Gázolaj árak 648 Ft Benzin árak 638 Ft EUR 395.88 Ft USD 367.38 Ft CHF 405.35 Ft GBP 462.53 Ft

Gyűrűshenger

Gyűrűshenger egy talaművelő munkagép, amely a talaj lezárására szolgál. Legtöbbször valamilyen más munkagéppel kombinálva használják. Rész a kultivátornak. A talaj nedvességtartalmát képes megőrizni azzal, hogy lezárja s tömöríti a talajt.

Kapcsolódó címkék: talajlazító, talajmegmunkálás, talajművelés, talajvédelem, tárcsa,

Gyűrűshengert lopott, bilincset kapott
Gyűrűshengert lopott, bilincset kapott

Tolvajok szégyene: A szántóföldről lopott és három óra alatt megbukott.

Tanácsok az őszi talajműveléshez
Tanácsok az őszi talajműveléshez

A zöldségfélék szaporítási ideje eltérő a szántóföldi növények jelentős részétől.

A gépüzemeltetés várható költsége 2013-ban (táblázatok)
A gépüzemeltetés várható költsége 2013-ban (táblázatok) (x)

A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) – a gépüzemeltetés adatainak alakulását egyes nagyobb gazdaságokban kíséri figyelemmel, és e bázisgazdaságok tényszámaiból kiindulva, a várható árakkal, bérekkel, valamint egyéb költségekkel számolva minden évben kidolgozza, és közreadja az adott évre vonatkozóan a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek (gépcsoportok, munkaműveletek) várható teljesítéseit és költségeit.

150 mezőgazdasági gép árverése Bólyon
150 mezőgazdasági gép árverése Bólyon (x)

A Bóly Zrt. Műszaki Ágazata liciteljárás keretében Október 17-én eladásra kínálja használt gépeit. Az árverésen MTZ traktorok, ekék, bálázók, boronák, vetőgépek, pótkocsik kerülnek kalapács alá.

400 mezőgazdasági gép árverése Bólyon
400 mezőgazdasági gép árverése Bólyon (x)

Március 14-én Bólyon nagyszabású liciteljárás keretebén a Bonafarm Csoport eladásra kínálja használt mezőgazdasági gépeit. Több mint 400 gép, eszköz kerül árverezésre.

Piactér


Fórum hozzászólások


Milyen szántáselmunkálót? »

Marti Miklós
2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #487 hozzászólásra én erre szavazok, két fejjel szántok, így kétsorral dolgozza át a főődet, tavasszal közvetlenül ment utána az spc majd a gyűrűshenger.

Videók »

biga imi
2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #3509 hozzászólásra Hát még kapott egy IH-9.8+gyűrűshengert meg Spírót. Ez után ment a vetőgép.

Szója termesztése »

csoppika
2014. október 15., csütörtök 11:43

Srácok! Nem tudom, mit csinálok rosszul, de a szójám megint katasztrofális lett. Kinek milyen magasra nőt meg a Mentor? Nekem "tökig" ért(180cm magas vagyok). Elágazás nem volt rajta sehol. 9-11 emeleten hüvelyek. A tőszám lett kicsit kevés(90-105kg/ha), pedig vetés közben többször is letekergettük a gépet. Dupla gabonára lett vetve. Talaj nem lett a legjobb, mert a gyűrűshenger nem bírt vele(betúrt),így simával lett lenyomva. Szóval néhol az alsó hüvelysor ott maradt... 1.5q nitrogénmentes komplexot kapott vetés előtt. Gyom szinte semmi nem volt benne., Pledge dupla, és pulsár kezelést kapott... Szemre szépen nézett ki a nyáron. Viszont tavasszal kelés után kapott 50mm-ert, aztán virágzásig nem volt erre eső. Arra tudok gondolni, hogy virágzáskor már nemigen nő tovább... Az "eredményem" 16.4q/ha, 3% szemét, 13.4% víz... A mag maga szép volt...

Kinek milyen a repce, illetve a búza? »

Zoli 63
2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #1060 hozzászólásra A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni. Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra. A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat. A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz. Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet, és ez fokozza a bokrosodást, illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is. Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet. Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”. Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást. Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték. A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni. A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok. Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Prizmahenger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz. A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat. Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni. Bokrosító hengerezés kísérlet 1986. elején a Burgkircheni Mezőgazdasági Szakiskolában, Ausztriában, Augustin mérnök úr vezetése alatt kísérleteket folytattak, amelyek eredményeit az alábbiakban közöljük. Egy Standard Güttler prizmahenger került alkalmazásra 33/38 cm átmérővel, munkaszélesség 3 m, tömeg kb. 500 kg. Négy területet hengereztek, amelyek a trágyázásban különböztek. Területenként 15 darab, 1 négyzetméteres parcellát számoltak ki. A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest. Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás. Páska Norbert agrármérnök-tanár

Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »

Zoli 63
2014. október 15., csütörtök 11:43

Bokrosító hengerezés Nagyon sok kérdés felmerült már az őszi kalászosok bokrosító hengerezésével kapcsolatban. Most megpróbálunk minden választ egy helyre összegyűjteni. Először is nézzük meg az őszi kalászosok ide vonatkozó élettani sajátosságait! Az ősszel elvetett vetőmag hamar csírázásnak indul, majd kikel. Ez az állapot még a tél beállta előtt megtörténik. Megjelennek a lomblevelek, majd a növény a bokrosodás fázisába lép. A bokrosodás kezdetén a növény három leveles állapotban van. Lényegében számunkra ez az időszak a legfontosabb a bokrosító hengerezés szempontjából. A hajtások egy része nem nyúlik fel azonnal a talajfelszín fölé, hanem a hajtások földalatti csomói bokrosodási csomókká alakulnak. A bokrosodási csomók egyes rügyeiből oldalhajtások fejlődnek, így bokrosodik a gabona. Ezzel egyidőben másodlagos gyökerek is fejlődnek, amelyek a talaj felső rétegét fogják behálózni. Fontos megemlítenünk, hogy a bokrosodási csomók kialakulása és a vetésmélység összefüggésben van egymással, ezért fontos betartani az optimális vetésmélységet. A bokrosodás mértéke függ még a növény fajtájától és egyéb környezeti tényezőktől is. A tavaszi vetésű gabonák általában kevésbé hajlamosak a bokrosodásra, míg a csapadékos- tápanyagban gazdag környezet fokozza a bokrosodás intenzitását. A bokrosodást általában a tenyészterület nagysága is befolyásolja, ezért mindenképp figyelemmel kell lenni a megfelelő állománysűrűség beállítására már a vetés idején. Végül megemlíteném a mechanikai behatások okozta bokrosodási hajlamot is. Ha a növény levelei sérülnek, akkor bizonyos növényi hormonok szabadulnak fel, amelyek olyan élettani hatást fejtenek ki, amely szintén serkentőleg hat a bokrosodásra. A bokrosodási fázist akkor tekintjük befejezettnek, amikor a szárkezdemény már 3-5 cm hosszúságú, és kitapintható benne az első szárcsomó. Ekkor már nem érdemes a bokrosító hengerezéssel próbálkozni. Ez az időszak az őszi búza esetében általában áprilisra tehető. Az őszi árpa és a rozs esetében valamivel korábban-, míg a tavaszi kalászosok esetében később játszódik le ez a folyamat. A fentebb leírtakból könnyen belátható, hogy ha segítjük a növények bokrosodását, akkor még nagyobb másodlagos gyökérzetet fejlesztenek, illetve ezzel egyidőben nő a lomblevelek száma is. Mint tudjuk, ezzel hatékonyabbá válik a tápanyagok felvétele a talajból, és a növények több szerves anyagot tudnak fotoszintetizálni a nagyobb levélfelület miatt. Könnyen belátható, hogy így a termés mennyisége is nagyobb lesz. Összefoglalva az eddigieket: ha az őszi kalászosok a bokrosodási fázisban nagyobb mennyiségű vízzel és több felvehető tápanyaggal találkoznak, illetve mechanikai behatások révén sérül a levélzet és ez fokozza a bokrosodást illetve a gyökérképződést, akkor a nagyobb levélfelületnek köszönhetően nőni fog a növények produktuma, termésmennyisége is. Sokan már ismerik, sokan még nem, hogy ez a hatás megfelelő növényápolási munkákkal előidézhető. Tegyünk egy kis történelmi kitekintést, hogy a múltban hogyan végezték ezt a műveletet. Ismert, hogy amikor még kézzel hintették a magot a talajra, a vetés után juhokat hajtottak ki a vetett területre, hogy a csülkeikkel beletapossák a magot a földbe. Ezt koratavasszal is megismételték, hogy a felfagyott gyökereket a juhok visszatapossák a földbe és lecsipkedjék a friss hajtásokat. Ez volt a növény állomány „megcsapatása”. Ha jobban átgondoljuk az előbb leírtakat, akkor könnyen beláthatjuk, hogy mi is történt itt. A juhok a felfagyott gyökereket visszataposták a talajba, így a gyökerek könnyebben fel tudták venni a tápanyagot és a nedvességet. A legelés közben a juhok értékes szerves trágyát is kijuttattak, ezzel fokozva a talaj tápanyagtartalmát. A lecsípett, lelegelt levelek miatt sérült a növény és ez szintén előidézte a bokrosodást. Később fahengerrel végezték ezt a műveletet, amit görbőzésnek hívtak. Erre a célra azt a fahengert használták, amellyel a kaszával learatott gabonát is csépelték. A közelmúltban nagyon elterjedt a sima henger többféle változata, amelyet már nem csak a bokrosító hengerezésre használtak, hanem tömörítési célokra is. A szállítási- és kapcsolási nehézségek miatt alkalmazásukat egyre inkább kerülik a gazdálkodók. A sima hengerekről még az is elmondható, hogy a fejlettebb, profilos hengerekhez képest kevésbé képesek formálni a talaj felületét, és elegendő mértékben bokrosító hatást kifejteni. A gyűrűshengerek átmenetet képeznek a profilos hengerek és a sima hengerek között. Munkájukra jellemző a felszínalakító hatás és a mélyebb rétegekben történő tömörítés. Ezekkel a hengerekkel már jó eredménnyel végezhető a bokrosító hengerezés, és egyéb hengerezési munkák. Szerkezeti felépítésük is sokat javult, hiszen megjelentek az összecsukható, könnyen telepíthető típusok. Legújabb keletűek a különböző profilos hengerek. Ilyenek a Cambridge, a Crosskill és a Güttler henger típusok. Mindegyik változatra jellemző, hogy a talajfelszínt erősen alakítják és mélyebb rétegekben tömörítenek. A bokrosító hengerezést ezekkel a hengerekkel is végezhetjük. A hengerek speciális felületük miatt alakítják, lezárják a felszínt, sőt az előzőleg kiszórt műtrágyát is bedolgozzák, és ezzel a hasznosulás is jobb lesz. A téli fagyok és a kevés hó miatt a vetések felfagyhatnak. Ilyenkor a talaj legfelső rétege megemelkedik, a növények gyökere elszakad. Tavasszal, amikor a talaj kienged, és a növényekben beindulnak az életfolyamatok, a felfagyott talajban lévő növények nem tudnak megfelelő mennyiségű nedvességet és tápanyagot felvenni. A károkat tovább fokozza a metsző tavaszi szél, amely kiszárítja a vetéseket. Így együttesen komoly károk keletkezhetnek a növényállományban, amely jelentős terméstöbblettől fosztja meg a gazdákat. Az ilyen káros hatások ellen kell alkalmazni a bokrosító hengerezést, hogy megóvjuk a termést. A profilos hengerek a gyökereket visszanyomják a talajba, hozzájuttatva a növényt a vízhez és a tápanyagokhoz. A kiszórt fejtrágyát a hengerek bedolgozzák a talajba, így a tápanyag a gyökérzónába kerül. A szársértés miatt a növények bokrosodási hajlama fokozódik, és megnő a levelek mennyisége. A nagyobb levéltömeg és a nagyobb mennyiségű tápanyag miatt a növények többet fognak teremni. A kísérletből jól látszik, hogy a hengerezés jelentős mértékben elősegítette a műtrágya hasznosulását is. A számokból kitűnik az is, hogy a hengerezés hatására átlagosan 10%-kal több kalász termett a hengerezett területeken a hengerezetlen területekhez képest. Mint láthatjuk, a hengerek hatására termésnövekedés érhető el, azonban nem könnyű kiválasztani a piacon található megoldások közül a legjobbat. A henger bokrosító hatásán túl, mindenképp érdemes figyelembe venni olyan szempontokat is egy új gép vásárlása előtt, mint a rögtörőképesség, a felszín lezárásának mértéke, a könnyű kezelhetőség és az egyszerű karbantartás

  • Permetezésre alkalmatlan
    Szél: átlag 38 -65 km/ó
  • Borultság
    98.0%
  • Csapadék
    0.3 mm / 20%
  • Harmatpont
    4 °C
  • Páratartalom
    48%

Minden jog fenntartva.
© 2024 Agroinform Média Kft.

[bezárás x]