időtartama kerül meghosszabbításra, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. A szerződés meghosszabbított időtartama nem lépheti túl a 44. §-ban meghatározott maximális időtartamot. (2) A haszonbérleti szerződésnek az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú módosításáról szóló szerződést, vagy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt haszonbérleti szerződést (a továbbiakban együtt: módosított szerződés) - annak aláírásától számított 8 napon belül - a haszonbérlőnek kell a mezőgazdasági igazgatási szerv részére megküldeni jóváhagyás céljából. (3) A mezőgazdasági igazgatási szerv a módosított szerződés jóváhagyásáról, vagy annak megtagadásáról - a módosított szerződés beérkezésétől számított - 30 napon belül határoz. (4) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem dönt, illetve a határidő meghosszabbításáról a szerződő feleket nem értesíti, módosított szerződés jóváhagyását a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő napon jóváhagyottnak kell tekinteni. Ez esetben a haszonbérlő kérelmére a módosított szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv az 55. § (2) bekezdése szerinti záradékkal köteles ellátni. (5) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül megtagadja a módosított szerződés jóváhagyását, az erről szóló döntésében rendelkezik arról, hogy a feleknek a módosított szerződés jóváhagyása érdekében mely határnapig, milyen rendelkezéseket, mely jogszabályi előírás alapján kell megváltoztatniuk. Az e bekezdés szerinti döntésnek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy a határidő eredménytelen lejárta esetén a haszonbérleti szerződés a szerződő felek között létrejött eredeti szerződés szerinti tartalommal marad fenn. 16. Hatósági jóváhagyáshoz nem kötött földhasználati szerződések 59. § (1) Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a) az állam, illetve az önkormányzat tulajdonában álló föld földhasználati jogosultságának az átengedéséhez; b) a tulajdonostársak közötti használati megosztáshoz; c) ha a földműves földhasználó közeli hozzátartozója a használatba adó; d) a föld használati jogosultságának jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként más földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet részére való átadásával megvalósuló földhasználati szerződéshez; e) a mezőgazdasági termelőszervezet, mint földhasználó, és az annak legalább 25%-ban tulajdonostagja, illetve annak közeli hozzátartozója, továbbá legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez; f) a 40. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott földhasználati szerződéshez; g) tanya földhasználati jogosultságának az átengedéséhez. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv kérelemre igazolást állít ki arról, hogy a földhasználati jogosultság megszerzéséről szóló szerződés hatályosságához az e törvény előírásai alapján nem kell a jóváhagyása. V. FEJEZET A SZERZÉSI KORLÁTOZÁSOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE ÉS A KÉNYSZERHASZNOSÍTÁS 60. § (1) Semmis a föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló olyan szerződés, amely az e törvénnyel megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütközik. (2) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmisségének megállapítása iránt az ügyész pert indíthat. (3) A föld tulajdonjogának, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésére irányuló szerződés vagy szerződési kikötés semmissége esetén az egész szerződés érvénytelen. Ezt a szabályt akkor is alkalmazni kell, ha a felek az említett szerződéssel vagy szerződési kikötéssel a tulajdonjog, illetve a földhasználati jogosultság megszerzésének hatályát kötötték valamely feltétel, illetve jövőbeli időpont bekövetkezéséhez vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához. 61. § Ha hatósági jóváhagyáshoz nem kötött szerződés alapján kérik a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, illetve a földhasználatnak a földhasználati nyilvántartásba vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételét, és a szerződés az e törvény szerinti szerzési korlátozásokba, tilalomba ütközik, az ingatlanügyi hatóság, illetve az erdészeti hatóság az okirat nyilvánvaló érvénytelensége esetére irányadó szabályok szerint jár el. 62. § (1) Az e törvényben meghatározott szerzési feltételek, illetve korlátozások, és tilalmak betartását a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. (2) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során a rendelkezésére álló adatok, bizonyítékok, és az összes körülmény alapos mérlegelése alapján megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó a) nem tartotta be a szerzéshez vállalt, a 13. §-ban, a 15. §-ban, illetve a 42. §-ban előírt kötelezettségeket, b) a szerzés feltételeként az e törvényben előírt meghatározott célú fölhasználattól, tevékenységtől tartósan eltért, c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, d) jogszerű és folyamatos Magyarországon való tartózkodása, illetve székhelye, telephelye, mezőgazdasági üzemközpontja bármely okból megszűnt, vagy e) az e törvényben meghatározott határidőn belül a hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződést nem nyújtotta be a hatósághoz, vagy - adás-vétel, illetve a haszonbérlet esetén az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából a 21. § (1) bekezdésében vagy a 49. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a jegyzőhöz felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával írásban felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására. (3) Nem állapítható meg a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogsértés, ha a föld kisajátítást pótló adás-vételre kerül sor, vagy a tulajdonos egészségi állapota oly mértékben megromlott, vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely az e törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha megállapítja, hogy a szerződés jóváhagyásának megtagadása esetén a tulajdonjogot átruházó, vagy a használatba adó személy a 13. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a föld használatáról, hasznosításáról nem gondoskodik. 63. § (1) Ha a 62. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott személy (ezen alcímben a továbbiakban együtt: kötelezett) határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdésében foglalt felszólításnak, a mezőgazdasági igazgatási szerv a kötelezettel szemben a (2) bekezdésben megállapított mértékű mulasztási bírságot szab ki. A bírság megfizetése alól felmentés nem adható, illetve fizetési kedvezmény nem nyújtható. A határidőre meg nem fizetett bírság adók módjára behajtandó köztartozás. (2) A bírság a föld szerzéskori aranykorona-értéke húszezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg. (3) A bírság ismételten kiszabható mindaddig, amíg a jogsértő állapot fennáll. 64. § (1) Ha a 63. §-ban foglalt bírság kiszabása ellenére a kötelezett 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, a mezőgazdasági igazgatási szerv - az erdőnek minősülő föld kivételével - a 65. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a föld kényszerhasznosításba adásáról. (2) Az (1) bekezdésében megállapított időtartam kezdetét attól a naptól kell számítani, amely napon a kötelezettel szemben a kényszerhasznosítás elrendeléséről szóló határozat jogerőre emelkedett. (3) A föld kényszerhasznosításba adásáról szóló intézkedés megtételének nem akadálya az, hogy a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 65. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv az erdőnek nem minősülő föld kényszerhasznosítását határozattal rendeli el. A határozatban rendelkezni kell a)17 a kényszerhasznosítás elvégzésére - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - kijelölt személy vagy szervezet megnevezéséről, b) a kényszerhasznosításnak a (2) bekezdésben foglaltak szerint megállapított időtartamáról, c) a 66. §-ban meghatározottakra figyelemmel a kényszerhasznosítás módjáról, és d) arról, hogy a kényszerhasznosítással ténylegesen és igazoltan felmerülő költségek megtérítése a kötelezettet terhelik. (2) A kényszerhasznosítás időtartama a jogsértő állapot fennállásáig, de legalább a gazdasági év végéig, legfeljebb a következő gazdasági év végéig tart. 66. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv által kényszerhasznosítás elvégzésére kijelölt személy vagy szervezet köteles a) a szőlő és gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott földet - a művelési ágának megfelelő - termeléssel hasznosítani; b) az a) pont alá nem tartozó művelési ágban nyilvántartott ba) földet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágának megfelelően hasznosítani, vagy bb) földön a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni. (2) Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontban meghatározott esetben a hasznosítást célirányosan, költségtakarékosan, hatékonyan és a lehető legkisebb környezeti károsodással járó eljárással kell elvégezni. 67. § (1) A kényszerhasznosítás a tulajdonjogot nem érinti. Ha a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést a földhasználó követte el, a kényszerhasznosító a jogviszonyban a földhasználó helyébe lép. (2) A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet a föld használatáért, hasznosításáért ellenszolgáltatással nem tartozik a föld tulajdonosa felé, ha a tulajdonos követte el a 62. § (2) bekezdése szerinti jogsértést. (3)18 A kényszerhasznosítást végző személy vagy szervezet minden év október 31-ig - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben meghatározottak szerint - a bevételeiről, és kiadásairól elszámolást készít a mezőgazdasági igazgatási szerv részére. VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG 68. §19 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 69. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdés szerinti eltéréssel - 2013. december 15-én lép hatályba. (2)20 A 16. § (2), (3), (5)-(7) bekezdése, a 38-44. §, az 51-67. § 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 8. §, a 18-22. § és a 68. § 2014. március 1-jén lép hatályba. (4)21 A 6. és 7. §, a 9-15. §, a 16. § (1) és (4) bekezdése, a 17. §, és a 23-37. § 2014. május 1-jén lép hatályba. 70. § (1) E törvény hatálybalépése előtt megkötött és a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzés végett, az illetékes földhivatalhoz benyújtott haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti, feles bérleti, részesművelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a szerződés módosítása a fölhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására, illetve ha a módosítás a haszonbér mértékének a csökkentésére irányul. E törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön szerződés időtartamának meghosszabbítása semmis. E törvény hatálybalépésekor fennálló, határozatlan időre vagy határozott időtartamra kötött haszonkölcsön-szerződés 2014. december 31-ével megszűnik. (3) Az elővásárlási jog gyakorlása céljából 2014. február 28-ig közölt (közzétett) vételi ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A (3) bekezdés szerinti határnapig közölt vételi ajánlat esetében az adás-vételi szerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásakor a beadványt a vételi ajánlat közlésének időpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni. (5) Az előhaszonbérleti jog gyakorlása céljából 2013. december 14-ig közölt (közzétett) haszonbérleti ajánlatokra az ajánlat közlésének időpontj

endypapa

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #706 hozzászólásra Biztos ami biztos berakom ide. 2013. 08. 14. 15:01 Gazda1 Hadzsy Úr! Önnek is feltenném a kérdést, mivel foglalkozik, valamint mi a kapcsolata a vadászattal? 2013. 08. 14. 15:00 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Már értem miért úgy gondolkodik ahogy. Könyvből kitanulja a frankót, egész héten ül az asztala mögött és a szemellenzőt föltéve filozófál a témáról. Jópár HIVATÁSOS VADÁSZ ismerősöm van, és egész más nekik is a gondolkodásuk e témáról. A legfelháborítóbb, ahogy önön igazolására, más zsebében kotorászik. Azt hittem, mikor e témára akadtam, hogy valódi párbeszédre számíthatok, de ön képviseli a tipikus szemellenzős "kocavadsz" társadalmat. Részemról lezárom a beszélgetést Üdvözlettel: Pettendi Miklós 2013. 08. 14. 14:58 Gazda1 Pólik Úr! Önnek végülis a vadászat/gazdálkodás mely részébe lát bele? 2013. 08. 14. 14:15 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1 úr! Egy toxikológiai vizsgálatokat végző vállalatnál dolgozom, de kérem ne vegye tőlem zokon, ha nem árulok el több részletet a munkámról. 2013. 08. 14. 14:02 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön mivel is foglakozik? 2013. 08. 14. 13:52 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1! Nem vagyok tagja egy vadásztársaságnak sem... 2013. 08. 14. 13:51 Pólik Sándor Amennyire ki tudom hámozni az Adattárból, kb. 4 milliárd forint. Másik kérdésére kérdéssel válaszolnék: legyen szíves mondja meg, hogy mit vessek a földembe! Erre ugye nem lehet konkrét feleletet adni, mert attól függ, milyen a föld, milyen gépparkom, értékesítési lehetőségem, raktárkapacitásom, állataim, stb. vannak. Az Ön kérdésére tehát az a válasz, hogy attól függ. Ennél konkrétabbat a Tudományos Akadémia sem tud mondani. 2013. 08. 14. 13:44 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön vadkárban gazdag területen vadászik? Az Ön vadásztársaságában mennyi a megengedett? Az ütemtervet ki tervezi meg? 2013. 08. 14. 13:26 Gazda1 Pólik Úrtól kérdezném, hogy mennyi is a vadászok által beleinvesztált pénz abban a bizonyos 20 milliárd Ft-ban? 2013. 08. 14. 13:22 Gazda1 Tisztelt Hozzászóló Vadászok! Kérem részletezzék, hogy esetlegesen mint gazdálkodó vadász mennyi számú vadat lőhetnék le egy évben (őz, szarvas, disznó). Konkrétumokat kérek! 2013. 08. 14. 12:54 Hadzsy János Tisztelt uraim! Számot ugyan nem tudok mondani azonban biztosan vannak szakemberek, akik fillérre meg tudják határozni menyibe kerül egy nyúl vagy fácán felnevelése, ugyan úgy, mint ahogy a gazda is ki tudja számítani egy krumpli termesztési árát. Ez egyszerű matematika. A kerítés is megoldás, de az olyasmi lenne mintha minden folyót csőbe vezetnénk, hogy több hely legyen autókat parkolni. A vadász nem csak patront vesz a boltba, és ezt a vadászok nagyon is jól tudják, azoknak akik, így gondolkodnak, ezt nem érdemes tételesen magyarázni, kár a gőzért. Biztos vagyok azonban abban, hogy ha felhagyunk a kiöntött tej feletti siránkozással és a "legközelebb mittudoménmitcsinálokkal" és együttes ésszel és erővel teszünk is valamit megoldhatjuk a problémát. 2013. 08. 14. 11:43 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Azért javaslom a közös alapot, mert a Vadászati Törvény általam korábban már hivatkozott paragrafusai szerint a vadgazdálkodónak és a föld használójának egyaránt vannak jogai és kötelezettségei a vadkár megelőzésében és elhárításában. Ha a kár mégis bekövetkezik, abban mindkét félnek lehet felelőssége. Tisztelt Kiskertész úr (vagy Tisztelt Kiskertész asszony)! Ön tényleg azt hiszi, hogy a vadásznak két költsége van: a lőszer és a tagdíj? A tanfolyam, a vizsga, a vadászjegy, a puska, a szekrény, az orvosi vizsgálat, a vadőr bére és közterhei, a bérleti díj, a krotália, a vadtakarmány, az üzemanyag, a vadföldművelés is ide tartozik. Tisztelt Gazda1 úr/asszony! Ha teljesen biztos az igazában, akkor pereljen nyugodtan. Somfalvi Ervin egyszer már összefoglalta, hogy mi lehet ennek a következménye: http://huntingpress.eu/magazin/ki_fizet_a_vegen_1 "Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez?" - kérdi Ön. Megmondom, ez úgy van hogy a vadgazdálkodás éves bevétele kb. 20 milliárd, a mezőgazdaságé meg 2000 milliárd forint. 2013. 08. 13. 21:06 Gazda1 Üdvözlök Mindenkit! A vadásztársaságok, ha összefognának a gazdákkal és lekerítenék az erdőket, + a vadállományt a termőföld tényleges eltartóképességéhez igazítanák sok bosszúságtól megszabadulnának. Én ezt már felvetettem a hely vadásztársaságnak, sőt felajánlottam, hogy a munkagéppel megközelíthető helyeken kifúrom a kerítés építéshez szükséges lyukakat, a szükséges oszlopokat felszállítom, nekik csak az oszlop, drót, munka költségük lett volna, amit el is tudtak volna számolni. A következő választ kaptam: mit gondolok én mennyi munka, pénz lenne ezt megcsinálni, a társaság nagy része nyugdíjas, mit gondolok, hogy majd őket dolgoztatni, az erdőbe sem bírnak felmenni. A vadkár esetén mi a válasz a gazdának?, ha nem akarsz vadkárt kerítsd be. Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez. Kérdezem én melyiket kifizetődőbb megcsinálni, fajlagosan melyiknek kisebb a költsége? Ameddig ez a hozzá állás lesz a vadásztársaságokban a helyzet nem fog változni, sőt rosszabb lesz. Vadban okozott kár. Lehet itt a gazdákat szidni, hogy ezt meg azt csinálnak, de a vadászok portáján is szét lehet nézni, kezdve a villantós hivatalos vadászokról, az egy tár/ egy vad módszerig. Önök mint vadászok egy drága SPORTot űznek, én mind gazda megélni próbálok, lehet érezni merre is billen a mérleg. Kíváncsi lennék, hogy mennyi is egy nagyvad előállítási költsége? De gondolom erre nem tudnak válaszolni, mert úgyis én etetem őket. Ezeket a sorokat 1 összetört motor, 2 összetört autó, 1db 10Ha 100%-an tönkretett napraforgó táblám eseményei után írom. Minden esetben partner voltam az elhárításban, a kártérítés során sem vertem az asztalt a károm 50%-át kértem, amiből végül is a jó szomszédi viszony miatt 30%-lett. Én ennél többet nem tudok tenni de, azt meg ígérhetem, hogy a jövőbeni károk bekövetkezése után a gatyát is le fogom perelni a társaságról. 2013. 08. 13. 19:20 Kiskertész Üdv, a vadásznak mennyibe kerül a vad felnevelése ? Nekem kevés földem, dolgozok mellette, váltva forgóba szokott lenni káposzta, cékla, tök, kukorica, szántani kell, vetőmagot venni kell, kapálni kell víztársulásnak fizetni kell, kamarának fizetni kell, öntözni muszáj , adózni kell, piacon fizetni kell, őrizni is kell. A vadász meg vesz egy doboz töltényt és lő, meg fizet tagdíjat. Nálunk vadkárt nem fizetnek, nekem 3 éve tartoznak pedig a vadászmester 96%os vadkárt ismert el, és meg is egyeztünk. Volt kint haj, vadriasztó büdös por, meg szivacs, rémzsinór, ember formájú madár ijesztő. Itt a terület kb. 150 hektár , nagyon túl vannak szaporodva benne a disznók, az őzek a dámok és a nyulak , van kint 20 les, de csak rókákat lőnek. http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.308016&lon=19.395568&z=16&m=b 2013. 08. 13. 14:53 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! 1. A vegyszerek nem az éhhaláltól mentik meg a Világot, hanem a profit szerzés eszköze, viszont megöli a Világot. 2. Boldog lennék, ha annyi apróvadunk lenne mint az angoloknak és a franciáknak. A fogoly a mai napig vadászható, a mezei nyulat a személyzet lövi, annyi van. Lehetőséget biztosítanak a beporzó rovarok túlélésére, nem pedig a lemérgezésük a cél. 3. Kérem ne tessék elfelejteni, hogy aki vegyszert akar eladni, annak érdeke, hogy ideológiát gyártson a használatához. 4. Remélem az unokáit is megtudja majd győzni, hogy miért kell szétvegyszerezni a Világot, miközben az utódokat megfosztják az alapelemektől, mint tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj. 2013. 08. 13. 14:36 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Csak elkülönítve tartom ezt a felvetést elfogadhatónak! A vadgazdálkodók fizetnek egy alapba, amiből a vad által okozott kárt térítenék meg, és a parasztok egy másik alapba fizetnének, amiből a vadban okozott kárt térítenék meg, a vadgazdálkodóknak. 2013. 08. 13. 14:21 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Komolyan gondolom. Aszálykár-térítésre sem jogosult az a gazdálkodó, aki nem fizeti be a maga részét a kárenyhítési alapba. A casco biztosítás sem fizet kár esetén, ha a biztosított nem fizette a biztosítási díjat. Nem azt javasoltam, hogy a károsult gazdák évről-évre annyit fizessenek be, mint az általuk elszenvedett kár! Éppen ellenkezőleg: az egyes szereplőknek külön-külön sokkal kevesebbet kellene befizetniük, mint a keletkezett kár értéke, az alapban mégis több pénz gyűlne össze, mint ami a kárrendezéshez szükséges. És még valami: az alap nem csak a vadkárok, hanem a vadban okozott károk megtérítésére is szolgálna. Lenne aki helyt álljon a mérgezésekért, bálamadzagos balesetekért, elkaszált fészekaljakért. Mert ha a gazdáknak joggal fáj a kitúrt kukorica, akkor nekünk is joggal fájnak az előbbi esetek! 2013. 08. 13. 13:49 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Enyhén szólva fura a javaslata. A támogatás első sorban a piaci esélyegyenlőséget hivatott korrigálni. Az említett természeti károkra külön alapba, kötelező jelleggel fizetnünk kell. Azt nem gondolhatja komolyan, hogy én fizessek egy alapba, amiből a nekem okozott kár ellenértékét, gyakorlatilag magamnak térítem aztán meg. 2013. 08. 13. 13:41 Endy.papa "Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni!" Ennél misem lenne egyszerűbb. A vadásztársaság fizesse ki becsülettel mindig a vad által okozott, kárszakértő által felbecsült kárt vita nélkül, (ilyet még soha sem tapasztaltam) és én is, szerintem majdnem minden gazdatársammal (mert "fafejűek itt is akadnak) szívesen megtérítenénk vita nélkül a munkánk során, esetlegesen, a vadban keletkezett kárt. Üdvözlettel Pettendi Miklós 2013. 08. 13. 13:28 Pólik Sándor Először is egyenlő feltételeket kellene teremteni a mező- és vadgazdálkodásban. Értem ezalatt azt, hogy a gazdák ugye kapják a területalapú támogatást, tudomásom szerint azért, hogy a mezőgazdasági termelésre ható negatív tényezők (aszály, jégverés, sáskajárás, belvíz, stb.) hatását valamennyire ellensúlyozzák. A vadgazdálkodásra ható negatív tényezők (rossz időjárás, orvvadászat, bérvadászok elmaradása, stb.) negatív hatásait ezzel szemben nem ellensúlyozza semmi. Az én javaslatom, hogy egy káralapot kéne létrehozni. Ebbe bele kerülhetne a területalapú-támogatások mondjuk fél százaléka (kb 1.7 Mrd HUF), fizetnének bele a vadgazdálkodók és az állam is. Lehetne ez a befizetés bevétel-, taglétszám, vagy területarányos is. A vadkárt, vadászati kárt és vadban okozott kárt ebből az alapból kéne kifizetni egy független hatóságnak. Ez által elkerülhető volna, hogy a gazdák és a vadászok között elmérgesedjen a viszony a meg nem fizetett károk miatt. 2013. 08. 13. 12:43 Hadzsy János Tisztelt uraim! Nem az a kérdés hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás' nem arról kell beszélni, hogy kinek nagyobb a kára, hogy ki kezdte előbb és ki ütött vissza... stb. A kár az kár, és ha tisztességesen állnak hozzá a felek, akkor minden kárt meg kell téríteni. Van persze sok más áthidaló megoldás is, de arról egymásközt kell a feleknek megegyezniük! Ami a vadban eset kár nagyságát illeti melyik gazdálkodó tud egy hektárrol egy közepes szarvasbika értékű bármilyen növényt betakaritani? Ugyanis, nincs az a szarvasbika, amely egy hektárnyi vetést lelegel akár egész élete során. Mindezt még lehetne tovább is fokozni és boncolgatni, de annak nincs értelme. Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni! 2013. 08. 13. 12:14 Endy.papa Tisztelt Farkas Tibor! A vegyszerek: Mikor a növ.véd. tanfolyamra jártam, a tanárunk erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a világ népessége akkora, hogy e szerek használata nélkül, eltarthatatlan lenne. Tehát el kell döntenünk, hogy esszük a vegyszeres terményeket, szennyezzük a környezetet, vagy nagyrészünk a születés után nem sokkal éhenhal. Műholdról nézve az nem látszik sajnos, hogy az említett országokban, mindenki saját maga gazdálkodik a földjein a vaddal, és kb. tizede a vadállomány a hazainak. Tisztelt Pólik Sándor! Nálunk a vadgazda, szóba sem áll a termelővel, ha minimum felszalagozott, sörösdobozolt zsinórral be nem keríti a földjét. 2013. 08. 13. 11:18 Pólik Sándor A vadkárok megelőzéséért nem csak a vadászatra jogosult felel, hanem a gazdálkodó is, ezt pontosan tartalmazza a Vadászati törvény 78. és 79. §-a. A bálamadzagról: nem tudok olyan esetről, amikor a vadászatra jogosult "kötelezte" volna a gazdát, hogy bálamadzaggal kerítse be a földjét. Erre nem adnak lehetőséget a jogszabályok. 2013. 08. 13. 10:56 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! Mindenkinek igaza lehet, de egy apróvadas területen a mezőgazdasági termelés vadban, élővilágban, vízben, talajban, méhekben okozott kártétele olyan mértékű, ami pénzben nehezen fejezhető ki. Sok esetben csak évek múlva fog kiütközni mint pl. a glifozátok megjelenése az emberekben, ivóvízben(http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_soveny_tuloldalan. Ajánlom egy korábbi cikk elolvasását:) Megjegyezném, hogy felelősséggel csak olyasmiért lehet tartozni, ami az irányításunk alatt van. A vad pont nem ilyen. A termelők támogatást kapnak egy sor kárra, amiről nem tehet senki és a vadat pedig úgy kezelik mintha egy idegen lény lenne, aki csak kárt okoz. A haszonról pedig csak annyit, hogy ha a mezőgazdaság annyi hasznot hozna, mint a vadgazdálkodás, már régen éhen haltak volna a termelők. Csak javasolni tudom, hogy kérem nézzen körül Angliában, Franciaországban ha csak az internet műholdas felvételein keresztül is és látni fogja a különbséget a mezőgazdasági környezet fenntartása terén. Nem irtottak ki mindent, ahogy nálunk teszik. Szóval élni és élni hagyni a természetet is. 2013. 08. 13. 10:46 Endy.papa A disznó esete, ami a kedélyeket korbácsolta! Az fel sem merült senkiben, hogy egy lőtt vadról van szó, amit esetleg egy trehány vadász, "elfelejtett" megkeresni. Az teljesen kizárható, hogy egy egészséges vad, egy ílyen gépbe kerüljön. A madzagról, csak annyit, hogy Önök követelik meg a mezógazdasági területek bekerítését íly módon, ezért egyből egy gazdát okolni a vadban keletkezett kárért elsődlegesen, megint aggályokat vet fel. 2013. 08. 13. 10:24 Endy.papa Tistelt Pólik Úr! "Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért?" A vad lehet, hogy közös tulajdon, de önök felelnek érte, és ezért a hasznot is önök húzzák. A mezőgazdasági munkák végzése közben, a vadban keletkezett kár, század része sincs, a vad által okozott, és Önök által meg nem térített kárnak. 2013. 08. 12. 19:17 Pólik Sándor Tisztelt Hadzsy úr! Önhöz hasonlóan a párbeszéd híve vagyok. A diskurzushoz azonban elengedhetetlennek tartom, hogy ne jelentsünk ki olyan dolgokat, amik nem igazak. Csala úr általam cáfolt állításai ilyenek voltak. Örülnék, ha folytatódna a párbeszéd. Tisztelettel, Pólik Sándor 2013. 08. 12. 12:16 Hadzsy János Tisztelt uraim! minden elismerésem Csala úrnak hiszen ő az első gazdálkodó aki, nem vadász létére hozzászólt egy ilyen, gyakorlatilag közérdekű témához, mint a vadban eset kár illetve a vad által okozott kár problematikája. Végre elkezdtünk beszélni egymással és nem elbeszélni egymás mellett! Ez nagy szó! Azonban ne esünk a ló túloldalára, ne egymásra mutogassunk hanem próbáljunk közösen mindenki számára megfelelő megoldást találni. nem az a fontos kinek szól a pacsirta, hanem hogy rábírjuk, hogy minél szebben és tovább énekeljen!! 2013. 08. 12. 10:18 Pólik Sándor Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért? 2013. 08. 10. 22:58 Csala Mihály Üdvözlöm önöket! Én nem vagyok vadász, de ne haragudjanak meg, nem tudtam megállni, hogy ne regisztráljak, és ne szóljak hozzá ehhez a témához. Mezőgazdasággal foglalkozom, semmi bajom a vaddal, sőt szeretek gyönyörködni benne,de előfordul, hogy néha akaratlanul is sérül 1-1 a munkák elvégzése közben. Szerintem nem kellene ennyire nagyra fújni ezt a témát , mert amikor az önök vadja okoz kárt nekünk akár a termésben, akár az utakon közlekedve az autóinkban, akkor mindenki hallgat és mi is hiába követeljük a kártérítést!! EZ EGY MÁSIK NÉZŐPONT! 2013. 08. 10. 18:34 Endy.papa 100%, hogy döglött volt, mikor az eset történt. 2013. 08. 09. 15:45 Hadzsy János Ez a példa is csak azt igazolja, hogy az egyesületi vezetők elnéző hozzáállása miatt, amikor nem követelik a vadban tett kár megtéritését, a gazdák vérszemet kapnak, és azt csinálnak, amit akarnak. A törvénynek csak akkor van értelme, ha az előírásokat betartatják. A képen látható disznónál csak egy dolog nem világos előttem, mégpedig az, hogy döglött volt e, amikor a gép bebálázta, vagy úgy dobták az eszköz elé, mert másképp hihetetlen, hogy nem futott el a dohogó, benzinszagú masina elől.

endypapa

2014. október 15., csütörtök 11:43

2013. 08. 14. 15:01 Gazda1 Hadzsy Úr! Önnek is feltenném a kérdést, mivel foglalkozik, valamint mi a kapcsolata a vadászattal? 2013. 08. 14. 15:00 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Már értem miért úgy gondolkodik ahogy. Könyvből kitanulja a frankót, egész héten ül az asztala mögött és a szemellenzőt föltéve filozófál a témáról. Jópár HIVATÁSOS VADÁSZ ismerősöm van, és egész más nekik is a gondolkodásuk e témáról. A legfelháborítóbb, ahogy önön igazolására, más zsebében kotorászik. Azt hittem, mikor e témára akadtam, hogy valódi párbeszédre számíthatok, de ön képviseli a tipikus szemellenzős "kocavadsz" társadalmat. Részemról lezárom a beszélgetést Üdvözlettel: Pettendi Miklós 2013. 08. 14. 14:58 Gazda1 Pólik Úr! Önnek végülis a vadászat/gazdálkodás mely részébe lát bele? 2013. 08. 14. 14:15 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1 úr! Egy toxikológiai vizsgálatokat végző vállalatnál dolgozom, de kérem ne vegye tőlem zokon, ha nem árulok el több részletet a munkámról. 2013. 08. 14. 14:02 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön mivel is foglakozik? 2013. 08. 14. 13:52 Pólik Sándor Tisztelt Gazda1! Nem vagyok tagja egy vadásztársaságnak sem... 2013. 08. 14. 13:51 Pólik Sándor Amennyire ki tudom hámozni az Adattárból, kb. 4 milliárd forint. Másik kérdésére kérdéssel válaszolnék: legyen szíves mondja meg, hogy mit vessek a földembe! Erre ugye nem lehet konkrét feleletet adni, mert attól függ, milyen a föld, milyen gépparkom, értékesítési lehetőségem, raktárkapacitásom, állataim, stb. vannak. Az Ön kérdésére tehát az a válasz, hogy attól függ. Ennél konkrétabbat a Tudományos Akadémia sem tud mondani. 2013. 08. 14. 13:44 Gazda1 T.Pólik Úr! Ön vadkárban gazdag területen vadászik? Az Ön vadásztársaságában mennyi a megengedett? Az ütemtervet ki tervezi meg? 2013. 08. 14. 13:26 Gazda1 Pólik Úrtól kérdezném, hogy mennyi is a vadászok által beleinvesztált pénz abban a bizonyos 20 milliárd Ft-ban? 2013. 08. 14. 13:22 Gazda1 Tisztelt Hozzászóló Vadászok! Kérem részletezzék, hogy esetlegesen mint gazdálkodó vadász mennyi számú vadat lőhetnék le egy évben (őz, szarvas, disznó). Konkrétumokat kérek! 2013. 08. 14. 12:54 Hadzsy János Tisztelt uraim! Számot ugyan nem tudok mondani azonban biztosan vannak szakemberek, akik fillérre meg tudják határozni menyibe kerül egy nyúl vagy fácán felnevelése, ugyan úgy, mint ahogy a gazda is ki tudja számítani egy krumpli termesztési árát. Ez egyszerű matematika. A kerítés is megoldás, de az olyasmi lenne mintha minden folyót csőbe vezetnénk, hogy több hely legyen autókat parkolni. A vadász nem csak patront vesz a boltba, és ezt a vadászok nagyon is jól tudják, azoknak akik, így gondolkodnak, ezt nem érdemes tételesen magyarázni, kár a gőzért. Biztos vagyok azonban abban, hogy ha felhagyunk a kiöntött tej feletti siránkozással és a "legközelebb mittudoménmitcsinálokkal" és együttes ésszel és erővel teszünk is valamit megoldhatjuk a problémát. 2013. 08. 14. 11:43 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Azért javaslom a közös alapot, mert a Vadászati Törvény általam korábban már hivatkozott paragrafusai szerint a vadgazdálkodónak és a föld használójának egyaránt vannak jogai és kötelezettségei a vadkár megelőzésében és elhárításában. Ha a kár mégis bekövetkezik, abban mindkét félnek lehet felelőssége. Tisztelt Kiskertész úr (vagy Tisztelt Kiskertész asszony)! Ön tényleg azt hiszi, hogy a vadásznak két költsége van: a lőszer és a tagdíj? A tanfolyam, a vizsga, a vadászjegy, a puska, a szekrény, az orvosi vizsgálat, a vadőr bére és közterhei, a bérleti díj, a krotália, a vadtakarmány, az üzemanyag, a vadföldművelés is ide tartozik. Tisztelt Gazda1 úr/asszony! Ha teljesen biztos az igazában, akkor pereljen nyugodtan. Somfalvi Ervin egyszer már összefoglalta, hogy mi lehet ennek a következménye: http://huntingpress.eu/magazin/ki_fizet_a_vegen_1 "Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez?" - kérdi Ön. Megmondom, ez úgy van hogy a vadgazdálkodás éves bevétele kb. 20 milliárd, a mezőgazdaságé meg 2000 milliárd forint. 2013. 08. 13. 21:06 Gazda1 Üdvözlök Mindenkit! A vadásztársaságok, ha összefognának a gazdákkal és lekerítenék az erdőket, + a vadállományt a termőföld tényleges eltartóképességéhez igazítanák sok bosszúságtól megszabadulnának. Én ezt már felvetettem a hely vadásztársaságnak, sőt felajánlottam, hogy a munkagéppel megközelíthető helyeken kifúrom a kerítés építéshez szükséges lyukakat, a szükséges oszlopokat felszállítom, nekik csak az oszlop, drót, munka költségük lett volna, amit el is tudtak volna számolni. A következő választ kaptam: mit gondolok én mennyi munka, pénz lenne ezt megcsinálni, a társaság nagy része nyugdíjas, mit gondolok, hogy majd őket dolgoztatni, az erdőbe sem bírnak felmenni. A vadkár esetén mi a válasz a gazdának?, ha nem akarsz vadkárt kerítsd be. Az én pénztárcám elbírja az övék nem, hogy is van ez. Kérdezem én melyiket kifizetődőbb megcsinálni, fajlagosan melyiknek kisebb a költsége? Ameddig ez a hozzá állás lesz a vadásztársaságokban a helyzet nem fog változni, sőt rosszabb lesz. Vadban okozott kár. Lehet itt a gazdákat szidni, hogy ezt meg azt csinálnak, de a vadászok portáján is szét lehet nézni, kezdve a villantós hivatalos vadászokról, az egy tár/ egy vad módszerig. Önök mint vadászok egy drága SPORTot űznek, én mind gazda megélni próbálok, lehet érezni merre is billen a mérleg. Kíváncsi lennék, hogy mennyi is egy nagyvad előállítási költsége? De gondolom erre nem tudnak válaszolni, mert úgyis én etetem őket. Ezeket a sorokat 1 összetört motor, 2 összetört autó, 1db 10Ha 100%-an tönkretett napraforgó táblám eseményei után írom. Minden esetben partner voltam az elhárításban, a kártérítés során sem vertem az asztalt a károm 50%-át kértem, amiből végül is a jó szomszédi viszony miatt 30%-lett. Én ennél többet nem tudok tenni de, azt meg ígérhetem, hogy a jövőbeni károk bekövetkezése után a gatyát is le fogom perelni a társaságról. 2013. 08. 13. 19:20 Kiskertész Üdv, a vadásznak mennyibe kerül a vad felnevelése ? Nekem kevés földem, dolgozok mellette, váltva forgóba szokott lenni káposzta, cékla, tök, kukorica, szántani kell, vetőmagot venni kell, kapálni kell víztársulásnak fizetni kell, kamarának fizetni kell, öntözni muszáj , adózni kell, piacon fizetni kell, őrizni is kell. A vadász meg vesz egy doboz töltényt és lő, meg fizet tagdíjat. Nálunk vadkárt nem fizetnek, nekem 3 éve tartoznak pedig a vadászmester 96%os vadkárt ismert el, és meg is egyeztünk. Volt kint haj, vadriasztó büdös por, meg szivacs, rémzsinór, ember formájú madár ijesztő. Itt a terület kb. 150 hektár , nagyon túl vannak szaporodva benne a disznók, az őzek a dámok és a nyulak , van kint 20 les, de csak rókákat lőnek. http://wikimapia.org/#lang=hu&lat=47.308016&lon=19.395568&z=16&m=b 2013. 08. 13. 14:53 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! 1. A vegyszerek nem az éhhaláltól mentik meg a Világot, hanem a profit szerzés eszköze, viszont megöli a Világot. 2. Boldog lennék, ha annyi apróvadunk lenne mint az angoloknak és a franciáknak. A fogoly a mai napig vadászható, a mezei nyulat a személyzet lövi, annyi van. Lehetőséget biztosítanak a beporzó rovarok túlélésére, nem pedig a lemérgezésük a cél. 3. Kérem ne tessék elfelejteni, hogy aki vegyszert akar eladni, annak érdeke, hogy ideológiát gyártson a használatához. 4. Remélem az unokáit is megtudja majd győzni, hogy miért kell szétvegyszerezni a Világot, miközben az utódokat megfosztják az alapelemektől, mint tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj. 2013. 08. 13. 14:36 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Csak elkülönítve tartom ezt a felvetést elfogadhatónak! A vadgazdálkodók fizetnek egy alapba, amiből a vad által okozott kárt térítenék meg, és a parasztok egy másik alapba fizetnének, amiből a vadban okozott kárt térítenék meg, a vadgazdálkodóknak. 2013. 08. 13. 14:21 Pólik Sándor Tisztelt Pettendi Miklós úr! Komolyan gondolom. Aszálykár-térítésre sem jogosult az a gazdálkodó, aki nem fizeti be a maga részét a kárenyhítési alapba. A casco biztosítás sem fizet kár esetén, ha a biztosított nem fizette a biztosítási díjat. Nem azt javasoltam, hogy a károsult gazdák évről-évre annyit fizessenek be, mint az általuk elszenvedett kár! Éppen ellenkezőleg: az egyes szereplőknek külön-külön sokkal kevesebbet kellene befizetniük, mint a keletkezett kár értéke, az alapban mégis több pénz gyűlne össze, mint ami a kárrendezéshez szükséges. És még valami: az alap nem csak a vadkárok, hanem a vadban okozott károk megtérítésére is szolgálna. Lenne aki helyt álljon a mérgezésekért, bálamadzagos balesetekért, elkaszált fészekaljakért. Mert ha a gazdáknak joggal fáj a kitúrt kukorica, akkor nekünk is joggal fájnak az előbbi esetek! 2013. 08. 13. 13:49 Endy.papa Tisztelt Pólik Sándor! Enyhén szólva fura a javaslata. A támogatás első sorban a piaci esélyegyenlőséget hivatott korrigálni. Az említett természeti károkra külön alapba, kötelező jelleggel fizetnünk kell. Azt nem gondolhatja komolyan, hogy én fizessek egy alapba, amiből a nekem okozott kár ellenértékét, gyakorlatilag magamnak térítem aztán meg. 2013. 08. 13. 13:41 Endy.papa "Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni!" Ennél misem lenne egyszerűbb. A vadásztársaság fizesse ki becsülettel mindig a vad által okozott, kárszakértő által felbecsült kárt vita nélkül, (ilyet még soha sem tapasztaltam) és én is, szerintem majdnem minden gazdatársammal (mert "fafejűek itt is akadnak) szívesen megtérítenénk vita nélkül a munkánk során, esetlegesen, a vadban keletkezett kárt. Üdvözlettel Pettendi Miklós 2013. 08. 13. 13:28 Pólik Sándor Először is egyenlő feltételeket kellene teremteni a mező- és vadgazdálkodásban. Értem ezalatt azt, hogy a gazdák ugye kapják a területalapú támogatást, tudomásom szerint azért, hogy a mezőgazdasági termelésre ható negatív tényezők (aszály, jégverés, sáskajárás, belvíz, stb.) hatását valamennyire ellensúlyozzák. A vadgazdálkodásra ható negatív tényezők (rossz időjárás, orvvadászat, bérvadászok elmaradása, stb.) negatív hatásait ezzel szemben nem ellensúlyozza semmi. Az én javaslatom, hogy egy káralapot kéne létrehozni. Ebbe bele kerülhetne a területalapú-támogatások mondjuk fél százaléka (kb 1.7 Mrd HUF), fizetnének bele a vadgazdálkodók és az állam is. Lehetne ez a befizetés bevétel-, taglétszám, vagy területarányos is. A vadkárt, vadászati kárt és vadban okozott kárt ebből az alapból kéne kifizetni egy független hatóságnak. Ez által elkerülhető volna, hogy a gazdák és a vadászok között elmérgesedjen a viszony a meg nem fizetett károk miatt. 2013. 08. 13. 12:43 Hadzsy János Tisztelt uraim! Nem az a kérdés hogy mi volt előbb a tyúk vagy a tojás' nem arról kell beszélni, hogy kinek nagyobb a kára, hogy ki kezdte előbb és ki ütött vissza... stb. A kár az kár, és ha tisztességesen állnak hozzá a felek, akkor minden kárt meg kell téríteni. Van persze sok más áthidaló megoldás is, de arról egymásközt kell a feleknek megegyezniük! Ami a vadban eset kár nagyságát illeti melyik gazdálkodó tud egy hektárrol egy közepes szarvasbika értékű bármilyen növényt betakaritani? Ugyanis, nincs az a szarvasbika, amely egy hektárnyi vetést lelegel akár egész élete során. Mindezt még lehetne tovább is fokozni és boncolgatni, de annak nincs értelme. Próbáljunk meg inkább közösen megoldást keresni és találni! 2013. 08. 13. 12:14 Endy.papa Tisztelt Farkas Tibor! A vegyszerek: Mikor a növ.véd. tanfolyamra jártam, a tanárunk erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a világ népessége akkora, hogy e szerek használata nélkül, eltarthatatlan lenne. Tehát el kell döntenünk, hogy esszük a vegyszeres terményeket, szennyezzük a környezetet, vagy nagyrészünk a születés után nem sokkal éhenhal. Műholdról nézve az nem látszik sajnos, hogy az említett országokban, mindenki saját maga gazdálkodik a földjein a vaddal, és kb. tizede a vadállomány a hazainak. Tisztelt Pólik Sándor! Nálunk a vadgazda, szóba sem áll a termelővel, ha minimum felszalagozott, sörösdobozolt zsinórral be nem keríti a földjét. 2013. 08. 13. 11:18 Pólik Sándor A vadkárok megelőzéséért nem csak a vadászatra jogosult felel, hanem a gazdálkodó is, ezt pontosan tartalmazza a Vadászati törvény 78. és 79. §-a. A bálamadzagról: nem tudok olyan esetről, amikor a vadászatra jogosult "kötelezte" volna a gazdát, hogy bálamadzaggal kerítse be a földjét. Erre nem adnak lehetőséget a jogszabályok. 2013. 08. 13. 10:56 Farkas Tibor Tisztelt Endy.papa! Mindenkinek igaza lehet, de egy apróvadas területen a mezőgazdasági termelés vadban, élővilágban, vízben, talajban, méhekben okozott kártétele olyan mértékű, ami pénzben nehezen fejezhető ki. Sok esetben csak évek múlva fog kiütközni mint pl. a glifozátok megjelenése az emberekben, ivóvízben(http://huntingpress.eu/hu/magazin/a_soveny_tuloldalan. Ajánlom egy korábbi cikk elolvasását:) Megjegyezném, hogy felelősséggel csak olyasmiért lehet tartozni, ami az irányításunk alatt van. A vad pont nem ilyen. A termelők támogatást kapnak egy sor kárra, amiről nem tehet senki és a vadat pedig úgy kezelik mintha egy idegen lény lenne, aki csak kárt okoz. A haszonról pedig csak annyit, hogy ha a mezőgazdaság annyi hasznot hozna, mint a vadgazdálkodás, már régen éhen haltak volna a termelők. Csak javasolni tudom, hogy kérem nézzen körül Angliában, Franciaországban ha csak az internet műholdas felvételein keresztül is és látni fogja a különbséget a mezőgazdasági környezet fenntartása terén. Nem irtottak ki mindent, ahogy nálunk teszik. Szóval élni és élni hagyni a természetet is. 2013. 08. 13. 10:46 Endy.papa A disznó esete, ami a kedélyeket korbácsolta! Az fel sem merült senkiben, hogy egy lőtt vadról van szó, amit esetleg egy trehány vadász, "elfelejtett" megkeresni. Az teljesen kizárható, hogy egy egészséges vad, egy ílyen gépbe kerüljön. A madzagról, csak annyit, hogy Önök követelik meg a mezógazdasági területek bekerítését íly módon, ezért egyből egy gazdát okolni a vadban keletkezett kárért elsődlegesen, megint aggályokat vet fel. 2013. 08. 13. 10:24 Endy.papa Tistelt Pólik Úr! "Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért?" A vad lehet, hogy közös tulajdon, de önök felelnek érte, és ezért a hasznot is önök húzzák. A mezőgazdasági munkák végzése közben, a vadban keletkezett kár, század része sincs, a vad által okozott, és Önök által meg nem térített kárnak. 2013. 08. 12. 19:17 Pólik Sándor Tisztelt Hadzsy úr! Önhöz hasonlóan a párbeszéd híve vagyok. A diskurzushoz azonban elengedhetetlennek tartom, hogy ne jelentsünk ki olyan dolgokat, amik nem igazak. Csala úr általam cáfolt állításai ilyenek voltak. Örülnék, ha folytatódna a párbeszéd. Tisztelettel, Pólik Sándor 2013. 08. 12. 12:16 Hadzsy János Tisztelt uraim! minden elismerésem Csala úrnak hiszen ő az első gazdálkodó aki, nem vadász létére hozzászólt egy ilyen, gyakorlatilag közérdekű témához, mint a vadban eset kár illetve a vad által okozott kár problematikája. Végre elkezdtünk beszélni egymással és nem elbeszélni egymás mellett! Ez nagy szó! Azonban ne esünk a ló túloldalára, ne egymásra mutogassunk hanem próbáljunk közösen mindenki számára megfelelő megoldást találni. nem az a fontos kinek szól a pacsirta, hanem hogy rábírjuk, hogy minél szebben és tovább énekeljen!! 2013. 08. 12. 10:18 Pólik Sándor Tisztelt Csala úr! Örülök hogy regisztrált, és hogy kifejtette az álláspontját. "az önök vadja okoz kárt nekünk"- írja Ön, de ez tévedés. A vad az államé, ezért az Öné is. "mi is hiába követeljük a kártérítést" - Tavaly 2.2 milliárd forint vadkárt térítettek meg a vadgazdálkodók a gazdáknak. Hány gazda fizetett a vadban okozott károkért? 2013. 08. 10. 22:58 Csala Mihály Üdvözlöm önöket! Én nem vagyok vadász, de ne haragudjanak meg, nem tudtam megállni, hogy ne regisztráljak, és ne szóljak hozzá ehhez a témához. Mezőgazdasággal foglalkozom, semmi bajom a vaddal, sőt szeretek gyönyörködni benne,de előfordul, hogy néha akaratlanul is sérül 1-1 a munkák elvégzése közben. Szerintem nem kellene ennyire nagyra fújni ezt a témát , mert amikor az önök vadja okoz kárt nekünk akár a termésben, akár az utakon közlekedve az autóinkban, akkor mindenki hallgat és mi is hiába követeljük a kártérítést!! EZ EGY MÁSIK NÉZŐPONT! 2013. 08. 10. 18:34 Endy.papa 100%, hogy döglött volt, mikor az eset történt. 2013. 08. 09. 15:45 Hadzsy János Ez a példa is csak azt igazolja, hogy az egyesületi vezetők elnéző hozzáállása miatt, amikor nem követelik a vadban tett kár megtéritését, a gazdák vérszemet kapnak, és azt csinálnak, amit akarnak. A törvénynek csak akkor van értelme, ha az előírásokat betartatják. A képen látható disznónál csak egy dolog nem világos előttem, mégpedig az, hogy döglött volt e, amikor a gép bebálázta, vagy úgy dobták az eszköz elé, mert másképp hihetetlen, hogy nem futott el a dohogó, benzinszagú masina elől.

a2457

2014. október 15., csütörtök 11:39

a vaddisznót passzív eszközökkel nem lehet megfékezni. nincsen olyan vadkerítés vagy villanypásztor amin ne menne át ha át akar. ha nincsen más választása akkor bizony menni fog. a vadriasztó vegyszer többé kevésbé működik, de nemsokáig. én már azon is gondolkodtam hogy kiülök egy gumilövedékessel elriasztani őket. nem az a cél hogy kiírtassam, hanem hogy addig tartsák távol ameddig a makk kikel. utánna már maximum nyomokban kihempergi, így meg felzabálja. ami felháborít az az, hogy aztmondják nincsen is vaddisznó. amikor meg mutatom a kis dióst hogy úgy néz ki belőle hektár számra mint amit talajmaróval művelnek akkor meg vakaróznak hogy hát ők nem lássák a vadat. na aztán vana mikor begerkednek, hoznak sok hajtót, meg kürtölnek meg vadász hagyományoznak, végig fésülik a szigetet. olyankor lőnek is ezt-azt, de nemsokmindent. persze, a vaddisznó okos állat. amint megneszeli a hajtást tudja hol tud kimenekülni a szigetből. mert a vadász szerint azt a 20 métert úgyse ússza át. há persze fiam, csakhogy a vaddisznó átússza. hiába mutatom neki a csapást ahol kimenekültek a nagy vadászok elől, ott ők már nem lőhetnek aztán annyi. nemis vagyunk jóban :D persze ha vastag tárcával jön a külhoni lövő egyből van terítéken egy rakás vaddisznó, úgyfest nagyon jól időzítenek a külföldi mészárosok. vaaaaaaagy, lehet hogy a vadász urak nem is igen akarják maguk lőni a disznót mert ha külföldivel lövetik az pénzt hoz a házhoz. elég nevetséges gondolat, nem is nagyon mertem leírni nehogy valaki kiröhögjön, hiszen az urak vadgazdálkodást folytatnak, véletlen sem pénzre hajtanak hanem ettől magasztosabb célokat tűztek ki ha már hivatásuk van :D

szegecs01

2014. október 15., csütörtök 11:33

Erről lenne szó (sztem): "Elnök úr határozott igénye (a NAK központi elképzelésekkel összhangban), hogy a "szokásos" falugazdászi és tanácsadói munkán túl (őstermelői ig., EK ügyintézés, kárenyhítési eljárás, Web-GN és Nitrát adatszolgáltatás, stb.) a kamara megyei szervezete is nyújtson az érdeklődő gazdák részére bizonyos szolgáltatásokat. Ilyenek például: mg. felhasználású gázolaj jövedéki adó visszaigénylése, Gazdálkodási Napló tényleges vezetése, pályázatok írása, Nitrát rendelet szerinti talajmintázás, tápanyag-gazdálkodási tervek készítése, szakmai nyilvántartások és jelentések készítése, szakmai oktatás stb. Ennek a formai kereteit a megyei KFT, illetve az ezen keresztük kötendő Tanácsadási és Szakképzési Szerződések segítségével biztosítani tudjuk. Mivel azonban közeledik a támogatott szaktanácsadási szerződések megkötésének időszaka, azért kérem, hogy a fenti plusz munkákra vonatkozó (a vállalt tevékenység lehetőleg pontos meghatározásával) mindenki jelezze, hogy az ő területén a gazdák részéről milyen esetleges további igények merültek már fel korábban is, illetve, hogy milyen feladatokat tud és akar ügyintézni. Egyes felsorolt feladatok esetében várhatóan lesz egy határérték megszabva, amely üzemméretig (vagy spec. mutatóig.) a szolgáltatást ingyen, minden érdeklődő ügyfél számára minden falugazdász által nyújtani kell, illetve a mérték fölötti ügyek átkerülnek a fizetős szolgáltatások körébe. Ennek elvégzése után a feladatban résztvevőkkel teljes körű elszámolásra kerül sor. Kérem továbbá mindenki által megjelölni, hogy iskolai végzettsége vagy szakmai tapasztalata alapján a mezőgazdaság mely szakágazatával kapcsolatos szakmai információk pontos nyomon követését, esetleg jogszabályi stb. kivonatok elkészítését tudja magára vállalni, mint az adott szakágazat megyei referense (pl. kertészet - gyümölcs, kertészet - zöldség, szántó, erdő- és vadgazdálkodás, stb....), vagy valamely kapcsolódó, a termelők mindennapjaiban jelentkező egyéb területek összefogását(pl. adózási ismeretek, pályázatfigyelés, hitel konstrukciók és biztosítási típusok, támogatási jogcímek, HMKÁ-elemek, JFGK-ismeretek, földhivatali eljárások, jogszabály figyelés,környezetvédelem, VPOP ügyek, stb.) vállalja hasonló módon. Az általános, legtöbb ügyfél által feltett kérdésre adandó válaszokat természetesen mindenkinek ismernie kell. Egyúttal felhívom mindenki figyelmét a kamara honlapján, az alábbi linken elérhető, ugyanezen célt szolgáló információs felület használatára is: http://tudas.nak.hu/hu/. A fenti vállalások arra vonatkoznak, hogy ezek az emberek a vállalt szakterületben elmélyednek, nyomon követik a jogszabályi stb. változásokat, megoldási javaslatokat is tesznek. Mindezek összhangban vannak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos felépítésének elképzeléseivel is." Ki mit "varr" erre?

ano

2014. október 15., csütörtök 11:24

ez fáj nekik rendesen, pedig ez még csak az eleje a dolgoknak, mert még csak a csürhe kezdte ritkítani a vadakat mi lesz ha a "jogos önvédelem" itt is előjön? nameg mindenki számolgasson vissza, hogy ekkora kárhányad mekkora összegű kárt jelent, vagyis akkor mekkora az árbevétele ennek a csürhének "Meghökkentő adatok: százmilliós károkat okoznak évente az orvvadászok Felbecsülhetetlen eszmei értékű és több száz millió forintos anyagi kárt okoznak a vadorzók és orvvadászok évente az országban. Szakemberek szerint e cselekmény visszaszorításában sokat segíthetne, ha szabálysértés helyett bűncselekménynek minősítenék, és szigorítanák a kiszabható büntetést. Az orvvadászokra a múlt héten Magyarlukafa közelében elkövetett gyilkosság irányította a figyelmet. Az MTI által készített - a jelenség gazdasági vonatkozásait vizsgáló - körkép szerint ma jellemző a "megélhetési", valamint az üzleti célú vadorzás, orvvadászat is; az előbbi elkövetői többnyire hurkokkal és kutyákkal "dolgoznak", míg az utóbbiak jól szervezettek és a legmodernebb technikai eszközöket - például éjjellátó, GPS - alkalmazzák. A fegyveres cselekményeken belül meg kell különböztetni a teljesen illegális, valamint a "belső orvvadászatot", amikor egy területen jogosan tartózkodó vadász folytat orvvadászatot. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta, a vadorzásnak és az orvvadászatnak csak az 5-10 százalékára derül fény, s mivel jogszabályba ütköző cselekményekről van szó, nagyon nehéz megbecsülni az okozott kárt is, ami bizonyosan több százmillió forintra tehető. Hozzátette, az orvvadászat és a vadorzás elsősorban a nagyvadállományt érinti. A kár értékét nemcsak az ellopott hús, hanem az állatok tenyészértéke és a megölt állat agancsának, szarvának, agyarának, azaz a trófeának az értéke is növeli. Az elnök közölte, az éves legális teríték további legalább 10 százaléka kerül az illegális elejtést végzők kezére. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása többmilliós kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak vagy vendéglőknek adnak el. Veszprém megyében felbecsülhetetlen eszmei értékű károkat okoznak a vadorzók De az anyagi kár is sok millió forint évente - mondta a megyei vadászkamara elnöke, Pap Gyula. Nemrégiben egyetlen éjszaka alatt öt szarvasbikát lőttek ki orvvadászok. A megyében 62 vadgazdálkodási egység van, s folyamatosan érkeznek jelzések vadorzásról. A HM Verga Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. állami erdeiben 17 ezer hektár vadászterület található. Évente 1400 nagyvadat lőnek ki, ennek 1-2 százalékának megfelelő az orvvadászok által elejtett vad; ez elenyésző az ország más területein előforduló orvvadászathoz képest - mondta Tengerdi Győző vezérigazgató. Vas megyében minden évben komoly károkat okoznak az orvvadászok Az engedély nélkül elejtett vadak száma elérheti az éves kilövési terv 10-15-20 százalékát, ennek értéke 10-50 millió forint is lehet - mondta Kenesei István, a megyei vadászkamara titkára. Itt civileket és vadászokat egyaránt érnek orvvadászaton, de már az Őrségben sem jellemző, hogy ez a cselekmény a megélhetést biztosítaná, sokkal inkább szól üzletről. Vasban 31 vadásztársaság, 10 földtulajdonosi társaság, 2 vadászati és 9 erdészeti részvénytársaság vadásztat. A területre a nagyvadak jellemzők. A vadban az egyik leggazdagabb megyének számító Somogyban több fővadász is arról számolt be, hogy évtizedek óta megszokott jelenség az orvvadászat, becslések szerint a kilőhető vadak tíz százalékával károsítják meg a vadásztársaságokat. Akad, aki szerint megjelent az "adrenalinvadászat" is, amikor kifejezetten illegális vadászatra viszik a dupla izgalmakért jó pénz fizető megbízót. Török Istvánnak, a Tuskósi Vadászegyesület fővadászának tapasztalatai szerint a legtöbb orvvadász fegyverviselési engedéllyel és vadászvizsgával is rendelkezik, vagyis orvvadászó vadász. Sólyom Krisztián, a Hubertus Agráripari Bt. vadászati ágazatvezetője szerint nőtt a fegyverrel és a hurokkal történő orvvadászatok száma is az utóbbi időben. Tolna megyében mindennapos az orvvadászat Ezt Király István, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára mondta. Becslések szerint az orvvadászok által elejtett nagyvadak száma legalább fele a megyében legálisan elejthető, több mint tízezer nagyvadnak, de vannak térségek, ahol ugyanannyi vad esik áldozatul az orvvadászatnak, amennyi a kilövési tervekben szerepel. Többnyire hurokkal, illegálisan tartott fegyverekkel ejtik el a vadakat, és jelentős a "belső orvvadászat", amikor a vadásztársaságok tagjai lövik ki és lopják el a vadat. A 64 vadászterületre osztott Tolna megyében az állatok vadgazdálkodási értékét figyelembe véve itt több száz millió forintos kárt okoznak az orvvadászok. Baranyában több tízmillió forint évente a kár Ezt Gondos Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének titkára mondta. A hatvan vadásztársaság fele időről időre arról számol be, hogy évente egy-két millió forint körüli káruk származik az orvvadászok miatt. A jelekből ítélve az eltulajdonított vadak száma az utóbbi években emelkedett, de csak a "megélhetési orvvadászok" dolgoznak nagyobb intenzitással. Zala megyében a becslések szerint eléri a százmillió forintot az orvvadászok által évente okozott kár összege Nébel Szilveszter megyei fővadász elmondta: nagyon ritka a tettenérés, a bizonyítás, ezt az is nehezíti, hogy Zalában - amely Magyarországon a legtöbb világszínvonalú érmes nagyvaddal büszkélkedhet - kissé túlszaporodott a gímszarvas- és a vaddisznóállomány. Itt ritkább az illegális trófeavadászat; gyakoribb, hogy a húsukért terítik le a vadakat. A hivatásos vadászok sokszor találnak olyan gímszarvast, amelynek az orvvadászok levágják a négy sonkáját, kimetszik a bőr alól a karajt, a tetem nagy részét pedig otthagyják. A nagyvadakat többnyire nem saját fogyasztásra, inkább illegális húskereskedelem miatt terítik le és darabolják fel. Egyfajta "valuta", vagyis fizetőeszköz a drága vadhús - mondta a fővadász. A 103 vadászterülettel rendelkező Pest megyében ugyanolyan "rossz" a helyzet, mint máshol az országban: a százmilliós nagyságrendű károkat okozó orvvadászok ellen nehéz fellépni - mondta Nagy István, az Országos Magyar Vadászkamara fővárosi és megyei szervezetének titkára, a megye vadászmestere. Kitért arra, várhatóan önálló bűncselekmény kategóriaként bekerül a Btk.-ba az orvvadászat, amiért több éves börtönbüntetés is kiszabható majd. Nógrád megye erdős részeinek aránya 44 százalék körüli, duplája az országosnak Itt jellemző a dróthurok, főleg ott, ahol nagy a szegénység. Dankóné Nagy Éva, a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, az elmúlt egy évben ismertté vált esetek többsége Salgótarjánban vagy a város környékén történt. Őzgidát, vemhes szarvastehenet, vaddisznót ejtettek el így, fegyverrel is, hurokkal is. Hajas Péter Pál, a Nógrád Megyei Vadászszövetség titkára elmondta: jellemző, hogy az orvvadászok a lebukásuk esetén enyhe büntetéssel megússzák. Egy, az MTI-nek név nélkül nyilatkozó vadgazdálkodási szakember kifejtette: a vadásztársaságoknál előfordulhat belső orvvadászat is, azaz olyanok tulajdonítják el a meglőtt vadat, akik az elejtéshez minden szükséges engedéllyel rendelkeznek, jogszerűen tartózkodnak fegyverrel a területen. Győr-Moson-Sopronban az utóbbi években "nagyjából szinten maradt" az esetek szám Ezt Pintér Csaba, a megyei kormányhivatal földművelési igazgatója közölte. Rendszeresen fordul elő engedély nélküli kilövés, de hurkozás is. Jelenleg egyetlen olyan ügyben folyik eljárás, ahol ipari módszerekkel végeztek orvvadászatot; ez bírósági szakban van. Fejér megyében sem kicsi a kár Fejér megyében felbecsülhetetlen értékű eszmei és anyagi kárt okoznak az orvvadászok a 76 vadászterületen működő vadásztársaságoknak - mondta Pechtol Lajos megyei fővadász, a megyei vadászkamara titkára. A kár nagyságát jelzi, hogy egy 2009-ben elfogott társaságnál nyolcvannál több értékes trófeát, két mázsa fagyasztott vadhúst, hangtompítóval és céltávcsővel felszerelt lőfegyvereket, éjjellátó berendezéseket foglalt le a rendőrség. Komárom-Esztergom megyében nincs nyoma orvvadászok jelentős tevékenységének A vadászok általában illegálisan telepített hurkos csapdákkal találkoznak - mondta Lukáts Péter, a megyei vadászkamara elnöke. Az Északerdő Zrt. vadászterületein évente 5-10 olyan eset van, amelynek ügyében érdemben feljelentést tudnak tenni, ezek kimutatható kárértéke 1,5-3 millió forint – közölte Szentléleki Tibor, a cég osztályvezetője. A Mátrában, valamint a Bükk nyugati részén és a borsodi dombságon mintegy 55 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. területén évente öt-tíz alkalommal bukkannak az orvvadászat egyértelmű nyomaira - tájékoztatott Dobre-Kecsmár Csaba osztályvezető. Általában lemészárolt vagy csapdába esett vadakat, állatmaradványokat találnak, és minden esetben feljelentést tesznek a rendőrségen. Bács-Kiskunban százmilliós nagyságrendű az orvvadászok által okozott kár Mészáros Attila, a megyei vadászkamara elnöke kiemelte: egyáltalán nem túlzóak azok a becslések, amelyek szerint országos szinten milliárdos nagyságrendű a kár. Szerinte komoly visszatartó ereje lesz elfogadása után annak a törvényjavaslatnak, amely az orvvadászatot bűncselekménnyé, a hivatásos vadászokat pedig hivatalos személlyé minősíti. Csongrád megyében évente mintegy tíz esetre derül fény Itt a vadállomány alapvetően "apróvadas” jellegű, túlnyomórészt nyúl, őz, fácán fordul elő. Emiatt jellemzően más fajtáját űzik az orvvadászatnak, ezek a vadak ugyanis akár hátizsákban, kis helyen is elférnek - mondta Hegyes Zoltán, az Országos Magyar Vadászkamara megyei területi szervezetének elnöke. A megyében 63, vadászatra jogosult társaság van, s 120-130 hivatásos vadász dolgozik. Békés megyére nem jellemző az orvvadászat elterjedése Az évek óta azonos, még éppen elviselhető szinten van - mondta a megyei kormányhivatal osztályvezetője, Valler Attila. Hozzátette: Békés megye apróvadakban gazdag terület, ahol az orvvadászok a nyulakat és a fácánokat próbálják illegálisan elejteni, agarak segítségével. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vadászatra jogosult 68 szervezet összesen 470 ezer hektárnyi vadászterületen gazdálkodik Szatmári Géza, a megyei kormányhivatal osztályvezetője elmondta: a vadászati morál jónak mondható; 2011-ben jogosulatlan vadászat miatt 6, a vadászat rendjének megsértése miatt 3 eljárás indult. Az előbbiek közül 3 ügyben szabtak ki vadvédelmi bírságot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is milliós nagyságrendben okoznak kárt az orvvadászok Kiss B. Zoltán, a Felső-Tisza-vidéki Vadgazdálkodók Szövetségének elnöke elmondta, a 31 vadásztársaságot tömörítő szervezet vezetője elmondta: tapasztalataik szerint településenként átlagban legalább öt orvvadász tevékenykedik, hurokkal ejtik el, vagy átalakított, megfúrt csövű, hangtompítóval is ellátott kispuskával lövik ki az állatokat. Főként mezei nyulak és őzek esnek áldozatul. Az orvvadászok többsége jól szervezetten követi el a bűncselekményeket. Hajdú-Bihar megyében főként a Debrecen melletti erdőspusztai térségben okoznak komoly veszteséget az orvvadászok Elsősorban hurokkal őzeket ejtenek el - mondta Szendrei László, az agrárcentrum vadászati tanszékének oktatója, vadásztársasági elnök. Közölte, szinte nincs olyan tanya, ahol ne lenne légfegyver; sokan úgynevezett hegyes végű légpuskatölténnyel vadásznak illegálisan kisvadakra, főként nyúlra és fácánra. Borsay Balázs hajdú-bihari vadászati felügyelő elmondása szerint évente mindössze húsz körüli a felderített ügyek száma a megyében, miközben - mint fogalmazott - egyre többen húsért járnak az erdőkbe. Sokan 22-es kaliberű, "kispuskával" vadásznak, de nagy károkat okoznak a hurokkal dolgozó orvvadászok is."

gyöngyösi csaba

2014. október 15., csütörtök 10:58

Válasz #180 hozzászólásra Akkor megoldás ha kb 400 hekis településünkön télen láttam 12 őzet.ezek mennyikártcsinálnak?Nyul fácán nincs mert a tervszerü vadgazdálkodásnál csak kilövünk nemnevelünk!Tehát ha összeszeszedem a tulajokat szerződéssel átveszemtőlük a vadászatijogot akkor mivan? Amugy ha magasröptü gazdátlanvad hozzászólásod vesézem! 1 pár, vadkacsa azaz tojó és him a nyáron begyalogolt a baromfiudvarunkba, költöttek, most akkor rabositvaleszek? Holnapreggel hirdessemkinekik a számüzetést?

Ebcsont

2014. október 15., csütörtök 10:58

Néhány apróság a témához: - A vad állami tulajdon. A vad által okozott kárt viszont a vadásztársaságot terheli. - A vadászati jog és a föld tulajdonjog élesen elválik egymástól, pedig a gyakorlatban ez nem feltélenül indokolt. A földtulajdonosi vadásztársaságok valamelyest hatékonyabbnak tűnnek. - A 90-es évek magánosításának következtében tavasztól-őszig nagy a nyüzsgés a határban. Előtte ütemezve volt a mezőgazdasági működés a határrészek között. Ebből következik, hogy a vad így folyamatosan mozgásra van kényszerülve. - A vadak téli etetése általában a vadgazdálkodásilag roppant fontos időben áll le, amikor el kezdenek a vetések kelni. Ez a gazdáknak is kárt okoz, és a vadállománynak se jó. Hiszen a télből érkezett, megviselt jószág könnyen elfossa magát. - A rovarevő szárnyas apróvadak (főleg fácán) számának a drasztikus csökkenése szintén nem jó a gazdának, hiszen kénytelen az egyébként indokoltnál nagyobb mérték rovar ölőt használni. - Az erdősített terület térbeli eloszlása romlott. A "vadföldek" alkalmazása visszaszorult. Így aztán a kevesebbb kaja és a kisebb takarás, kevésbé tartja az erdőben a vadat.

Capreolus

2014. október 15., csütörtök 10:16

Válasz #64 hozzászólásra Sajnos ez veszélyes üzemek találkozása, mindenki a saját káráért felel. Kivéve ha az a vad , a vadászok hajtása miatt szaladt/repült neki az autónak illetve a vadgazdálkodási létesítmény (vadetető) túl közel van az úthoz. (pontos métert most nem tudok , hülyeséget nem akarok mondani)

Márk_

2014. október 15., csütörtök 10:06

Válasz #752 hozzászólásra 1. Ne mond már, hogy az a 4-5óra amit esetleg 1Ha-ba töltök valamilyen jelentőséggel is bír a vadgazdálkodás szempontjából. Azért ennyire ne nézzél már .... 2. 3. Tévedés, hogy a vadlétszám nagyobbik felének az erdőben a helye? Miért is osztozzak 20 szarvassal 1Ha kukoricán? 4. Kíváncsi lennék szerinted mit is takarna ez az összefogás? 5. A vt.-k nem rendelkeznek akkora bevétellel, de akkora kiadással sem mint egy gazda.

Ebcsont

2014. október 15., csütörtök 10:06

Válasz #756 hozzászólásra "A fiatal erdők és tarvágások 75%a be van kerítve, hol eszik a szarvas meg a disznó? Télen repcén, búzán, árpán nyáron szóján naprán ás kukoricán." A vad helyes etetése télen és tavasszal a vadásztársaság érdeke, tehát erről nekik kell gondoskodni. Apró szépséghiba, hogy a vt-knek erre szinte semmilyen kapacitásuk nincs. Se emberük, se gépük, sőt rosszabb esetben még tudásuk sincsen. Megoldás szokott lenni többé-kevésbé a kisebb méretű parcellákon kialakított vadföld, amit lábon is lehet hagyni, vagy kézzel is be lehet takarítani. Aztán van úgy, hogy mindez rendelkezésre álll ugyan, de az erdészet minden jószágot igyekszik kizavarni az erdőből. Mondván, hogy zavarják a helyes erdőgazdálkodást. Ilyenkor a vt kénytelen egy kurva nagyot nyelni, mert mindig az erdészeknek van "igazuk". És akkor jön a kérdés ennek fényében még is hol legyen a helye a vadnak? A három szereplő közül az erdészet a legerősebb, hiszen nagy egybefüggő területek tartoznak alá. A gazdák a második csoport, és a leggyengébbek a vadászok. Van olyan vt, amelyik folyamatosan fizeti a vadkárt, de mivel a területén nincs olyan rész, amin megmaradna a pénzes vad nincs érdemi bevétele csak a kiadásai stabilak. Az erdészet a méretéből és a helyzetéből adódóan is képes a vadgazdálkodás korlátozására. Az erdészeti munkák legalább annyira mozgásban tudják tartani a nyugalomra vágyó vadat, mint egy komolyabb mezőgazdasági idénymunka. A magyar jogi szabályozásban a vadgazdálkodási tevékenység inkább a "megtűrt" tevékenységek közé tartozik, mint a támogatottakhoz. Hiszen a vadászati jog élesen elkülönül a föld tulajdon jogától. Ráadásul a vad mind végig az állam tulajdona marad. Az állami tulajdonnal való gazdálkodást, azonban íróasztal mellől sokszor a valós tények ismerete nélkül határozzák meg. A vt-nek nincs döntési joga abban, hogy melyik vadból mennnyit lőhet ki. Csak javaslatot tehet, amit a felügyeleti hatóság vígan elutasíthat és meg is változtathat. Ehhez képest egy gazda saját maga tudja eldönteni, hogy mit termeszt.

Zsuzsa.

2014. október 15., csütörtök 10:06

Agrár Széchenyi Kártya Mikro-, kis- és középvállalkozások, őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági szektorban dolgozók, valamint erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és a halászati szektorban tevékenykedők átmeneti likviditási problémáinak áthidalására, váratlan kiadásaik fedezéséhez nyújt segítséget. Miért előnyös? • Állami támogatás kapcsolódik hozzá; • szabadon felhasználható; • rugalmas, rulírozó konstrukció, a visszafizetett összeget futamidőn belül Ön újra használhatja; • segítséget nyújt átmeneti finanszírozási problémáinak áthidalására; • a hitel igényléséhez 15 millió forint hitelösszegig tárgyi fedezet nem szükséges; A fiatal agrár vállalkozóknak nem kell lezárt évnek lenni. Szántó Zsuzsanna szzs1985@gmail.com, 20/553-2980

Zsuzsa.

2014. október 15., csütörtök 10:06

Agrár Széchenyi Kártya Mikro-, kis- és középvállalkozások, őstermelők, családi gazdálkodók, mezőgazdasági szektorban dolgozók, valamint erdőgazdálkodásban, vadgazdálkodásban és a halászati szektorban tevékenykedők átmeneti likviditási problémáinak áthidalására, váratlan kiadásaik fedezéséhez nyújt segítséget. Miért előnyös? • Állami támogatás kapcsolódik hozzá; • szabadon felhasználható; • rugalmas, rulírozó konstrukció, a visszafizetett összeget futamidőn belül Ön újra használhatja; • segítséget nyújt átmeneti finanszírozási problémáinak áthidalására; • a hitel igényléséhez 15 millió forint hitelösszegig tárgyi fedezet nem szükséges; A fiatal agrár vállalkozóknak nem kell lezárt évnek lenni. Szántó Zsuzsanna szzs1985@gmail.com, 20/553-2980